1.062.833

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar ipargazdaság I.

Szerző
Budapest
Kiadó: Szerzői kiadás
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 338 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Urbányi István Könyvnyomdai Műintézete nyomása.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az 1914-18-iki háború és az igazságtalan béke a nemzeti összeomlás ezer megpróbáltatását zúdította reánk, de egyúttal visszaadta közjogi függetlenségünket, amely az újjáépítő munkában... Tovább

Előszó

Az 1914-18-iki háború és az igazságtalan béke a nemzeti összeomlás ezer megpróbáltatását zúdította reánk, de egyúttal visszaadta közjogi függetlenségünket, amely az újjáépítő munkában megbecsülhetetlen segítségünkre lehetett, különösen gazdasági téren.
Függetlenségünknek köszönhetjük, hogy a magyar gazdaságpolitika a nemzet öncélú törekvéseinek szabadon nyithatott utat és hogy a megváltozott világgazdasági helyzethez és a gazdasági élet rohanó fejlődéséhez a lehetőség szerint alkalmazkodva önérdekünknek leginkább megfelelő gazdaságpolitikát választhattunk.
Nemcsak új közjogi helyzetünkből, az általános világgazdasági viszonyokból s a világháborút követő gazdasági összeomlásunkból következett, hogy csonka hazánk gazdaságpolitikájában elsősorban nagy súlyt kellett helyeznünk az iparfejlesztésre, hanem abból a gazdaságpolitikából is, amely az osztrák-magyar államközösségben érvényesült s iparunknak a nemzet jogos igényeinek megfelelő iparfejlődésre csak korlátolt mértékben nyújtott lehetőséget. Tehát nemcsak az összeomlás okozta rombolás részeit kellett kitölteni, nemcsak az új helyzet által determinált irányban kellett iparunkat fejlesztenünk, hanem az Ausztria fejlett ipara érdekében követett, országgyűléseinken mindig nehezményelt évszázados bécsi politikával előidézett ipari elmaradottságunkat kellett helyrehozni.
A nemzet egészséges életösztönének és szívós akaratának köszönhetjük, hogy iparunkat még az elnyomó bécsi politika ellenére is, különösen a világháborút megelőző négy évtizedben, jelentékeny mértékben fejleszteni tudtuk. Vissza

