kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Hangos Antal bizománya |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félbőr |
Oldalszám: | 318 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | |
Reprodukciók | |
Kisebb elbeszélések és népmesék | |
Népmondák; tanító mesék | |
Átalakítások | |
A vén gulyás temetése | 3 |
A gyermek és a szivárvány | 4 |
Az együgyű paraszt | 5 |
Árbocz és Etelke | 5 |
A megfagyott gyermek | 6 |
Hadnagy uram | 6 |
A gonosz mostoha | 6 |
A gyermek álmai | 8 |
Vándorélet | 8 |
Az öreg szolga | 9 |
Ágota kisasszony | 10 |
Az angyal útja | 10 |
A kék liliom és a pipacs | 12 |
A mohok | 13 |
A harmicz pénz | 15 |
Az ősz bajnok | 16 |
Endre és Béla | 16 |
A tengerszem | 17 |
A karcsai templom | 18 |
A bajusz | 20 |
Rege a csodaszarvasról | 21 |
Csörsz árka | 21 |
A jávorfáról | 22 |
János vitéz | 22 |
A falusi kis leány Pesten | 24 |
Az ezüst fátyol legendája | 24 |
A régi könyv | |
Isten kardja | |
Az utolsó sor | |
A furfangos csizmadia | |
Az utolsó Zrinyi | |
A vén utczaseprő | |
A vén harangozó | |
A huszár | |
A vén kofa | |
Az öreg batyús zsidó | |
Pető úrfi | |
A bujdosó | |
Petike | |
Kerekes Izsák | |
Fogarasi István | |
Lear király és három leánya | |
A magyar vitézség | |
Az egri leány története | |
Cserhalom tartalma | 25 |
A kérők | 26 |
Abafi | 27 |
A rajongók | 28 |
A csehek Magyaroszágon | 30 |
Összehasonlítások | |
Egyszerűbbek | |
A tehén és a juh | 32 |
A macska és az oroszlán | 33 |
A pacsirta és a fülemüle | 34 |
A gyík és a krokodil | 34 |
A rózsa és a szamóca | 35 |
A vas és az ezüst | 36 |
A fa és a cserje | 36 |
A konyha és a pincze | 37 |
A templom és az iskola | 37 |
A nappal és az éjjel | 38 |
A város és a falu | 39 |
A hajó és a kocsi | 39 |
Húsvét és karácson | 40 |
Húsvét és pünkösd | 40 |
A szarvas és a zsiráf | |
A gólya és a darú | |
A hattyú és a lúd | |
A kigyó és az angolna | |
A darázs és a hangya | |
A cziprus és a fenyő | |
A tölgy és gesztenyafa | |
A tölgyfa és a nád | |
Az almafa és mandolafa | |
Az ibolya és a harmatfű | |
Az arany és a réz | |
A korund és a rubin | |
Az erdő és a mező | |
A hegy és a domb | |
Az alföld és fensík | |
A festő és a mázoló | |
A zsebóra és a toronyóra | |
A posta és a telegráf | |
A ház és a palota | |
Az alamizsna és az ajándék | |
A hajnal és az alkony | 42 |
Elvontabb, elmélkedő tárgyúak: | |
A tél és az öregkor | 42 |
A gyermek és a rózsabimbó | 43 |
A bölcső és a koporsó | 43 |
A hegy és a tenger | 45 |
Az ember és az idő | 47 |
A tenger és a sivatag | 48 |
A remény és emlékezet | 50 |
A folyó, mint az emberi élet képe | 52 |
A négy évszak és az ember élete | 53 |
Szülőföld és haza | 54 |
Az élet és az iskola | 56 |
Születés-nemessség és lélek-nemesség | 59 |
Napoleon és Hannibal | 61 |
A horgony a remény képe | 62 |
A gyermek és a gyümöcsfa | |
A tavasz és az ifjúság | |
Az élet és az útazás | |
Az óra és az emberi test | |
A fa gyökere s a ház alapköve | |
Az orvos és a lelkipásztor | |
A kertész és a nevelő | |
A lenyugvó nap képe a haldokló igaznak | |
A keresztény hivő és a katona | |
A hold mint az emberi élet képe | |
A hit és a világító torony | |
Párhuzam az emberi élet és a gyümölcsfa között | |
A vihar és a szenvedély | |
A tolvaj és a rágalmazó | |
Párhuzam a mese és rege között | |
Az ősz és az emberi életkor | |
A halál és az álom | |
Hannibál és Nagy Sándor | |
Tavasz az évben, tavasz az életben | |
Szilágyi és Hajmási cz. népballada összehasonlítva Vörösmarty hasonló cz. költeményével | |
Katona Bánk bánja összehasonlítva a történeti Bánkkal | |
A Zrinyiász összehasonlítása a Zalán futásával | 63 |
