Magyar grammatika

Szerző

Balogh Judit

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Balogh Judit: Magyar grammatika ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	577 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-19-0010-x
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 41 184. Első kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Magyar grammatika olyan, teljességre törekvő összefoglaló magyar nyelvtan, mely a hagyományos grammatikák megszokott és bevált rendszerében és az elmúlt harminc év újabb kutatásainak eredményeit figyelembe véve tárgyalja nyelvünk jelenségeit. Jellemzi a nyelvi elemeket, bemutatja a nyelvi szabályokat és működésüket, valamint gyakorlati tanácsokat, útmutatást is kínál az olvasóknak a nehezebben elemezhető nyelvi szerkezetek megítéléséhez. A könyv szerzői az ELTE oktatói, akik elméleti ismereteik és oktatási tapasztalataik birtokában vállalkoztak arra, hogy modern, megújult klasszikus grammatikát írjanak. A Magyar grammatika elsősorban egyetemi tankönyv, hasznos segítőtársa lehet azonban minden magyar és idegen nyelvet tanító, valamint tankönyvírásra vállalkozó tanárnak is.

Tartalom

Bevezetés	17
Előszó (Keszler Borbála)	19
Nyelv, nyelvtan, grammatika - Lengyel Klára	23
A nyelvi egységek szinteződése - Lengyel Klára	24
A fonémák szintje	25
A morfémák szintje	26
A szavak szintje	26
A szintagmák szintje	28
A mondatok szintje	31
A nyelv és a beszéd egységeinek összefüggései	32
Alaktan	35
Az alaktan tárgya és alapkategóriái - Laczkó Krisztina	37
Az alaktan tárgya	37
Alaktani alapfogalmak	38
A morfémák osztályozása	39
A morfémaosztályok jellemzése	40
A zéró morféma és a grammatikai kategóriák	48
A tőtípusok	51
Általános kérdések - Laczkó Krisztina	51
A szavak tőtani besorolásának problémái - Keszler Borbála	52
A toldalékok (affixumok) - Laczkó Krisztina	55
Affixum és affixáció	55
A toldalékok osztályozása	55
A toldalékok osztályozása a tőhöz viszonyított helyzet alapján	55
A toldalékmorféma-típusok elhatárolása: képzők, jelek és ragok - Keszler Borbála	57
A toldalékváltozatok	59
A morfémaszerkezetek - Laczkó Krisztina	61
A szintetikus és az analitikus szerkesztésmód	61
Sorrendi szabályok	61
A szabályostól eltérő szerkezetek	62
Szófajtan	65
A mai magyar nyelv szófaji rendszere - Keszler Borbála	67
A szófaji felosztás szempontjai	67
Szófaji osztályok a magyar nyelvben	67
A szófaji felosztás problémái	70
Szófajok a nyelvben és a beszéd mondataiban - Lengyel Klára	77
A lexikai szófajok	77
A kettős és az átmeneti szófajúság	77
Az aktuális szófajok	78
A szófajváltás	78
A szófaji jelentés hatóköre	79
Az alapszófajok	81
Az ige - Lengyel Klára	81
Az ige jelentés - Kugler Nóra	81
Az ige morfológiai tulajdonságai	88
Az ige szerepe a mondatban	90
Az igei alaptagú szintagma	90
Az igetövek - Keszler Borbála	95
Egyalakú igetövek	95
Többváltozatú igetövek	96
A zárt és nyílt tőosztályok kérdése	102
Mozgás a tőtípusok között	104
Az igeragozás - Kugler Nóra	104
Általános kategóriák	104
Az igeidő	106
A mód	108
Az igeidő- és igemód-kategóriák rendszere	108
A nyelvtani szám és személy	111
Az egyszerű (szintetikus) igealakok lehetséges morfológiai szerkezete	111
Az összetett (analitikus) igealakok, azaz morfológiai természetű igei szerkezetek	111
Az igeragozási rendszerek	111
Az igeragozási paradigmák	112
Általános ragozás	112
Határozott ragozás	115
Az ikes igék ragozása	118
