Tudományos szocializmus

Egységes jegyzet/Kézirat

Szerző

Magyar György

Lektor

Széll János

Dr. Kirschner Béla

Budapest

'Magyar György: Tudományos szocializmus ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	355 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Tankönyvi száma: J16-995.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	9
A tudományos szocializmus: a marxizmus alkotórésze	11
A marxizmus: fordulat a szocializmus felfogásában	11
A tudományos szocializmus: a marxizmus alkotórésze, mint politikai tudomány	16
A marxista politika elmélet alapkérdései	21
A politika érdekmeghatározottsága	23
Az érdekek szerkezete	23
Az érdekrendszer hierarchiája	25
Az érdekek politizálódása	27
A hatalomról	29
A politikai hatalom szerkezete és szerepe	29
A hatalom működésének néhány problémája	34
A politikai rendszer	41
A politikai rendszer tartalma	41
A politikai intézményrendszer	42
Az állami szervek	44
A pártrendszer	48
A politikai rendszer nem intézményi öszetevői	50
A politikai folyamatok néhány problémája	54
A történelmi kor	54
Az általános, a különös, az egyes problémája	57
A politika alternatív jellege	62
A folyamatosság és megszakítottság a politikában	67
A politikai folyamatok összetettsége	71
A kapitalizmus társadalmi-politikai viszonyai. A munkásmozgalom harcának kérdései	79
A kapitalista társadalom szerkezetének és ellentmodásrendszerének fejlődése. A tőkés társadalam poltikai rendszere	82
A gazdasági, politikai, szociális viszonyok fejlődése	89
A kapitalizmus fejlődési szakaszai és alakváltozásai	97
A kapitalista társadalom osztályszerkezete és ellentmondásrendszere	99
A munkásosztály poltikája és a nemzeti kérdés	101
A kapitalizmus politikai rendszere	104
A burzsoá demokrácia pártrendszere	110
A burzsoá demokrácia és a fasizmus	110
Az állammonopolista kapitalizmus néhány főbb társadalmi, politikai problémája	113
A munkásosztály és mozgalma a kapitalizmus elleni harcban	119
A munkásosztály történelmi hivatása	119
A munkásság osztállá szerveződése és a munkásmozgalom	120
A munkásosztály forradalmi pártja	120
Az új típusú párt kialakulása	121
Az új típusú forradalmi párt fő sajátosságai	122
A stratégia és taktika a munkásmozgalomban	123
A munkásmozgalom szervezeti fejlődése	125
A marxizmus-leninizmus forradalom-elmélete	131
A szövetségi politika	131
A munkás-paraszt szövetség	135
A középrétegekhez való viszony	137
A munkásosztály és az értelmiség	137
A burzsoáziával való kapcsolatról	138
A nem osztályjellegű kapcsolatok fő területei	139
A forradalom általános összefüggéseiről	141
A forradalom és a reform	141
A forradalmi folyamatról	143
A proletárforradalom általános vonásai	145
A forradalmi helyzet	147
A forradalom szubjektív feltételeiről	149
A forradalom megvalósulásának formái: a fegyveres harc és a békés út	150
A marxizmus-leninizmus forradalomeléletének fejlődése	156
Marx és Engels: a marxizmus forradalomelméletének kialakulása	167
A marxizmus forradalomelméletének lenini továbbjelesztése	175
A népi demokratikus forradalom	175
A forradalmi munkásmozgalom politikájának fő kérdései korunkban	175
A fejlett tőkés országok kommunista pártjainak politikája	183
Az állammonopolista struktúraváltás	188
A monopolkapitalizmus az 1970-es években	190
A fejlett tőkés országok politikai erői	194
A kommunista mozgalom útkeresése	194
A gyarmati rendszer szétesése	197
A fejlődő országok sajátosságai	197
A fejlődő országok gazdaságának átalakulása	200
A fejlődő országok társadalmi és osztályszerkezete	207
A fejlődő országok politikai rendszere	213
A fejlődő országok perspektívái	216
A fejlődő országok a mai világban	220
A hatalmi viszonyok és a politikai rendszer a szocialista építés folyamatában	223
A kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet	225
Tudományos fordulat a kommunizmus felfogásában	225
A marxizmus-leninizmus klasszikusai a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenetről	227
A kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet értelmezésének egyes kérdései korunkban	233
Az átmeneti korszak lényege: a szocializmus építése	237
A szocialista kultúrforradalom	245
A szocializmus építése és az ellentmondások	250
A szocialista építés közös vonásai és nemzeti sajátosságai	254
A szocializmus építésének útja	259
A szocializmus építése a Szovjetunióban	259
A szovjethatalom első évei és a szocialista építés kérdései	259
Lenin elméleti tevékenységének fő vonásai az 1920-as években	267
A szocialista építés stratégiai vitái az 1920-as években	271
A szocialista építés eredményei és problémái az 1930-as években	272
A szocializmus építésének útja a Kelet-Európában a második világháború után	272
A "létező" szocializmus néhány kérdése	274
A szocializmus építésének feltételei a második világháború után	278
A szocialista építés főbb eredményei és tapasztalatai a II. világháború után	281
A proletárdiktatúra szerepe a szocilaizmus építésében. A szocializmus politikai rendszere	296
A proletárdiktatúra, a munkásosztály hatalma	296
A szocialista demokrácia jelentősége és szerepe	313
A proletárdiktatúra politikai rendszere	318
A párt vezető szerepe a proletárdiktatúrában	319
Más pártok és a társadalmi szervezetek	324
Az állami szervezeti rendszer	326
A nemzetközi politika alapkérdései	331
A nemzetközi politika fő kérdései a II. világháború után	333
A háború néhány összefüggése	333
A nemzeti és a nemzetközi politika kapcsolatai	333
A háború néhány új kérdése	335
A munkásmozgalom és a nemzetközi politika	336
A második világháború utáni nemzetközi fejlődés fő tendenciái	339
A nemzetközi politika mai fő kérdései	344
A nemzetközi politika új problémái	345
Az erőviszonyok eltolódása a tőkés világban	345
A globális világproblémák	346
Az SZKP XX. kongresszusa és a békés egymás mellett élés politikája	348
A jelenlegi nemzetközi politika fő erői és fő kérdései	351