Leírások | |
Az ismertető leírás | |
Az asztal | 66 |
A szoba | 66 |
A mi iskolánk | |
A mi osztályunk | |
Az igazgatói iroda | |
Az ifjúsági könyvtár | |
A természetrajzi- és fizikai szertár | |
Az énekterem | |
A díszterem | |
A tornaterem | 67 |
A kőmíves | 68 |
Az írótoll | 68 |
Az almafa | 69 |
A diófa | 71 |
Az ibolya | 72 |
Az én lakásom | 72 |
A gomb | 73 |
A darú | 74 |
Az egér | 75 |
A fecske | 75 |
Az erdő | 76 |
A kert | 76 |
A kés | 76 |
A könyvkötés | 76 |
A téglavetés | |
A házépítés | |
A villámhárító | |
A telegráf | |
A gőzgépek | |
A vasúti mozdony | |
A tűzifecskendő | |
A levegő | |
A tűz | |
Európa | |
A szökőkút | |
A torony | |
A piacz | |
A hőmérő | |
A villamgép | |
A papírkészítés | 77 |
Eladó föld leírása | 77 |
Eladó ház leírása | 78 |
Elveszett óra leírása | 78 |
Életrajzi adatok | 78 |
Egy talált gyűrű leírása | |
Eladó birtok | |
Egy köpeny leírása, melyet a vasúti kocsiban felejtettünk | |
Egy eltévedt táska leírása | |
Egy elveszett karperecz leírása | |
Egy bérbeadó vadászterület leírása | |
Egy bérbeadó nyári lakás leírása | |
Egy elveszett öleb vagy vadászkutya leírása | 79 |
Költői leírás | |
Künn a szabadban | 80 |
A tél | 85 |
A vándormadarak költözése | 88 |
Az olvadó hó | 89 |
A tavasz ébredése | 93 |
Séta egy májusi reggelen | 93 |
Váratlan zivatar | 94 |
Gyermekek a veszélyben | 96 |
Az imádkozó gyermek | 97 |
Az erdei malom | 97 |
A kikelet | 99 |
Etele gyermeke ruhájának leírása | 100 |
A hazatérő földmíves | 101 |
A család a kunyhó előtt | 102 |
A nagyapa öröme | 103 |
Helységünk folyója | 103 |
Tavaszi reggel | 104 |
Egy tó vidéke a hegységben | 105 |
A széna között | 106 |
A pihenő fiúcska | 107 |
Tavaszi élet a mezőn | 108 |
A tavasz | 108 |
Téli kép | 109 |
A várva-várt eső | 111 |
Bucsú a szülői háztól | 112 |
Nyári est | 115 |
A falu télen | 116 |
Elbeszélések | |
Szent László füve | |
Az anyai szeretet | 120 |
Bias | 120 |
A hű kutya | 121 |
A karácsonyi ajándék | 121 |
A gyöngyvirágok | 122 |
A gyermek és az agg | 122 |
A zsineg | 122 |
A drágakövek | 123 |
A Horatiusok és Curiatiusok párharcza | 123 |
A bezárt lélek | 124 |
A walesi bárdok, beszélykévé alakítva | 125 |
Jellemképek | |
A szorgalmas | 128 |
A háládatlan | 129 |
Az elpuhult | 131 |
Az egyenes lelkű | 131 |
A hiú | 132 |
A zsugori | 132 |
A szegény asszony | 133 |
A magyar nemes | 134 |
A vén huszár | 135 |
Vörösmarty "Szép Ilonkájá"-nak jellemei | 136 |
Volumnia jelleme Shakespeare Coriolanusában | 138 |
Toldi Miklós lelkiállapota a farkaskaland után | 139 |
Menenius Agrippa jelleme Shakespeare Coriolanusában | 140 |
Az anyai szeretet festése Petőfi sorai alapján | 141 |
A fogadósné jellemzése ugyanitt | 142 |
Coriolanus jelleme | 143 |
Jellemek a "Zrinyiász"-ban | 143 |
Jellemek a "Buda halálá"-ban | 144 |
A nők jelleme a "Toldi szerelmé"-ben | 145 |
A Chria | |
Segíts magadon, az Isten is megsegít | 149 |
Ora et labora | 150 |
Mi a virág az embernek | 152 |
Szerénység az ifjú dísze | 153 |
Karácsonyi gondolatok | 155 |
Hogy csak emberek vagyunk, alázzon meg e tudat, de mégis, hogy emberek vagyunk, tekints vidáman fölfelé | 158 |
Minő kötelékek fűznek bennünket a hazához | 161 |
Az elégedettség forrásai | 166 |
Erény bárorság nélkül nem is képzelhető | 167 |
Aurora musis amica | 168 |
Mire intenek bennünket a lehulló falevelek? | 169 |
Senki sem próféta a saját hazájában | 169 |
A jobb ellensége a jónak | 170 |
A "Merengő" sorainak jelentése | 171 |
Magasztalhatjuk-e azt, kinek sok a barátja? | 172 |
Amivé vált az ember, azzal adósa maradt másoknak? | 173 |
Az ifjúság a barátság kora | 174 |
