Magyar gazdaságtörténet I/1. (1848-ig)

Tartalom

I. Bevezetés 3
1. A rabszolgatartó társadalmi formáció elemei és a feudalizmus kialakulásának kezdetei 3
2. A magyarországi feudalizmus vizsgálatának főbb szempontjai 7
3. A feudális földtulajdon megoszlása Magyarországon 7
4. A feudális földjáradék és formái 8
5. A feudális földtulajdon és földjáradék szerkezete Nyugat-Európában a korai feudalizmus idején 9
6. A feudális földtulajdon és a földjáradék szerkezete Magyarországon a korai feudalizmus idején 10
7. A jobbágyság jogi és szociális helyzete a korai feudalizmus idején 12
8. A magyarországi jobbágyság jogi és szociális helyzete a korai feudalizmus idején 13
II. A feudalizmus virágkora Magyarországon. A feudális fejlődés színvonala a XV. század második felében 15
1. Az agrárviszonyok fejlődésének néhány jellemző vonása a feudalizmus virágkorában 15
2. A feudális földtulajdon szerkezete Magyarországon a XV. század második felében 17
3. A feudális földjáradék szerkezete 18
4. A jobbágyság jogi és szociális helyzete 21
5. A mezőgazdasági árutermelés bontakozása 22
6. Ipari és városi fejlődés 25
7. A jobbágyság differenciálódása 28
8. A paraszti földbérlet megjelenése 30
9. A bérmunkaviszonyok első kezdetei a mezőgazdaságban 31
III. A kései feudalizmus a XVI-XVII. században. Elkanyarodás a nyugat-európai fejlődési menettől 33
1. A kései feudalizmus kialakulásának tényezői Magyarországon 34
a) Az európai interregionális munkamegosztás és a modern világpiaci kapcsolatok bontakozásának hatása a Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődésére 34
A nyugat-európai exportipar (34) - Régi tipusú távolsági kereskedelem - modern nemzetközi kereskedelem (35) - A gyarmati gazdaság (37) - A világtengeri
hegemónia és a kereskedelmi töke új funkciója (39) - A közép-kelet-európai bányászat, agrártermelés és kivitel (41) - Külkereskedelmünk aktiválása (42) Az intrakontinentális munkamegosztás ellentmondásai (44)
b) Az agrárfejlődés földesúri tendenciájának jelentkezése Magyarországon a XV. század végén - a XVI. század elején. Az 1514. évi parasztháború
c) A török hódítás és az ország három részre szakadása
A magyarországi agrárfejlődés elkanyarodása a nyugat-európaitól
a) Az agrárfejlődés fő típusai Nyugat-Európában - paraszti és földesúri irányzata Magyarországon 52
Az angol és a kontinentális (francia) agrárfejlődés (52) - A paraszti árutermelés a XVI. században Magyarországon (54) - A földesúri árukereskedelem kibontakozása (56) - A földesúri árutermelés kifejlődése (60)
b) Az agrárfejlődés földesúri tendenciájának győzelme
A parasztság piaci tevékenységének visszaszorulása
és a földesúri árukereskedelem kiterjesztése (62) -
A földesúri árutermelés felülkerekedése a parasztival szemben (65) - A földesúri árutermelés kétféle fejlődési lehetősége (69) - A földesúri agrárfejlődés
feudális tendenciájának eluralkodása (72)
c) A feudális járadék alakulása
A terményjáradék súlyosodása (75) - A feudális munkajáradék fokozása (77) - A pénzjáradék szerepe (79)
d) A jobbágyság szociális és jogi helyzetének változása
e) Negatív fordulat külkereskedelmünkben - KözépKelet-Európa hátrányos helyzetbe jutása az intrakontinentális munkamegosztásban
A magyarországi ipar- és városfejlődés megtorpanása
a XVI-XVII. században
a) Az intrakontinentális munkamegosztás és agrárfejlődésünk elkanyarodásának hatása város- és iparfejlődésünkre
A tőkés ipari vállalkozás kialakulása Nyugat-Európában - feudális formák erősödése Magyarországon (89) - A városi (céhes) ipar visszaszorulása (94) -
A városi kereskedelem hanyatlása (96) A városgazdaság fejlődésének eltorzulása (98)
b) A feudális nemesi erők győzelme a városok felett 99