Sajátos és hiányos ragozású igék	119
Grammatikai homonimák az igeragozásban	122
A főnév - Balogh Judit	127
A főnév fogalma	127
A főnév jelentése	127
A főnév alakja, szerkezete	130
A főnév morfológiai tulajdonságai	130
A főnév a mondatban	132
A főnévi alaptagú szintagma	135
A főnév határozottsága	139
A főnév kapcsolata más szófajokkal	140
A melléknév - Lengyel Klára	142
A melléknév típusai jelentés szerint	142
A melléknév morfológiai tulajdonságai	143
A melléknév szerepe a mondatban	145
A melléknév mint vonzat és mint szabad bővítmény	146
A melléknévi alaptagú szintagma	147
A melléknév szófaji határkérdései	150
A névmások - Kugler Nóra-Laczkó Krisztina	152
Általános kérdések	152
A névmások általános jellemzése	152
A névmások csoportosítása	156
Az egyes névmásfajták	158
A személyes névmás	158
A visszaható és a kölcsönös névmás	163
A mutató névmás	165
A kérdő névmás	168
A vonatkozó névmás	168
A határozatlan és az általános névmás	169
A névszótövek - Keszler Borbála	175
Egyalakú névszótövek	175
Magánhangzós végű egyalakú névszótövek	176
Mássalhangzós végű egyalakú névszótövek	176
Többalakú névszótövek	176
Mássalhangzós végű többalakú névszótövek	178
Magánhangzós végű többalakú névszótövek	180,
Keverék, illetve egyedi típusú névszótövek	181
Tőtípusok és szófajok	181
A zárt és nyílt tőosztályok kérdése	181
Mozgás a tőtípusok között	181
A névszóragozás - Balogh Judit	183
A névszói paradigma	183
A névszók jelei	185
A névszójelek táblázata	191
A névszók ragjai	191
A névszóragok táblázatai	203
A névszóragozásban előforduló alakok szerkezeti típusai	205
A határozószó - Keszler Borbála	209
A határozószó fogalma, elhatárolása etimonjától	209
A határozószó szófajváltása	210
A határozószó viszonyszóvá válik	210
A határozószó fogalomszóvá válik	212
A határozószók állománya	212
A határozószók osztályozása	212
A fogalmi tartomány jellege alapján való csoportosítás	213
A határozószók osztályozása a határozói körülmény típusa szerint	214
A határozószók osztályozása morfológiai tagoltságuk szerint	214
A határozószók alaktani kérdései	216
A határozószók képzése	216
A határozószók rajzolása	217
A határozószók jelzése	217
A határozószók tőtani sajátosságai	219
A határozószók mondatbeli szerepe	219
A határozószók mondatrészszerepe	219
A határozószói alaptagú szintagma	219
Az igenevek - Lengyel Klára	223
Az igenevek általános jellemzése	223
Az igenév mint átmeneti szófaj	223
Az igenév jelentése	223
Az igenév mondatbeli szerepe	224
Az igenév alakja	225
Az igenevek szófajváltása	226
A főnévi igenév	226
A főnévi igenév általános tulajdonságai	226
A főnévi igenév mondatbeli szerepe	226
A főnévi igenév alaptagú szintagma	231
A melléknévi igenév	231
A melléknévi igenév általános tulajdonságai	231
A melléknévi igenév mondatbeli szerepe	232
A melléknévi igenév alaptagú szintagma	234
A melléknévi igenév időviszonyító jelentése	234
Az igei igenév	236
A melléknévi igenév szófajváltása	236
A határozói igenév	237
A határozói igenév átalános tulajdonságai	237
A határozói igenév mondatbeli szerepe	238
A határozói igenév alaptagú szintagma	242
A határozói igenév időviszonyító jelentése	243
A határozói igenév szófajváltása	244
Az igenevek morfológiai tulajdonságai - Lengyel Klára	246
Az igenevek felépítése	246
A főnévi igenév morfológiai tulajdonságai	246
A melléknévi igenév morfológiai tulajdonságai	247
A határozói igenév morfológiai tulajdonságai	249
A viszonyszók	252
