Magyar gazdaságtörténet II./2.

Tartalom

Magyarország gazdasága a szocialista átalakulás
időszakában (1945-)

I. Helyreállítás és tőkekisajátítás. 1945-1948 3
1. A magyar gazdaság helyzete a felszabadulást követően 5
A társadalmi-politikai feltételek gyökeres átalakulása 5
Háborús károk és a jóvátétel terhei 6
Külföldi gazdasági kapcsolatok megszakadása és újra orientációja 8
2. Forradalmi beavatkozás a gazdaságba: földosztás, államkapitalista tőkekorlátozás és a tervgazdaság kezdetei 14
a) A földreform 15
b) Az államkapitalizmus kezdetei: kötött gazdálkodás az
inflációs periódusban 26
Állami vásárlások 31
Állami nyersanyag- és energiagazdálkodás 33
Inflációs finanszírozás 34
c) Az államkapitalizmus kiteljesedése: stabilizáció és tőkekorlátozás 39
A stabilizáció 39
Pénz- és hitelpolitika 42
Ár- és adópolitika 47
d) A tőkekisajátítás államkapitalista útja és a tervgazdaság
kezdetei 53
A részleges államosítások 58
Az agrárfejlődés népi demokratikus útja 61
A 3 éves terv megindítása 63
3. A gazdasági helyreállítás 66

II. A gazdaság szocialista átalakulása 1948 után 71
1. A szocialista gazdasági stratégia kialakulása és fejlődése 73
Radikális államosítások 73
A gazdasági stratégia értelmezése 75
2. A gazdaságpolitika kialakulása és jellege 78
A gazdaságpolitikát meghatározó főbb tényezők 78
A gazdaságpolitika fő célkitűzései t . 81
A maximális ütemű felhalmozás-beruházás- és növekedési
ütem biztosításának törekvése 83
Az Iparosítás és az Ipar szerkezeti átalakításának koncepciója 84
A gazdaságosság, műszaki színvonal és minőség követelményeinek alárendelése 87
A mezőgazdaság alárendelése; agrárpolitika és kollektivizálás 89
Az életszínvonal és szolgáltatások alárendelése a fejlesztési céloknak 92
Az alkalmazott gazdaságpolitika jellege 94
3. A gazdaságirányítási rendszer kialakulása és jellege 98
A gazdaságirányítás új szervezeti kereteinek kialakítása 98
Tervezés és ösztönzés a gazdaságirányítási rendszerben 99
A gazdaságirányítási rendszer jellege, ellentmondásai 102
4. A szocializmus alapjainak megteremtése a gazdasági stratégia korrekciója, új utak kialakítása jegyében 112
A gazdasági stratégia változtatásának igénye 112
A kontinuitást segítő tényezők: a gazdaságirányítási rendszer (és részleges reformja) 115
A kontinuitást segítő tényezők: a nemzetközi gazdasági
együttműködés alacsony szintje 121
Az Iparosítási politika főbb változásai 126
Az agrárpolitika új vonásai, kollektivizálás: a szocializmus
alapjainak megteremtése 132
Agrárpolitikai változások kibontakozása a kollektivizálás
után 137
Az életszínvonalfejlesztési politika új vonásai 140
A gazdasági stratégia korrekciójának jellege, további hatásai 141

III. A termelőerők fejlődése; gazdasági növekedés és struktúraváltozás 145
1. A munkaerő állomány létszám- és színvonal fejlődése; a növekedés demográfiai és oktatási elemel 147
Demográfiai fejlődés a munkaerőállomány létszámnövekedése 147
Az alapszintű képzés fejlődése 148
A közép és felsőszintű oktatás kiterjedése 150
Az "emberi beruházás" és szerepe 152
2. Az ipar fejlődése 155
Az iparfejlődés üteme, az iparosodottság szintje 155
Az ipar szerkezeti változásai: centralizáció, koncentráció 157
Az ágazati szerkezet változásai 160
Alapanyaggyártás 161
A legdinamikusabb ágazatok; gépgyártás és vegyészet 165
A könnyű- és élelmiszeripari ágazatok 166
A struktúrán belüli fejlettség; műszaki technológiai színvonal 168
3. A mezőgazdaság fejlődése 172
Az agrárfejlődés üteme
A termelékenység színvonala: elvándorlás, gépesítés és intenzifikálás 173
Az intenzifikálás termelés szerkezeti tényezői és az állattenyésztés 177
4. A külkereskedelem fejlődése 181
A forgalom növekedési üteme és volumene 181
A külkereskedelem szerkezeti változásai 183
Területi átcsoportosulás 185
5. A termelőszolgáltatások fejlődése 188
A fejlesztés mérsékelt üteme, az ágazat viszonylagos lemaradása 188
A közlekedés és hírközlés fejlődése 190
Az építőipar fejlődése 191
Kiskereskedelem és szolgáltató kisipar 192
6. A növekedés üteme; a gazdaság struktúrájában és fejlettségi szintjében bekövetkezett változások 196
Ütem és periodicitás 196
A gazdasági szerkezet változásai, fejlettségi színvonala 199

IV. Társadalmi változások a szocialista átalakulás időszakában 201
1. A társadalom szerkezeti változásai és legfőbb jellemzője 203
A volt "úri" osztályok eltűnése; új vezetőréteg kialakulása 203
A munkásosztály és a parasztság átalakulása 204
Társadalmi mobilitás, a rétegeződés új vonásai 208
2. Az életkörülmények és életszínvonal alakulása 212
Urbanizáció 212
Szociális és technikai vívmányok elterjedése 217
A fogyasztás szerkezetének változásai 220
Az életmód és szokások változásai 222
A reálbérek és jövedelmek alakulása 225

Témakörök