A legnyomorúltabb koldús a fösvény | 176 |
A világot csak az önzés kormányozza | 177 |
Mire tanítják az embert Ikarus szárnyai? | 178 |
Mit tartsunk Horatius e mondásáról: Nil admirari? | 179 |
A tavasz megjött mezeinkre s minket alva találjon? | 183 |
A barátság ne az ajkon, hanem a szívben legyen! | 184 |
Nincs nagyobb csapás a jó hazafire nézve, mint, ha hazája elpusztúl. | 168 |
Szónoki beszédek | |
A művészet hosszú, az élet örök | 190 |
Egy atya búcsúbeszéde távozó fiához | 195 |
Emlékbeszéd egy tanúlótárs sírja fölött | 198 |
Teljesítsd életfeladatodat szent komolysággal | 200 |
Emlékbeszéd csatában elhúnyt hősök felett | 203 |
Antonius beszéde Caesar holtteste fölött | 203 |
Védelem P. J. számára | 204 |
Memmius beszése a Jugurthában | 204 |
Caesar beszéde Saliustiusnál | 206 |
"Előre!" Buzdító beszéd | 207 |
Értekezések | |
Történeteik | |
Mi teszi a rómaiakat történelmi nevezetességű néppé? | 210 |
Athén, Róma, Jeruzsálem | 211 |
Histroria est vitae magistra | 214 |
Miért nem jutott eszükbe a görögöknek, hogy olyan pyramisokat építsenek, mint az egyiptomiak? | 215 |
Az egyiptomiak műveltsége | 216 |
Irodalomtörténeti s esztétikai tárgyúak | |
A nemzeti irodalom tanulmányozásának haszna és fontossága | 218 |
A Toldi-monda | 218 |
Mi az oka, hogy Ányos P. költészete nem hagyott maga után mélyebb hatást? | 220 |
Magyarország irodalmi s politikai helyzete Kármán felléptekor | 221 |
Irodalmunk állapota a jelen század 20-as éveiben | 222 |
Széchenyi hatása politikai irodalmunk fejlődésére | 224 |
Alkalmas volt-e arra az a kor, melyben Eötvös ifjúságát töltötte, hogy Eötvös kiváló regényíróvá legyen? | 226 |
Honnan meríti a történetíró művének anyagát? | 228 |
Himfy szerelmei és a Lilla-dalok | 229 |
Vörösmarty "Szózat" | 231 |
Vörösmaty: "Az úri hölgyhöz" cz. köteményének eszmemenete | 250 |
Arany J. balladáinak lélektani alapja | 250 |
Ágnes asszony és Kund Abigél | 252 |
Arany J. "Tengeri hántás" cz. balladájának fejtegétése | 256 |
A spanyol és német románczok különbsége | 257 |
Mi teszi Robinsont érdekes és kedvelt olvasmánnyá? | 260 |
Bánk bán tragikuma | 262 |
Mit csodálok Shakespeare-ben | 264 |
Shakespeare erkölcsi felfogása | 267 |
A nők Schiller "Tell Vilmos"-ában | 268 |
A költészet az emberiségben | 269 |
A természettudományok és a filozófia köréből | |
A szelek befolyása az éghajlatra | 272 |
A felfedezések jelentősége | 276 |
A hang, világosság és melegség közös jelenségei | 277 |
Vegyes tárgyú feladatok | |
Hogyan van az, hogy Homeros, a ki legszorosabb értelmében nemzeti költő volt, műveit mégis minden idő és nép számára írta? | 280 |
Sophokles Laokoonjáról | 282 |
Miért nem számíthatjuk Alcibiadest a nagy emberek közé? | 289 |
A játékok az Iliásban és az Aeneisben | 290 |
Miként nyilatkozik Cicero és Horatius a halálról? | 292 |
A bizonyítás módja Cicero pro Roscio Amerino czímű beszédében | 293 |
Laudamus veteres, sed nostris utimus annis | 294 |
Az egészség értékéről | 296 |
Az ember, mint az idő fia és ura | 297 |
Megítélhető-e az emberek jelleme abból, hogy mit tartanak nevetségesnek? | 298 |
A költő éneke jobban megörökíti a hősök nevét, mint az ércz vagy a márvány | 299 |
Dícsérhető és hasznos-e a fényűzés? | 300 |
A papíros kor | 302 |
A rendetlenségek következményei | 304 |
Mi a műveltség? | 305 |
A milyen az ember, olyan a beszéde | 307 |
Mitől őrizkedjék a tanulmányait idegen helyen végző ifjú? | 308 |
Szükséges-e az ifjúságban valami az öregségből, s az öregségben valami ifjúságból? | 310 |
Studia res secundas ornant | 312 |
A tudományos erő | 316 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.