Tartalom

Előszó
ELSŐ RÉSZ.
Bevezetés
I. A MAGYAR IPAR ÁLTALÁNOS KÖZGAZDASÁGI
VONATKOZÁSAI.
1. Az ipar és a mezőgazdaság kölcsönös vonatkozásai.
A mezőgazadsági és az ipari árszint egyensúlya. - Az agrárközgazdászok 1936. évi nemzetközi kongresszusának állásfoglalása. - Scott W. R. glasgowi egyetemi tanár álláspontja. -
A mezőgazdaság legközelebb megoldandó feladata műszaki
nyersanyag fokozottabb termelése. - A mezőgazdaság termelési költségeit csökkenteni kell. - A népsűrűség emelkedése
és a mezőgazdaság csökkent vásárlóereje. - A mezőgazdasági
termények mesterséges áralakítása. - A mezőgazdaság mint
fogyasztó. - A mezőgazdaság iparosítása. - A birtokpolitika
és az ipar.
2. Az ipar és a kereskedelem kölcsönös vonatkozásai.
A kereskedelem szerepének megváltozása az új gazdasági
rendszerben. - A nemzetközi kereskedelem összezsugorodása. - Az áruforgalom jelentőségének emelkedése a belföldi
forgalomban. - Az ipar és a kereskedelem ellentétes felfogása
a gazdasági szabadságról. - Az ipar detailárusítása. - Ellentétek a kereskedelem és a szövetkezetek között az iparcikkek
árusítása tekintetében. - A keresedők tőkeereje. - Az árurészletügyletek. - A kereskedők érdekképviselete és a gyáripari érdekképviselet közötti ellentétek. - A kézműipar és a
kereskedelem között felmerült ellentétek szabályozása.
3. Az ipar népmozgalmi vonatkozásai.
A megcsonkított Magyarország népességi adatai szerint megnövekedett az ipari munkások viszonyszáma. - Csonkamagyarország megnövekedett népsűrűsége iparosodásra utal. -
A mezőgazdasági munkásfelesleg problémája. - A főváros-
nak, mint ipari központnak jelentősége. - Az ipar decentralizálásának kérdése. - A falu és város népességének kicserélődési folyamata. - Az ipar decentralizálásáról tartott
ankét. - Az iparügyi miniszter állásfoglalása az ipar decentralizálása ügyében.
4. A tőkei részesedése a magyar iparban.
A tőke részesedése és eredete az ipari részvénytársaságokban
Nagymagyarországban és a megcsonkított országban. - A
külföldi tőke elhelyezkedésének jelentősége. - A hazai ipari
részvénytársaságok száma. - Az ipari részvénytársaságok
vagyona 1988-ban. - Az ipar és a bankok viszonya.
5. Az ipar részesedése a nemzeti jövedelemben.
Magyarország nemzeti jövedelmének megoszlása termelési
ágak szerint 1929-től 1936-ig. - A nemzeti jövedelem megoszlása termelési, ágak szerint 1937-ben és 1988-ban. - Az
ipar részesedésének emelkedése és ennek okai. - A reáltőkeképződés az iparban.
6. Az ipar részesedése a közteherviselésben.
Az ipar és a mezőgazdaság adóterhének összehasonlító adatai. - Fellner Frigyes számításának bírálata. - Az iparfejlesztési támogatás és az adómegterhelés vonatkozásai. - A gyáripar és a kézműipar (kisipar) adóterhének összehasonlító
vizsgálata. - Az ipar közterhe és az adóreform. - Az ipar
adómegterhelésénél a kincstári érdeket megelőzi a közgazdasági érdek.
1. Adópolitikánk ipari vonatkozásai.
Az ipar túladóztatását célzó törekvések. - A társulati adó
1922-iki szabályozása. - A mérlegvalódiság helyreállítása és
az adóalap. - Az 1936. évi adómérséklések nem terjedtek ki
a társulati adóra. - Az 1907:III. t.-cikk alapján engedélyezett
kedvezmények adózási körének megszűkítése. - A lerótt általános forgalmi adó megtérítése az áru kivitele esetén. - A 2%-os minimális társulati adó bevezetése. - Az inségjárulék
és a különadó. - A forgalmi adó 50%-os emelése. - A társulati adó 1932. és 1933. évi 256%-os emelése. - A 600 millió
pengős beruházási hozzájárulás.
II. IPARTÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS,
KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ UTOLSÓ SZÁZ ÉV
IPARFEJLŐDÉSÉRE.
3. Visszapillantás iparunk régebbi fejlődésére.
A jobbágygazdálkodás ipara. - „fraternitas" egyházi szövetségek, mint a középkori ipari munkarendszer alapvetői. - A
céhrendszer legelső formája. - A céhrendszer a XVI.-XVIII.
századokban. - A mezőgazdasági iparok története. - Iparunk osztrák Vonatkozásai a mohácsi vész után. - A céhek
megrendszabályozása az 1715. és 1723. évi országgyűlési határozatokkal. Mária Terézia a magyar iparért. - Az udvari
kamara s a miniszteri bankválasztmány szerepe. - Az 1784-
