Magyar Golgota regénysorozat

Előszó

„Magyar Golgota" nevet adtuk regénysorozatunknak, melyet most adunk át a magyar olvasóközönség kezébe. Nem hatáskeresés, vagy a jó hangzás kedvéért választottuk ezt a címet, hanem egyszerűen azért, mert egy ártatlan ország kínszenvedéseinek egy-egy keserves szakaszát vetítik az olvasó elé regényeink, melyek egybefoglalva valóban a magyarság Golgotáját jelentik. Akiben csak egy cseppnyi magyar érzés él, meg kell döbbennie, hogy egy ország enynyit szenvedhetett, de a keserves kínszenvedéseknek meg kell hozniok eredményüket: a magyar nép és az ország tisztult lélekkel, újult energiával haladhat boldogulása útján.
A Magyar Golgota egyes állomásait jelentő regényeink egyben a magyar történelemnek legsötétebb korszakát tárják fel az átélés és a szemtanú hiteles előadásában és mesék, elfajult személyes benyomások és híresztelések helyett, magát a nyers valóságot mutatják meg, anélkül, hogy egy pillanatra is drasztikussá, vagy visszataszítóvá válnának. „Horthyliget - a magyar Ördögsziget" a címe Fóthy János nagyszerű írásának, melyben az internáltak szenvedéseit, testi és lelki kínjait ismerteti az átélő realizmusával, de az avatott tollú író mesteri összefoglalásában.
„Élet a föld alatt" címmel dr. Gyenes István élvezetes és izgalmas regény formájában dolgozta fel a tényleg a föld alatt, a pincékben és rejtekhelyeken munkálkodó ellenállási mozgalom eseményeit.
„Ország a keresztfán" cím alatt Izsáky Margit, a kitűnő újságírónő gyűjtötte össze a legkritikusabb időszakban átélt élményeit. Minden egyes írása eleven, a valóság erejével ható színes kép, azokról a napokról és azokról az eseményekről, melyek mindenkivel megtörténtek, vagy megtörténhettek.
„Endre László, a magyar háborús bűnösök listavezetője" a címe Lévai Jenő könyvének, melyben a híres „Endre László specialista", a hírhedt ember igazi arcképét és jellemét festi olyan élénk színekkel, hogy minden olvasója előtt nyilvánvalóvá válik., mi volt a világszerte megdöbbenést keltett cselekmények politikai és lelki háttere.
„A margitkörúti vészbírák", Lévai Jenő másik munkája, szintén egy lélekzetelállitóan izgalmas fejezet a német és nyilas uralom történetéből. Bevilágít abba a titkos műhelybe, melyben a magyar ellenállás elszánt, hőseit kínozták halálra.
„A bori halálút regénye" címmel Palásti László viszi el olvasóit a jugoszláviai halál-tábor megtekintésére. Olyan élénk színekkel, olyan eleven erővel festi meg a magyar deportáltak szenvedéseit, hogy szinte magunk is átéljük azokat. Igazi fantasztikus regény volna, ha nem lenne az utolsó szóig minden igaz benne.
„A Gestapo foglya voltam" - mondja: Petyke Mihály regényének címe. Egy vérbeli budapesti újságíró szemével látja és avatott tollával írja meg a német titkos politikai rendőrség magyarországi garázdálkodásait és sajátos vallatási módszereit.
„A lapátos hadsereg" címmel Vajda Zoltán József, egy munkaszolgálatra behívott polgár kalandjait, a szabadulás érdekében elkövetett mesterkedéseit és bujkálását írja meg közvetlen, keresetlen stílusban.
A nyolc könyv, melyek egyenként! is komoly értékei ajnagy világeseményeket szükségképpen követő élmény-irodalomnak, egybefoglalva hű keresztmetszetét adják az elmúlt sötét időszak történetének és színesebben, elevenebb lüktetéssel,, valószerűbben semmiféle fénykép vagy filmfelvétel nem rögzíthetné szemlélői elé az igazságot, mint ahogy a "Magyar Golgota" tárja fel olvasói előtt, mi is történt a valóságban azokban az időkben, míg az igaz magyarság ellenségei bitorolták a hatalmat. Vissza