Magyar írás 1936. január

Előszó

A Magyar Írás ezzel a számmal ötödik évfolyamába lép. A küzdelmes indulásból lett állandóság csak annyit jelent, hogy folyóiratunk létezését elismerte a közönség és elismerték az írás művelői.
Az ötödik évfolyam első száma már levetkezte és legyőzte azokat a szellemi, technikai és pénzügyi akadályokat, amelyek megjelenésében bizonytalanságot teremtettek, legyőzte az akadályokat és a magyar írók számottevő részének adott nyilvánosságot. Tette ezt a Magyar Írás anélkül, hogy hangosszavú programokat írt volna maga elé, tette anélkül, hogy dobpergéssel kisértette volna azt a sűrű munkát, amelyik a kulisszák mögött csendben arra igyekezett, hogy a kritikai szellemet konstruktív értékké fejlessze és ezzel az irodalom művelői sorában való szelektálással kitermelje kisebbségi irodalmunk valódi értékeit.
Nevezetes állomáshoz érkeztünk. Kisebbségi magyar íróink kézirathalmaza van a szerkesztőségek asztalán, válogatni lehet benne. Concordia nyomdánk technikai berendezése az eddigi teljesítőképesség kétszeresére is elegendő. A folyóirat kiadójának, a Kazinczy Szövetkezetnek a szénája rendben van.
A Magyar Írás fórummá emelkedett az egyetemes magyar irodalomban is és megtalálta az utat a magyar közönség lelkéhez s elérkezett az ideje annak, hogy a Magyar Írás körül csoportosuló íróink segítségével és akaratából a Magyar Írás eddigi köveit, betonját alapul kináljuk fel a szlovenszkói magyar nemzeti szellemű irodalom épülete részére és ehhez kapcsoljuk az egyetemes magyar irodalom szellemiségének fiataljait.
Így indulunk 1936 elé. Vissza