ben életbeléptetett elszigetelési rendszer. - Az 1790-iki országgyűlés LXVII. t.-cikkével kinevezett országos választmány munkája. - A magyarországi iparfejlődésnek 1807-ben
megindult korszaka.
9. A nemzeti iparfejlesztési mozgalom 1840-tőt 1872-ig.
Kossuth és Széchenyi ellentétes felfogása az iparfejlesztésről. Kossuth megalapítja az Iparegyesületet. - Kossuthnak az ipar érdekében kifejtett társadalmi tevékenysége. -
A céhek visszaélései és az iparszabadságra való áttérés. Az
1840:XVII. t.-c. - Az 1859. évi osztrák pátenssel szabályozott
iparrendtartás.- Az 1868:VI. t.-cikkel szervezett Kereskedelmi és Iparkamara feladata.
10. Az első magyar ipartörvény, az 1872:VIII. t.-cikk.
Az első magyar ipartörvény megalkotásának előzményei. -
Az ipartörvény javaslatának indokolása. - Az ipartörvény
hatása.
11. Iparunk fejlődése az első ipartörvénytől a másodikig, 1872-től
1884-ig.
A második országos iparosgyűlés és az 1872:VIII. t.-c. - A
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az iparosság
helyzetéről. - A második ipartörvény előkészítése. - Az
ipartestületek rendeltetése és szervezete. - Az ipartársulatok
rendeltetése. - A második ipartörvényjavaslat képviselőházi
vitája és a javaslatnak elfogadása.
12. Iparunk fejlődése 11884-től a XX. század elejéig.
Az ipar helyzetének alakulása a második ipartörvény (1884:
XVII. t.-c.) hatása alatt. - A Budapesti Kereskedelmi és
Iparkamara felterjesztéseiben foglalt javaslatok az iparososztály megsegítésére. - Az iparosság helyzete 1840-ben. -
Az ipartestületi szellem megerősödése s az 1889. évi országos
ipartestületi gyűlés javaslatai. Az 1889-től 1896-ig bekövetkezett fellendülés. - A millenáris évet követő iparosmozgalom. - Az Iparegyesület 1884. évi emlékirata. - A közszállítások szabályozása. - A hazai ipar térfoglalása a közszállításokban 1887-től 1908-ig. - A hazai ipariskolák elégtelensége. A Baross Gábor által összehívott iparügyi ankét.
13. Iparunk fejlődése 1900-tól 1914-ig.
A kisipar fejlődése. - A követendő iparfejlesztési programm
alapelvei. - A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének
megalakulása és programmja. - Az 1899:XLIX. és az 1907:III.
t.-cikkek. - Az iparfejlesztő törvények hatása. - Az osztrák
bojkottmozgalom. - A magyar társadalom iparpártolási
akciója. - Az 1908-ik év rendkívüli iparfejlődése. - Iparfejlődésünk árufőcsoportok szerint 1898-tól 1910-ig. - Az iparfejlesztési támogatások engedélyezési eljárása. - Javaslatok
az 1915-ben lejáró 1907:III. t.-cikk meghosszabbítása és módosítása iránt. - Az 1907:III. t.-cikk alapján 1914-ig nyújtott iparfejlesztési támogatások kimutatása. - A magyar ipar
termelési értéke árufőcsoportok szerint 1848-ban, 1906-ban
és 1913-ban.
14. Iparunk a világháborúban 1914-től 1918-ig.
Az ipari termelés alkalmazkodása a -háborús helyzethez. -
A felfokozott ipari termelés a háborúban. - Az ipari termelés
egész vonalán keresztülvitt szervezés. - A szabad forgalom
helyreállítása a háború végeztével. - A nyersanyaggondok. -
Közszükségleti cikkek kényszertermelésére vonatkozó kormányintézkedés.
15. Iparunk a háborút követő évek zavaraiban, 1918-tól 1921-ig.
Az ország iparosnépessége Trianon után. - A kisiparos elem
nagytömegű megszaporodása. - A Csonkamagyarországon
megmaradt gyáripar főadatai. - Az utódállamokhoz került
gyáripar ismertetése. A kézműipar helyzete a háborút követő években. - A második ipartörvényt (1884:XVII. t.-c.) módosító törvényjavaslat, mely mint 1922:XII. t.-cikk nyert
szentesítést.
16. Iparunk fejlődése 1921-től 1940-ig.
Az önálló vámterület megvalósulása. - A közszállítási szabályzat 1920. évi módosítása. - Az ipar megsegítése állami
beruházásokkal. - A közüzemek versenyének problémája. -
Az iparfejlesztésről szóló 1907:III. t.-c. revíziója (1931:XXI.
t.-c.). - A karteltörvény (1931 :XX. t.-c.). - A magyar gyáripar fejlődése 1921-től 1986-ig. - A kis- és középipar fejlődése
az 1930. és 1935. évi statisztikai felvétel alapján. - A magyar
ipar és a gazdasági világválság. - Gömbös Gyula gazdaságpolitikája és a magyar ipar. - A kivitel megszerzése. - A
gazdasági világválság enyhülésével bekövetkezett ipari fellendülés. - Az ipar racionalizálása. - Az Ipartestületek Országos Központja (IPOK) megalakítása (1932:VIII. t.-c.). - A
