| Bevezetés | 3 |
| A rabszolgatartó társadalmi formáció elemei és a feudalizmus kialakulásának kezdetei | 3 |
| A magyarországi feudalizmus vizsgálatának főbb szempontjai | 7 |
| A feudális földtulajdon megoszlása Magyarországon | 7 |
| A feudális földjáradék és formái | 8 |
| A feudális földtulajdon és földjáradék szerkezete Nyugat-Európában a korai feudalizmus idején | 9 |
| A feudális földtulajdon és a földjáradék szerkezete Magyarországon a korai feudalizmus idején | 10 |
| A jobbágyság jogi és szociális helyzete Nyugat-Európában a korai feudalizmus idején | 12 |
| A magyarországi jobbágyság jogi és szociális helyzete a korai feudalizmus idején | 13 |
| A feudalizmus virágkora Magyarországon. A feudális fejlődés színvonala a XV. század második felében | 15 |
| Az agrárviszonyok fejlődésének néhány jellemző vonása a feudalizmus virágkorában | 15 |
| A feudális földtulajdon szerkezete magyarországosn a XV. század második felében | 17 |
| A feudális földjáradék szerkezet | 18 |
| A jobbágyság jogi és szociális helyzete | 21 |
| A mezőgazdasági árutermelés bontakozása | 22 |
| Ipari és városi fejlődés | 25 |
| A jobbágyság differenciálódása | 28 |
| A paraszti földbérlet megjelenése | 30 |
| A bérmunkaviszonyok első kezdetei a mezőgazdaságban | 30 |
| Áttekintés - összegezés | 32 |
| A történelmi körülmények alakulása a centralizáció bukása után. Az ország három részre szakadása. A kései feudalizmus | 34 |
| A török által megszállt terület | 34 |
| A Habsburg uralom alá került országrész | 37 |
| Erdély | 39 |
| A magyarországi agrárfejlődés elkanyarodása a nyugat-európaitól (XV. század vége és a XVI. század) | 44 |
| Ellentétes fejlődési tendencia jelentkezése a XV. század végén, a XVI. század elején | 44 |
| A paraszti árutermelés irányzata a XVI. században | 47 |
| A földesúri árukereskedelem kibontakozása | 50 |
| A földesúri árutermelés kifejlődése | 53 |
| A mezőgazdasági árutermelés két irányzatának küzdelme | 56 |
| A földesúri árutermelés kétféle fejlődési lehetősége | 57 |
| A feudális földesúri irányzat felülkerekedésének feltételei | 58 |
| A magyarországi agrárfejlődés elkanyarodásának teljessé válása (XVI. század vége - XVII. század közepe) | 63 |
| Az osztályerőviszonyok kedvezőtlen alakulása XVII. század első felében | 63 |
| A földesúri árukereskedelem kiterjesztése | 65 |
| Az önkezelésű úri gazdaság kiszélesítése | 67 |
| A parasztság piaci tevékenységének visszaszorítása | 68 |
| A feudális munkajáradék fokozása | 71 |
| A terményjáradék súlyosodása | 74 |
| A pénzjáradék szerepe | 76 |
| A tőkés kezdemények elsorvadása az úri gazdaságban | 77 |
| A magyarországi városfejlődés a XVI-XVII. században | 81 |
| A regionális munkamegosztás kibontakozása Európában és hatása a magyarországi városfejlődésre | 81 |
| A magyarországi agrárfejlődés elkanyarodása mint a városfejlődést korlátozó tényező | 84 |
| A török hódítás hatása városainkra | 85 |
| A politikai viszonyok befolyása városaink fejlődésére | 87 |
| A kései feudalizmus rendszerének belső ellentmondásai | 90 |
| A "második Leibeigenschaft" jellemző vonásai | 90 |
| A földesúri árutermelés és árukereskedelem piaci korlátozottsága | 91 |
| A robotoltató majorsági gazdálkodás termelési önkorlátozása | 97 |
| A kései feudalizmus ellentmondásainak tükröződése az uralkodóosztály tudatában és magatartásában | 99 |
| Kitörési lehetőségek és kísérletek a kései feudalizmus zsákutcájából | 104 |
| Harc az agrárfejlődés paraszti útjáért | 104 |
| A polgári-városi fejlődés és egy győztes parasztfelkelés esélyeinek összefüggése | 104 |
| Más osztály vezetése nélkül lezajló parasztfelkelések | 104 |
| A paraszti osztályharc a nemesi vezetés alatt folyó Habsburg-ellenes függetlenségi mozgalmakban | 106 |
| Vándormozgalom és telepítések | 117 |
| A földesúri gazdálkodás rendszerét érintő változások | 121 |
| A piaci korlátozottság feloldódása | 121 |
| Az osztrák protekcionista gazdaságpolitika és Magyarország gazdasági fejlődése | 122 |
| A napoleoni háborúk konjunktúrájának hatása a mezőgazdaság piaci lehetőségeire | 124 |
| A kései feudalizmus bomlása és a tőkés átalakulás kezdetei | 131 |
| Kísérletek a földesúri árutermelés fokozására a hagyományos robotoltató gazdaság kiterjesztésével | 131 |
| A nagybirtok tőkés gazdálkodásának első lépései | 137 |
| A mezőgazdaság további tőkésedésének követelményei | 144 |
| A piac- és tőkehiány problémájának kiéleződése a XIX. század eleji hadikonjunktúrát követő időszakban | 144 |
| A külső piac és a szabadkereskedelem | 145 |
| A modern közlekedési rendszer kiépítésének kérdése | 147 |
| A tőkés hitelrendszer létrehozása, mint a tőkés agrárátalakulás finanszírozásának feltétele | 148 |
| Gazdaságpolitikai programok és realizálásuk a tőkés átalakulás érdekében | 152 |
| A bécsi körök álláspontja Magyarország tőkés átalakulását illetően az 1830-as évek végéig | 152 |
| Gazdaságpolitikai fordulat az 1840-es évek elején | 153 |
| A konzervatív reformprogram és gyakorlati valóraváltása | 154 |
| A tőkés átalakulás liberális-nemesi koncepciója | 157 |
| A jobbágyrendszer megszüntetésének kérdése | 163 |
| A jobbágyfelszabadítás - a polgári átalakulás alapkövetelménye | 163 |
| Reformtervek, törekvések | 165 |
| A megvalósítás elhúzódása | 168 |
| A belső piac alakulása és iparfejlődésünk a XIX. század első felében | 169 |
| A belső piac alakulása és iparfejlődésünk | 169 |
| A hanyatló céhrendszer | 171 |
| A tőkés ipar kezdetei | 173 |
| Tőkés átalakulásunk sajátosságai | 174 |
Folytatás Microsoft-tal