A segédigék és származékaik - Lengyel Klára	252
A segédigék és a segédigékből alkotott segédszók típusai	252
A mondatrészteremtő segédszók (a kopulák)	252
A szóalakteremtő segédszók	255
Az ige modális, aspektuális és pragmatikai segédigéi	256
Segédigeszerű szavak a magyarban	256
A névutó - Balogh Judit	259
A névutó fogalma, általános jellemzése	259
A névutó felépítése	260
A névutók fajtái	260
A névutók jelentése	261
A névutó kapcsolata más szófajokkal	262
A névutómelléknév	262
Az igekötő - Balogh Judit	264
Az igekötő fogalma, általános jellemzése	264
Az igekötők alakja	265
Az igekötők funkciója	265
Az igekötő kapcsolata más szófajokkal	266
A kötőszó - Balogh Judit	268
A kötőszó fogalma, általános jellemzése	268
A kötőszó alakja	268
A kötőszók osztályozása	269
A kötőszó jelentése	271
A kötőszó jelentése	272
A kötőszók kapcsolata más szófajokkal	275
A partikula - Kugler Nóra	275
A partikula általános jellemzése	277
Az egyes partikulafajták	280
Homonímia, többszófajúság, poliszémia	280
A partikulák kombinációi	282
A névelő - Kugler Nóra	282
A névelő általános jellemzése	282
A határozott névelő	283
A határozatlanság	284
A névelőtlenség	285
Az anyagnevek és a névelőzés	286
A névelős szerkezet szórendje	286
A tagadószó - Kugler Nóra	289
A tagadószó meghatározása	289
A tagadószó a mondatban	289
A tagadószó érintkezése más szófaji kategóriákkal	290
A mondatszók - Kugler Nóra	292
A mondatszók általános jellemzői	292
A mondatszó fogalma	292
A mondatszók alakja	292
A mondatszók a mondatban	293
A mondatszók osztályozása	294
Az indulatszó	295
Az interakciós mondatszó	296
A kapcsolat felvételére és lezárására szolgáló mondatszók	296
A társalgásszervező és -jelölő elemek	296
Az akaratkifejező mondatszók	296
A mutató mondatszók	297
A módosítószó	298
A módosítószó jellemzői	298
A módosítószó érintkezése más szófajokkal, nyelvi egységekkel	300
A módosítószók kombinációi	302
A hangutánzó mondatszó	303
A szóalkotás módjai	305
A szóképzés - Keszler Borbála	307
A képzők jellemző sajátosságai	307
A szóképzéssel kapcsolatos legfontosabb fogalmak	309
A produktivitás, termékenység	309
A gyakoriság	310
A képzőfunkció	310
A rokonértelműség	310
A képzett szavakkal kapcsolatos problémák	311
A képzők alaktani problémái	313
Egyszerű és összetett képzők	313
Egy- és többalakú képzők	313
A képzők csoportjai az alapszó és a származékszó szófajak szempontjából	314
Igeképzők	314
Igéből igét képző képzők (deverbális verbumképzők)	314
Névszóból igét képző képzők (denominális verbumképzők)	315
Névszóképzők	315
Igéből névszót képző képzők (deverbális nomenképzők)	315
Névszóból névszót képző képzők (denominális nomenképzők)	316
Igenévképzők	317
Ma is termékeny képzők	317
A képzők sorrendje	318
A szóösszetétel - Lengyel Klára	321
A szóösszetétel fogalma, jellemzői	321
Az összetett szavak morfológiai felépítése	322
Az összetett szavak grammatikai csoportosítása	324
Az összetett szavak szófaji jellemzői	325
Az összetett szavak részletes elemzése	326
A ritkább szóalkotási módok - Lengyel Klára	337
Az ikerítés	337
A szórövidülés és továbbképzése	339
Az elvonás	340
A mozaikszók	341
A betűszók	341
A szóösszevonás	342
Egyéb mozaikszók	343
Szóhasadás	343
A népetimológia (szóértelmesítés) és a szándékos szóferdítés	343
A tulajdonnevek köznevesülése	344
Az elemszilárdulás	344
Szintagmatan	347
A szintagmák - Keszler Borbála	349
A szintagmák jellemző tulajdonságai	349
A szintagmák elhatárolása más szerkezetekből	349
A morfológiai típusú szerkezet	349
Az állandósult szókapcsolat	350
Az összetett szavak	350
A szintagmák típusai	350
Az alárendelő szintagma általános jellemzői	351
A mellérendelő szintagma általános jellemzői	351
Az alárendelő szintagma részletes vizsgálata	352
Az alárendelő szintagmák osztályozása	353
A jelöltség kérdése az alárendelő szintagmában	354
A bővítmények osztályozása	355
Az alárendelő szintagmák típusai az alaptag szófaja, valamint a bővítmény kötöttsége szerint	358
A szavak (régensek) valenciaszáma	358
A mellérendelő szintagmák részletes vizsgálata	359
A mellérendelő szintagmák típusai	359
A mellérendelő szerkezetek kapcsolóelemei	360
A szintagmacsoportok	361
A mondatbeli szinteződés (Deme László alapján)	363
Mondattan	367
A mondattan általános kérdései - Kugler Nóra	369
A mondattan tárgya, a mondat fogalma	369
A mondatok osztályozása szerkezetük szerint	372
A mondatfajták	379
Funkcionális-szemantikai kategóriák a mondatban	386
A mondatrészek	394
Az állítmány - Lengyel Klára	394
Az állítmány fogalma, funkciója	394
Az állítmányi szerepű szavak szófaja	394
Az állítmány szerkezeti felépítése	395
Az állítmány jelentése	397
Az állítmány és az alany viszonya	399
Az állítmány kapcsolata más mondatrészekkel	401
A létigével és a kopulával szerkesztett állítmányok elemzési kérdései	401
Az alany - Kugler Nóra	405
Az alany meghatározása	405
Az alany szófaja és alakja	405
Az alany szerkezeti felépítése	407
Az alany mint vonzat	408
Az alany fajtái	410
Az alany kihagyása (törlése)	411
A tárgy - Balogh Judit	414
A tárgy fogalma, funkciója	414
A tárgy szófaja	414
A tárgy alakja	415
A tárgy szerkezeti felépítése	415
A tárgy fajtái	416
A határozó értékű tárgy	418
A tárgy és a határozó összefüggése	420
A határozók - Keszler Borbála	423
A határozószók általános kérdései	423
A határozó fogalma, a határozós szerkezet	423
A határozó szófaja és alakja	423
A határozók különleges szerkezeti típusai	424
A határozók rendszere	425
Kötött és szabad határozók	426
Sajátos jelentésárnyalatú határozók	429
A határozók irányhármassága	430
A határozók kapcsolata más mondatrészekkel	431
A határozók tüzetesebb vizsgálata	432
A aszemantikus vonzatok	432
A helyhatározó	432
Az időhatározó	433
A számhatározó	434
Az állapothatározó	434
Az eredethatározó	437
A partitivusi (részelő) határozó	437
Az eredményhatározó	437
A társhatározó	438
A módhatározó	438
Az okhatározó	439
A célhatározó	439
A tekintethatározó	440
A fok- és mértékhatározó	441
Az eszközhatározó	441
A részeshatározó	442
A hasonlító határozó	443
A jelző és az értelmező - Balogh Judit	444
A jelző	444
A jelző fogalma, funkciója	444
A jelzők fajtái	445
A minősítő jelző	445
A mutató névmási kijelző jelző	448
A birtokos jelző (és egyéb birtokos szerkezetek)	449
Az értelmező	452
Az értelmező fogalma	452
Az értelmező fajtái	452
Az értelmező határozó	453
Az értelmező grammatikai státusa	453
Az értelmező mint sajátos átmeneti szerkezet	457
A részleges értelmező	458
Az egyszerű és az összetett mondat határsávja - Keszler Borbála	461
A halmozott mondatrészes mondatok	461
Az állítmány halmozott	461
Az alany, a tárgy vagy a határozó halmozott	463
A mondathoz lazán kapcsolódó részeket (hátravetett határozót, esetleg tárgyat) tartalmazó mondatok	464
A mondatszót és megszólítást tartalmazó mondatok	464
Mondatszót tartalmazó mondatok	464
A megszólítások	465
Az igeneves szerkezeteket tartalmazó mondatok	465
A módosító mondatrészeket tartalmazó mondatok	465
A "mint"-es szerkezeteket tartalmazó mondatok	466
A mint tagmondat kapcsol	466
A mint álhasonlító mondatot vezet be	466
A "mint"-es szerkezet mondatrésze	466
A bevezető szavakat és kifejezéseket tartalmazó mondatok	467
Az előrevetett proppozitumot tartalmazó mondatok	468
Az alárendelő összetett mondatok - Haader Lea	472
Általános kérdések	472
Az alárendelő mondatok grammatikai szerveződésében részt vevő kategóriák	472
Az alárendelő összetett mondatok jelentésviszonyai	476
Az alárendelő mondatok osztályozási problémái	478
Az alárendelő mondatok rendszere	480
Nem bővítményt kifejtő mellékmondat	483
Az állítmányi mellékmondat	483
Kötött bővítményt kifejtő mellékmondat	485
Az alanyi mellékmondat	485
A hogy kötőszós (tartalomkifejtő) alanyi mellékmondat	485
A vonatkozó tárgyi mellékmondat	486
A kötött határozói mellékmondat	490
A hogy kötőszós (tartalomkifejtő) kötött határozói mellékmondat	490
A vonatkozó kötött határozói mellékmondat	491
A hasonlító határozói mellékmondat	494
Nem kötött (szabad) bővítményt kifejtő mellékmondatok	495
A jelzői mellékmondat	498
A minőségjelzői mellékmondat	499
A mennyiségjelzői mellékmondat	500
A birtokos jelzői mellékmondat	501
Az értelmező jelző mellékmondat	501
A célhatározói mellékmondat	502
A helyhatározói mellékmondat	504
Az időhatározói mellékmondat	504
A számhatározói mellékmondat	507
Az állapothatározói mellékmondat	508
A módhatározói mellékmondat	509
A fokhatározói mellékmondat	509
Az okhatározói mellékmondat	511
Szemantikai többlettartamat hordozó mellékmondatok: a sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok	513
A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok mondatrészkifejtéssel párosulva	514
A hasonlító mellékmondat	514
A következményes mellékmondat	515
A feltételes mellékmondat	516
A megengedő mellékmondat	517
A sajátos jelentéstartalmú mondatok a mondatrészkifejtésről elszakadva	518
A hasonlító mellékmondat	518
A következményes mondat	519
A feltételes mellékmondat	519
A megengedő mondatok	520
A mellérendelő összetett mondatok - Balogh Judit	531
A mellérendelő összetett mondat általános jellemzése	531
A mellérendelő összetett mondat fogalma	531
Zárt és nyílt mellérendelő szerkezetek	532
Tipikus és nem tipikus mellérendelő viszonyok	533
Az elliptikus, kihagyásos szerkesztés	533
A kapcsolatos mellérendelés	534
Az egyszerű kapcsolatos viszony	534
A hozzátoldó kapcsolatos viszony	535
Az ellentétesen hozzátoldó kapcsolatos viszony	535
Az összefoglaló kapcsolatos viszony	535
A megosztó kapcsolatos viszony	535
A fokozó kapcsolatos viszony	536
Az ellentétes mellérendelés	536
A szembeállító vagy egyszerű ellentétes viszony	536
A megszorító utótagú ellentétes viszony	537
A kizáró ellentétes viszony	538
A választó mellérendelés	538
A következtető utótagú mellérendelés	539
A magyarázó utótagú mellérendelés	539
Az okadó magyarázó viszony	539
A kifejtő, helyreigazító magyarázó viszony	540
A többszörösen összetett mondatok elemzése - Keszler Borbála	542
A többszörösen összetett mondatok alaptípusai	542
A közbeékelődéses mondatok	545
A többszörösen összetett mondatok elemzésének egyéb problémái	550
Tagmondatok elmaradása	551
A mondattól elkülönülő szervetlen előrevetések, közbevetések és hátravetések	551
Tárgymutató - Lengyel Klára	555

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem