kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 184 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Kézirat. Tankönyvi szám: J10-721. |
Bevezetés | 3 |
A rabszolgatartó társadalmi formáció elemei és a feudalizmus kialakulásának kezdetei | 3 |
A magyarországi feudalizmus vizsgálatának főbb szempontjai | 7 |
A feudális földtulajdon megoszlása Magyarországon | 7 |
A feudális földjáradék és formái | 8 |
A feudális földtulajdon és földjáradék szerkezete Nyugat-Európában a korai feudalizmus idején | 9 |
A feudális földtulajdon és a földjáradék szerkezete Magyarországon a korai feudalizmus idején | 10 |
A jobbágyság jogi és szociális helyzete Nyugat-Európában a korai feudalizmus idején | 12 |
A magyarországi jobbágyság jogi és szociális helyzete a korai feudalizmus idején | 13 |
A feudalizmus virágkora Magyarországon. A feudális fejlődés színvonala a XV. század második felében | 15 |
Az agrárviszonyok fejlődésének néhány jellemző vonása a feudalizmus virágkorában | 15 |
A feudális földtulajdon szerkezete magyarországosn a XV. század második felében | 17 |
A feudális földjáradék szerkezet | 18 |
A jobbágyság jogi és szociális helyzete | 21 |
A mezőgazdasági árutermelés bontakozása | 22 |
Ipari és városi fejlődés | 25 |
A jobbágyság differenciálódása | 28 |
A paraszti földbérlet megjelenése | 30 |
A bérmunkaviszonyok első kezdetei a mezőgazdaságban | 30 |
Áttekintés - összegezés | 32 |
A történelmi körülmények alakulása a centralizáció bukása után. Az ország három részre szakadása. A kései feudalizmus | 34 |
A török által megszállt terület | 34 |
A Habsburg uralom alá került országrész | 37 |
Erdély | 39 |
A magyarországi agrárfejlődés elkanyarodása a nyugat-európaitól (XV. század vége és a XVI. század) | 44 |
Ellentétes fejlődési tendencia jelentkezése a XV. század végén, a XVI. század elején | 44 |
A paraszti árutermelés irányzata a XVI. században | 47 |
A földesúri árukereskedelem kibontakozása | 50 |
A földesúri árutermelés kifejlődése | 53 |
A mezőgazdasági árutermelés két irányzatának küzdelme | 56 |
A földesúri árutermelés kétféle fejlődési lehetősége | 57 |
A feudális földesúri irányzat felülkerekedésének feltételei | 58 |
A magyarországi agrárfejlődés elkanyarodásának teljessé válása (XVI. század vége - XVII. század közepe) | 63 |
Az osztályerőviszonyok kedvezőtlen alakulása XVII. század első felében | 63 |
A földesúri árukereskedelem kiterjesztése | 65 |
Az önkezelésű úri gazdaság kiszélesítése | 67 |
A parasztság piaci tevékenységének visszaszorítása | 68 |
A feudális munkajáradék fokozása | 71 |
A terményjáradék súlyosodása | 74 |
A pénzjáradék szerepe | 76 |
A tőkés kezdemények elsorvadása az úri gazdaságban | 77 |
A magyarországi városfejlődés a XVI-XVII. században | 81 |
A regionális munkamegosztás kibontakozása Európában és hatása a magyarországi városfejlődésre | 81 |
A magyarországi agrárfejlődés elkanyarodása mint a városfejlődést korlátozó tényező | 84 |
A török hódítás hatása városainkra | 85 |
A politikai viszonyok befolyása városaink fejlődésére | 87 |
A kései feudalizmus rendszerének belső ellentmondásai | 90 |
A "második Leibeigenschaft" jellemző vonásai | 90 |
A földesúri árutermelés és árukereskedelem piaci korlátozottsága | 91 |
A robotoltató majorsági gazdálkodás termelési önkorlátozása | 97 |
A kései feudalizmus ellentmondásainak tükröződése az uralkodóosztály tudatában és magatartásában | 99 |
Kitörési lehetőségek és kísérletek a kései feudalizmus zsákutcájából | 104 |
Harc az agrárfejlődés paraszti útjáért | 104 |
A polgári-városi fejlődés és egy győztes parasztfelkelés esélyeinek összefüggése | 104 |
Más osztály vezetése nélkül lezajló parasztfelkelések | 104 |
A paraszti osztályharc a nemesi vezetés alatt folyó Habsburg-ellenes függetlenségi mozgalmakban | 106 |
Vándormozgalom és telepítések | 117 |
A földesúri gazdálkodás rendszerét érintő változások | 121 |
A piaci korlátozottság feloldódása | 121 |
Az osztrák protekcionista gazdaságpolitika és Magyarország gazdasági fejlődése | 122 |
A napoleoni háborúk konjunktúrájának hatása a mezőgazdaság piaci lehetőségeire | 124 |
A kései feudalizmus bomlása és a tőkés átalakulás kezdetei | 131 |
Kísérletek a földesúri árutermelés fokozására a hagyományos robotoltató gazdaság kiterjesztésével | 131 |
A nagybirtok tőkés gazdálkodásának első lépései | 137 |
A mezőgazdaság további tőkésedésének követelményei | 144 |
A piac- és tőkehiány problémájának kiéleződése a XIX. század eleji hadikonjunktúrát követő időszakban | 144 |
A külső piac és a szabadkereskedelem | 145 |
A modern közlekedési rendszer kiépítésének kérdése | 147 |
A tőkés hitelrendszer létrehozása, mint a tőkés agrárátalakulás finanszírozásának feltétele | 148 |
Gazdaságpolitikai programok és realizálásuk a tőkés átalakulás érdekében | 152 |
A bécsi körök álláspontja Magyarország tőkés átalakulását illetően az 1830-as évek végéig | 152 |
Gazdaságpolitikai fordulat az 1840-es évek elején | 153 |
A konzervatív reformprogram és gyakorlati valóraváltása | 154 |
A tőkés átalakulás liberális-nemesi koncepciója | 157 |
A jobbágyrendszer megszüntetésének kérdése | 163 |
A jobbágyfelszabadítás - a polgári átalakulás alapkövetelménye | 163 |
Reformtervek, törekvések | 165 |
A megvalósítás elhúzódása | 168 |
A belső piac alakulása és iparfejlődésünk a XIX. század első felében | 169 |
A belső piac alakulása és iparfejlődésünk | 169 |
A hanyatló céhrendszer | 171 |
A tőkés ipar kezdetei | 173 |
Tőkés átalakulásunk sajátosságai | 174 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.