M. Kir. Iparügyi Minisztérium létesítése. - Az országos iparügyi tanács. - A második iparügyi novella (1936:VII. t.-c.).-
Az ipar helyzete 1987-ben. - A Felvidék visszacsatolása ipari
szempontból. - A magyar iparnak a hadfelszerelés szolgálatába állítása, Az ötéves beruházási terv. - A magyar ipar
helyzete az 1938. és 1939. évben. - A gyáripar főbb adatai
ipari főcsoportok szerint 1921-től 1938-ig.
III. IPARI NEVELÉS ÉS SZAKOKTATÁS MAGYARORSZÁGON.
17. Iparoktatási törekvéseik :a XVIII. században.
Elmélet és gyakorlat. - A céhrendszer iparosnevelése. - Az
1723:CXVII. t.-cikk intézkedése külföldi iparoktatók meghívásáról. - Mária Terézia 1777. évi közoktatásügyi rendelete, a „Ratio Educationis". - A helytartótanács 1786-iki rendelete a rajztanfolyamok látogatásáról.
18. A nemzeti ipari szakoktatás kezdete és kifejlődést.
Az 1836. évi országgyűlés az ipar- és reáliskolák felállításáról. - A Pesti kir. József Ipartanoda felállítása 1846-ban. -
A József Ipartanodának technikai főiskolai rangra emelése
1856-ban. - Klauzál Gábornak a céhszabályok módosításáról
szóló rendelete, amely, az inasok iskoláztatásáról szól. - Az
1856-ik évi iparrendtartás 59. §-a. - Az 1864:XXXVIII. t.-c.
(népoktatási törvény) kimondta a tanoncok iskolakötelezettségét.
19. Iparoktatásunk 1884-tól 1914-ig.
Az 1884:XVII. t.-c. (ipartörvény) és a tanoncok iskoláztatása. - Az Országos Iparegyesület tanonciskolái. - Trefort
Ágoston iparoktatási intézkedései. - A Technológiai Iparmúzeum. - Az iskolai műhelyoktatás. - A felső ipariskolák. - Ipari szakiskolák. - Iparosok továbbképzése. - Továbbképző szaktanfolyamok. - Kötelező képesítő mestervizsgák.
20. Iparoktatásunk 1914-től napjainkig.
A gyakorlati iparoktatás szolgálatában álló intézetek. - A
gyakorlati iparoktatás tagozódása..- Az Országos Ipari és
Kereskedelmi Oktatási Tanács. - Az építőiparosok képzése. -
Az építőmesteri képzettség megvizsgálása. - A kőmíves, kőfaragó és ácsmesteri képzettség megvizsgálása. - A háború
és a tanoncoktatás. - Az ország megcsonkítása és az iparoktatás. - Az iparos tanonciskolák tanítóinak és tanulóinak
létszáma 1921/22-től 1900/31-ig. - A 8620. M. E. sz. rendelettel a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatáskörébe utaltatott az iparoktatás. - A gazdasági középiskolák szervezésével
felmerült iparkotatási reform. - Az iparoktatási reform képviselőházi vitája. - A Pécsi M. Kir. Bányászati és Mélyfúrási
Szakiskola. - A bányák szakmunkásainak képzése.
AZ IPAR TAGOZÓDÁSA.
21. Az ipar tagozódása az üzemforma és vegyes szempontok szerint.
Az ipar tagozódása üzemforma szerint: népipar, háziipar,
otthonipar, kézműipar, manufaktura, gyáripar. - A gyáripari
termelés kifejlődése. - Az iparnak a munkaszervezési módszer, a termelés nagysága és egyéb szempontok szerinti tagozódása. - A kézműipar jelentősége. - Az ipari és mezőgazdasági népesség helyes aránya.- Az ipar tagozódására
vonatkozó kifejezések felcserélése és a statisztika.
22. A kisipar (kézműipar, háziipar).
A kézműipar védelmére indított mozgalom. - A kézműipar
és a gyáripar ellentétének önműködő kiegyenlítődése. - A
kézműipar túlsúlya Magyarországon a század elején. - A
kézműipar támogatására irányuló osztrák példa. - A kézműipar védelme Magyarországon. - A háziipar helyzete. - A háziipari tanfolyamok.
23. A nagyipar, (gyáripar).
Az iparos népesség elhelyezkedése a kézműiparban és gyáriparban. - A gyáripar válsága Trianon után. - A gyári jellegű ipartelepek száma és termelési értéke az 1921-1936.
években. - A munkáslétszámnak a munkások alkalmaztatási
minősége szerinti megoszlása az 1921-36. évek alatt. - A
személyi kiadások viszonylagos emelkedése a gyáriparban.
24. A középipar.
A középipari statisztikai felvétel. - A középipar-fogalom
meghatározása. - Haidekker Sándor felfogása. - A középipar iparpolitikai jelentősége. - A középipar kívánságai. - A középipart illető kormánypolitika.

Dr. báró Malcomes Béla

Dr. báró Malcomes Béla műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. báró Malcomes Béla könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem