Előszó
Öt évi munka eredményeképpen végre az olvasó elé tehetem nagy magyar-francia szótáramat, a francia-magyar rész párjaként.
Alapul vettem 1935 nyarán megjelent kisebb terjedelmű gyűjtésemet, mely már akkor hosszú munka eredménye volt. Az utána megjelenő Sauvageot Aurélien féle Magyar-francia szótár szintén segítségemre volt. Mellette Paul Robert Dictionnaire alphabétique et analogique de la langue francaise-ének már megjelent két első kötete és Larousse új kiadványai (Nouveau Larousse Agricole; Nouveau Larousse Médical; Encyclopédie Larousse Familiale és a Petit Larousse Illustré 1955. kiadása) sok anyagot nyújtottak. Használtam természetesen az egész anyagot, amit az első részben megjelöltem.
Mivel maga a magyar nyelv és világ 1935 óta lényegesen megváltozott, a használó erősen felszaporodott és újszerű szóanyagot is talál kötetünkben, melynek előállításánál az Akadémiai Kiadó lehetővé tette, hogy az anyagi szempontok háttérbe szoruljanak. A magyar szókincs grammatizálásánál főleg Országh László Magyar-angol szótárá-t, a szóanyag kibővítésénél pedig sokszor Halász Előd Magyar-német
szótárá-t vettük igénybe.
A szótárba felvett anyagnak csak egy része tartozik a jó magyar köz- és műszaki nyelvhez: a magyar nyelvbe igen sok szó és kifejezés furakodott be, mely az ország nagy többségének nyelvérzékével nem fér össze: ezeket, főleg a germanizmusokat, csillaggal (*) jeleztük. Ezzel szemben a görögből, a latinból vagy közlatinból eredő idegen szavaknál vagy a befogadott elemeknél a csillagot elhagytuk.
Hogy a szótár terjedelmét csökkentsem, olyan újításokkal kellett élnem, melyek eddig nem voltak szokásosak a szótárirodalomban, de a kötet gyakorlati kezelését nem nehezítik.
1. A jelzős főneveknél a szavakat lehetőleg mindig a jelző alá csoportosítottam, kivéve az állat- és növényneveket, melynél a faj neve lényegesebb és biztosabb, mint a nemé. Tehát hivatali sikkasztás 'hivatali', óriás hojsza viszont 'hojsza' alatt keresendő. Kivételt képeznek még a közönségesebb jelzők, mint nagy, kis, fontos stb. és az olyanok, melyek vitásak, többféle alakúak, esetleg magyarázók, mert a magyarban nincs megfelelőjük. Pl. nagy fontosságú nem 'nagy', hanem 'fontosságú' alatt található.
Az olvasó mindenesetre előbb a jelző alatt keresse a szót s csak azután a főnév címszavát.
Az állat- és növényneveknél szintén kivételt tettünk az egybe nem írt közönséges nevekkel (hal, virág, fű stb.). Ezek szintén a jelzőkhöz kerültek. Pl. négyfogú hal 'négyfogú' alatt található.
2. Nagy megtakarítást óhajtottunk elérni a főnevek nemének jelzésénél is. így nem jelöltük a nemet, ha utána ugyanolyan nemű főnév szerepel.
Vissza