Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak 1849-1867

Tartalom

Előszó 5
Rövidítések jegyzéke 8
Első rész
AZ ABSZOLUTIZMUS ELLENI MOZGALMAK A BACH-KORSZAKBAN 1849-1859
Társadalmi osztályok és pártok a szabadságharc után (1849-1851) 11
Teleki Blanka és Lővei Klára elítéltetése 42
Függetlenségi szervezkedések az 50-es évek első felében 50
A Libényi-merénylet és hatása 131
Nemzeti mozgalmak az 50-es évek második felében és az 1859. évi háború hatása 145
Második rész
A NÉPI ÉS ALKOTMÁNYOS KÜZDELEM KIÉLESEDÉSE 1859-1861
A nemzeti mozgalmak az olaszországi háború után - az októberi diplomáig 187
Ellenállási mozgalmak az októberi diploma után, az 1861-es országgyűlés idején 247
Harmadik rész
AZ ABSZOLUTIZMUS ELLENI MOZGALMAK A SCHMERLING-PROVIZÓRIUM IDEJÉN 1861-1865
Nemzeti ellenállás az országgyűlés feloszlatása után (1861 aug.-1862) 297
Függetlenségi mozgalmak 1863-64-ben 324
Negyedik rész
ELLENÁLLÁSI KÍSÉRLETEK KÖZVETLENÜL A KIEGYEZÉS ELŐTT 1865-1867
Nemzeti mozgalmak az 1866. évi porosz-olasz-osztrák háború idején 357
FÜGGELÉK
1. Pest, 1851. augusztus 23.
a) Jubál Károly levele Kossuth Lajoshoz Kiutahiába, melyben közli a titkos szervezkedés megindulását,
b) Mellékelve Jubál "A honmentés tervezete" című irata 371
2. Gyöngyös, 1852. február 4-9. Részletek Gasparich Márk naplójából, melyben leleplezi az önkényuralmat, hitet tesz a forradalom szükségessége mellett, kifejti nézeteit a nők társadalmi felszabadításáról 378
3. Pest, 1852. március 31. Gasparich Márk a pesti hadbíróság előtt vallomást tesz szocialista nézeteiről és feltárja kapcsolatait a különböző, magukat szocialistának valló egyénekhez 383
4. Bécs, 1853. február 18. Libényi János vallomása a bécsi haditörvényszék előtt a császár ellen elkövetett merényletről 390
5. Bécs, 1858. július 24. Kempen altábornagy közli a magyarországi kormányzósággal, hogy Rózsa Sándor politikai vétkei után túlságosan ne kutatgassanak, mert ha nevét "forradalmi tevékenységgel" kötik össze, növelik népszerűségét 396
6. Pest, 1859. február 22. Protmann pest-budai rendőrigazgató közli a magyarországi kormányzósággal, hogy Rózsa Sándort kötél általi halálra ítélték. A végtárgyalás hallgatósága a védőügyvéd beszédét megéljenezte 397
7. Buda, 1859. június 5. A magyarországi kormányzóság javasolja az igazságügyminiszternek a Rózsa Sándorra vonatkozó halálos ítélet életfogytiglani börtönre való változtatását, mert kivégzése "csak fokozná nevének dicsőítését" 398
8. Buda, 1860. március 28. A budai államügyészség átirata a pesti főállamügyészségnek Táncsics Mihály, Pápay Ignác, Hindy Árpád, Hindy Kálmán, báró Kass Ivor első vallomásairól 400
9. Buda, 1860. május 8. A budai államügyészség átirata a pesti főállamügyészségnek Táncsics Mihály vallomásáról, melyben beismeri, hogy az egyetemi hallgatók által terjesztett forradalmi iratoknak ő volt a szerzője 404
10. Buda, 1860. augusztus 24. A budai országos törvényszék átirata a helytartóság elnökségének, melyben közli, hogy Táncsics és társai ügyének főtárgyalását augusztus 28-ra és a következő napokra tűzték ki. Egyben megfelelő karhatalmi biztosítást kér 406
11. Táncsics Mihály: "Hét nemzetiség szövetsége" című iratából részletek 407
12. Pest, 1860. július 23.
a) A helytartóság táviratilag közli a Kassán tartózkodó Benedek táborszernaggyal, hogy Pesten "kézművessegédekből álló tömeg" Kossuthot és Garibaldit éltetve tüntetett - a rendőrséggel és a katonasággal összeütköztek. többen megsebesültek, többeket elfogtak.
b) A helytartóság jelentése a rendőrminiszternek a további utcai tüntetések megakadályozására tervbe vett rendszabályokról 415
13. Buda, 1861. január 1. Majláth György tárnokmester jelenti báró Vay Miklós kancellárnak, hogy Pesten munkásokból álló csoport tüntetve követelte a katonai rendőrség épületére kifüggesztett császári sas levételét 417
14. Győr, 1861. május 15. Gróf Zichy Ottó, Győr vármegye alispánja jelenti a kancelláriának, hogy Győrben a Teleki László gyászistentiszteletről távozó néptömeg kísérletet tett szökött katonák kiszabadítására, s ennek során összeütközött a katonasággal; egy haláleset és több sebesülés történt 418
15. Balassagyarmat, 1864. március 31. Gróf Dessewffy Károly, Nógrád vármegye királyi biztosa közli a kancelláriával, hogy elfogtak három pesti kézművestanoncot, akik felfegyverezve a lengyel forradalmárokhoz igyekeztek 420
16. Pest, 1863. május 22. - 1864. április 9.
a) Asbóth Lajos feljelenti Pálffy helytartónál a Jámbor-somogyi szervezkedést,
b) Asbóth közli Pálffyval, hogy 1863. december 18-án forradalmi kiáltványok fognak megjelenni és egyben jelzi besúgó tevékenysége további folytatását,
c) Pálffy közli Coronini táborszernaggyal, az országos hadseregfőparancsnokkal, hogy Asbóth rendszeres besúgó tevékenységet folytat és éppen ezért a folyó per során különös figyelemmel kezelendő 421
17. Pest, 1864. április 29. Részlet Beniczky Lajosnak a pest-budai katonai kerületi törvényszék előtt tett vallomásából - a nemesi ellenzék helyzetéről és Almássy Pálhoz fűződő kapcsolatairól 425
Név- és tárgymutató 431
Mellékletek jegyzéke 462
Tartalom 463

Témakörök