Magyar Iparművészet 1944/6.

Előszó

Részlet:
"1941. március 15-én, a nemzeti ünnepen este 8 órakor bensőséges ünnep keretében indította útjára a magyar kultuszminiszter az első magyar hivatásos művészi bábszínházat, a "Nemzeti Bábszínjáték"-ot. Azóta ennek a miniatür színháznak a működését mind a kritikák, mind a közönség teljes elismerési kíséri. A színház a maga teljes egészében bábjaival és teljes felszerelésével együtt magyar elgondolás, egy nagy álmodozó idealista művésznek, Rév István Árpádnak az alkotása. Igen, egy ilyen színházat nem alaptani, hanem a szó szoros értelmében csak alkotni lehetett. Merész vállalkozás volt már magábanvéve a terv is. Hiszen hazánkban nem egyszer kísérelték meg művészeink e bájos szórakoztató játék megvalósítását. Tán elég, ha itt Orbók Attila, Orbók Lóránd és Blattner Géza nevét említjük, akik párizsi minta alapján Budapesten is meg akarták honosítani a bábszínházat. Tervük sok-sok más művész kísérletéhez hasonlóan kudarccal végződött. Külföldre kellett utazniok, hogy érvényesülhessenek. Ugyanilyen langyos érdeklődéssel fogadta a külföldi vendégekhez mindig előzékeny és barátságos magyar nemzet Podrecca olasz művész bábszínházát is. S míg a német, szlovák, cseh, francia, angol és olasz irodalomban mindenütt fontos helyet kapott a bábszínházművészet is, addig a mi irodalmunkból ez majdnem teljesen hiányzik. - Egyszerre csoda történt. Budapesten állandó működése alatt 2000 előadást tartottak. Csak a "Toldi" című darab eddig 750 előadást ért meg. "Istvánka", a bábosított legszebb népmese százötvenszer került színre." Vissza