Városi jogok nemesi kézre kerülése (99) - A nemesség túlsúlyra jutása a rendi gyűlésen és a városokban (101)
c) A török hóditás hatása városainkra 103
4. Államháztartás és gazdaságpolitika a 3 részre szakadt Magyarországon a XVI-XVII. században 106
a) A királyi Magyarország 106
b) Erdély 109
c) A török terület 111
5. Termelés és gazdálkodás a XVI-XVII. században 113
a) Pusztuló népesség, elvaduló táj 113
b) Agrártermelés 115
c) Ipar, bányászat 120
Belső forgalom, vásárok 122
6. Társadalom és osztályharc a XVI-XVII. században. - A kései feudalizmus belső ellentmondásai 125
a) A társadalom 125
A nemesség (125) - A jobbágyság (127) - Városi lakosság és szabad népelemek (szászok, székelyek) (129)
b) Harc az agrárfejlődés paraszti útjáért 131
A polgári-városi fejlődés és egy győztes parasztfelkelés esélyeinek összefüggése (131)- Más osztály vezetése nélkül zajló parasztfelkelések a XVI-XVII. században (131) - A paraszti osztályharc a nemesi vezetés alatt folyó Habsburg-ellenes függetlenségi
mozgalmakban (133)
c) A földesúri árukereskedelem és árutermelés piaci korlátozottsága 142
d) A robotoltató majorsági gazdálkodás termelési önkorlátozása 147
e) A kései feudalizmus ellentmondásainak tükröződése az uralkodóosztály tudatában és magatartásában 148
IV. A kései feudalizmus a XVIII. században. Átmenet a feudalizmusból
a kapitalizmusba 154
1. A gazdasági-társadalmi fejlődés új feltételei a török kiűzése után 154
a) Az osztrák protekcionista gazdaságpolitika 154
Vám- és iparpolitika (154) - Államadósság, adórendszer, államháztartás (160) - A bécsi gazdaságpolitika gyarmatosító jellege (162)
b) Vándormozgalom és telepítések 164
c) A majorsági gazdálkodás kiterjesztése és a parasztság kisajátításának kérdései 168
A piaci korlátozottság feloldódása (168) - A robotoltató gazdaság kiterjesztése (169) - A parasztság kisajátítása (171) - Az úrbérrendezés (173) - A földtulajdon és a jobbágyság struktúrája (177)
2. A kései feudalizmus bomlása és a tőkés átalakulás kezdetei 179
a) A tőkés gazdálkodás első lépései a mezőgazdaságban 179
II. József jobbágyrendelete (179) Hadikonjunktúra és
a nagybirtok tőkefelhalmozása (181)- A nagybirtok
racionalizálása és a parasztság kisajátításának új
szakasza (182) - A paraszti árutermelés (187)
b) A tőkés ipar kialakulásának kérdései 188
Céhes mühelyből tőkés Üzem (188) A kereskedelmi
tőke felhalmozása (189) A manufakturaipar kettős bázisa (192) A manufaktura korszak sajátosságai Magyarországon (194)
c) A tőkés átalakulás további követelményei 195
Piac és tőkehiány a mezőgazdaságban (195) Külső
piac és szabadkereskedelem (196) Modern közlekedésrendszer kiépitésének kérdése (198) Kapitalista hitelrendszer, mint a tőkés fejlődés feltétele (199)
d) A polgári átalakulás társadalmi bázisának formálódása 203
A nemesség és a reformeszmék (203) A jobbágyság
rétegei (206) Régi polgárság és uj burzsoá elemek (209)
e) Gazdaságpolitikai programok és realizálásuk a tőkés átalakulás érdekében 210
A bécsi körök és Magyarország tőkés átalakulása
(210) Gazdaságpolitikai fordulat az 1840-es évek elején (211) A konzervativ reformprogram és gyakorlati valutaváltása (212) A tőkés átalakulás liberálisnemesi koncepciója (216)
f) A jobbágyrendszer megszüntetésének kérdése 222
A jobbágyfelszabadítás a polgári átalakulás alapkövetelménye (222) Reformtervek, törekvések (224) A megvalósítás elhúzódása (227)
A termelőerők fejlődésének általános vonásai
a) Népesedési és települési viszonyok. A városfejlődés 228
b) Az agrártermelés alakulása 234
c) Az ipari termelés fejlődése. Bányászat, közlekedés
d) A kereskedelem és az egységes belső piac formálódása 246

Témakörök