Magyar gyógynövények I-II.

Előszó

A füvekkel, gyógynövényekkel való gyógyítás egyidős az emberiség történetével. Az emberiség igen sokáig nem is ismert más orvosságot, mint növényi eredetű gyógyszereket. Ma, a korszerű gyógymódok mellett, mikor a gyógynövények hatóanyagainak jórészét vegyiparunk állítja elő, a növények szerepe a gyógyászatban természetesen lecsökkent, jelentőségüket azonban mégsem szabad lebecsülnünk. Külföldön, keleten épúgy, mint nyugaton és északon, a gyógynövénydrogok, akár mint háziszerek, akár mint hivatalos gyógyszerek, ma is általános használatnak örvendenek, azokat számtalan népszerű és szakmunka ismerteti. És ami ránknézve nemzetgazdasági fontossággal bir: különösen a nyugati országok gyógynövényszükségletük jórészét Magyarországból fedezték és kezdik a háború után újból fedezni. Gyógynövénykivitelünk további kiépítése tehát parancsoló kötelességünkké teszi, hogy egy szakszerűen megírt, részletes és amellett mennél szélesebb foglalkozási körök igényét kielégítő, korszerű munka álljon mindazok rendelkezésére, akik az itthon termő vagy termeszthető gyógynövényekről a szükséges tájékoztatást megszerezni óhajtják.
Ez a munka tehát hivatva van többféle igényt kielégíteni. Mert a rendszeres magyar gyógynövénygyűjtésnek, termesztésnek és gyógy- növénykereskedelemnek idestova 3 évtizedes tisztes múltja van. Ez alatt az idő alatt sikerült azokat mind szociális, mind pedig közgazdasági és közegészségügyi vonatkozásban úgy kiépíteni, hogy minden okunk megvan hangsúlyozni azt, hogy a magyar gyógynövénykereskedelem az európai drogellátás viszonylatában is jelentős tényező lett. Ez természetesen hosszas, kitartó és fáradságos munka eredménye és ez az eredmény csakis a rendelkezésre álló hazai szervezettséggel, tehát a gyógynövényexportőri és gyógynövénybeváltói kar közreműködésével volt elérhető.
Ennek a rendszeres munkának megindításakor az érdeklődők segítségére néhány korábbi röpiraton és útmutatón kívül elsősorban dr. Páter Béla: «Útmutató a vadontermő gyógynövények gyűjtésére» és «Milyen gyógynövényeket termesszen a kisgazda?» című könyveivel végzett jelentős felvilágosító munkát. Ezután a dr. Augustin Béla és dr. Darvas Ferenc szerkesztésében megjelent: «Vadontermő gyógy- és ipari növények gyűjtése)) és dr. Augustin Béla, dr. Darvas Ferenc és Schneider József : «Gyógy- és vegyipari növények termesztésen című szakkönyve állott az érdeklődők rendelkezésére. Mindezek a munkák, bár több kiadásban jelentek meg, időközben teljesen elfogytak. Ma egyedül Giovannini Rudolf: «Útmutató a gyógynövénygyűjtők és beváltok részére» címen 1930-ban megjelent munkájának újabb kiadásai szolgálnak tájékoztatóul azoknak, akik a vadontermő gyógynövények gyűjtésével és értékesítésével kívánnak foglalkozni. Vissza