Bevezetés | 9 |
A tudományos szocializmus: a marxizmus alkotórésze | 11 |
A marxizmus: fordulat a szocializmus felfogásában | 11 |
A tudományos szocializmus: a marxizmus alkotórésze, mint politikai tudomány | 16 |
A marxista politika elmélet alapkérdései | 21 |
A politika érdekmeghatározottsága | 23 |
Az érdekek szerkezete | 23 |
Az érdekrendszer hierarchiája | 25 |
Az érdekek politizálódása | 27 |
A hatalomról | 29 |
A politikai hatalom szerkezete és szerepe | 29 |
A hatalom működésének néhány problémája | 34 |
A politikai rendszer | 41 |
A politikai rendszer tartalma | 41 |
A politikai intézményrendszer | 42 |
Az állami szervek | 44 |
A pártrendszer | 48 |
A politikai rendszer nem intézményi öszetevői | 50 |
A politikai folyamatok néhány problémája | 54 |
A történelmi kor | 54 |
Az általános, a különös, az egyes problémája | 57 |
A politika alternatív jellege | 62 |
A folyamatosság és megszakítottság a politikában | 67 |
A politikai folyamatok összetettsége | 71 |
A kapitalizmus társadalmi-politikai viszonyai. A munkásmozgalom harcának kérdései | 79 |
A kapitalista társadalom szerkezetének és ellentmodásrendszerének fejlődése. A tőkés társadalam poltikai rendszere | 82 |
A gazdasági, politikai, szociális viszonyok fejlődése | 89 |
A kapitalizmus fejlődési szakaszai és alakváltozásai | 97 |
A kapitalista társadalom osztályszerkezete és ellentmondásrendszere | 99 |
A munkásosztály poltikája és a nemzeti kérdés | 101 |
A kapitalizmus politikai rendszere | 104 |
A burzsoá demokrácia pártrendszere | 110 |
A burzsoá demokrácia és a fasizmus | 110 |
Az állammonopolista kapitalizmus néhány főbb társadalmi, politikai problémája | 113 |
A munkásosztály és mozgalma a kapitalizmus elleni harcban | 119 |
A munkásosztály történelmi hivatása | 119 |
A munkásság osztállá szerveződése és a munkásmozgalom | 120 |
A munkásosztály forradalmi pártja | 120 |
Az új típusú párt kialakulása | 121 |
Az új típusú forradalmi párt fő sajátosságai | 122 |
A stratégia és taktika a munkásmozgalomban | 123 |
A munkásmozgalom szervezeti fejlődése | 125 |
A marxizmus-leninizmus forradalom-elmélete | 131 |
A szövetségi politika | 131 |
A munkás-paraszt szövetség | 135 |
A középrétegekhez való viszony | 137 |
A munkásosztály és az értelmiség | 137 |
A burzsoáziával való kapcsolatról | 138 |
A nem osztályjellegű kapcsolatok fő területei | 139 |
A forradalom általános összefüggéseiről | 141 |
A forradalom és a reform | 141 |
A forradalmi folyamatról | 143 |
A proletárforradalom általános vonásai | 145 |
A forradalmi helyzet | 147 |
A forradalom szubjektív feltételeiről | 149 |
A forradalom megvalósulásának formái: a fegyveres harc és a békés út | 150 |
A marxizmus-leninizmus forradalomeléletének fejlődése | 156 |
Marx és Engels: a marxizmus forradalomelméletének kialakulása | 167 |
A marxizmus forradalomelméletének lenini továbbjelesztése | 175 |
A népi demokratikus forradalom | 175 |
A forradalmi munkásmozgalom politikájának fő kérdései korunkban | 175 |
A fejlett tőkés országok kommunista pártjainak politikája | 183 |
Az állammonopolista struktúraváltás | 188 |
A monopolkapitalizmus az 1970-es években | 190 |
A fejlett tőkés országok politikai erői | 194 |
A kommunista mozgalom útkeresése | 194 |
A gyarmati rendszer szétesése | 197 |
A fejlődő országok sajátosságai | 197 |
A fejlődő országok gazdaságának átalakulása | 200 |
A fejlődő országok társadalmi és osztályszerkezete | 207 |
A fejlődő országok politikai rendszere | 213 |
A fejlődő országok perspektívái | 216 |
A fejlődő országok a mai világban | 220 |
A hatalmi viszonyok és a politikai rendszer a szocialista építés folyamatában | 223 |
A kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet | 225 |
Tudományos fordulat a kommunizmus felfogásában | 225 |
A marxizmus-leninizmus klasszikusai a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenetről | 227 |
A kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet értelmezésének egyes kérdései korunkban | 233 |
Az átmeneti korszak lényege: a szocializmus építése | 237 |
A szocialista kultúrforradalom | 245 |
A szocializmus építése és az ellentmondások | 250 |
A szocialista építés közös vonásai és nemzeti sajátosságai | 254 |
A szocializmus építésének útja | 259 |
A szocializmus építése a Szovjetunióban | 259 |
A szovjethatalom első évei és a szocialista építés kérdései | 259 |
Lenin elméleti tevékenységének fő vonásai az 1920-as években | 267 |
A szocialista építés stratégiai vitái az 1920-as években | 271 |
A szocialista építés eredményei és problémái az 1930-as években | 272 |
A szocializmus építésének útja a Kelet-Európában a második világháború után | 272 |
A "létező" szocializmus néhány kérdése | 274 |
A szocializmus építésének feltételei a második világháború után | 278 |
A szocialista építés főbb eredményei és tapasztalatai a II. világháború után | 281 |
A proletárdiktatúra szerepe a szocilaizmus építésében. A szocializmus politikai rendszere | 296 |
A proletárdiktatúra, a munkásosztály hatalma | 296 |
A szocialista demokrácia jelentősége és szerepe | 313 |
A proletárdiktatúra politikai rendszere | 318 |
A párt vezető szerepe a proletárdiktatúrában | 319 |
Más pártok és a társadalmi szervezetek | 324 |
Az állami szervezeti rendszer | 326 |
A nemzetközi politika alapkérdései | 331 |
A nemzetközi politika fő kérdései a II. világháború után | 333 |
A háború néhány összefüggése | 333 |
A nemzeti és a nemzetközi politika kapcsolatai | 333 |
A háború néhány új kérdése | 335 |
A munkásmozgalom és a nemzetközi politika | 336 |
A második világháború utáni nemzetközi fejlődés fő tendenciái | 339 |
A nemzetközi politika mai fő kérdései | 344 |
A nemzetközi politika új problémái | 345 |
Az erőviszonyok eltolódása a tőkés világban | 345 |
A globális világproblémák | 346 |
Az SZKP XX. kongresszusa és a békés egymás mellett élés politikája | 348 |
A jelenlegi nemzetközi politika fő erői és fő kérdései | 351 |