Magyar folklór szöveggyűjtemény I.

Fülszöveg

Voigt Vilmos (szerk.)
MAGYAR FOLKLÓR SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
Voigt Vilmos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Intézetének egyetemi tanára évtizedek óta foglalkozik a magyar folklór áttekintésével. Az ő szerkesztésében jelentette meg kiadónk a szakterület egyetlen egyetemi tankönyvét A magyar folklór címmel. Ez a tankönyv önmagában is megállja a helyét, most azonban teljessé válik a szöveggyűjtemény által, amely a magyar folklór szövegeinek teljes keresztmetszetét adja. A magyar népköltészet fontos műfajai (pl. mese, ballada, népdal) sokszor jelentek meg antológiajellegű áttekintésekben. Népzenénk és néptáncaink is megismerhetők hasonló (szakmailag pontos, a nagyközönség számára is élvezetes) gyűjteményekből. Annál különösebb, hogy mindmáig sohasem készült el a magyar folklór egészét bemutató szöveggyűjtemény.
Kötetünk a magyar műveltségben már klasszikussá vált kiadványokat veszi alapul, a 19. század közepétől napjainkig. Pontosan közli a szövegeket, a hozzájuk kapcsolódó... Tovább

Fülszöveg

Voigt Vilmos (szerk.)
MAGYAR FOLKLÓR SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
Voigt Vilmos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Intézetének egyetemi tanára évtizedek óta foglalkozik a magyar folklór áttekintésével. Az ő szerkesztésében jelentette meg kiadónk a szakterület egyetlen egyetemi tankönyvét A magyar folklór címmel. Ez a tankönyv önmagában is megállja a helyét, most azonban teljessé válik a szöveggyűjtemény által, amely a magyar folklór szövegeinek teljes keresztmetszetét adja. A magyar népköltészet fontos műfajai (pl. mese, ballada, népdal) sokszor jelentek meg antológiajellegű áttekintésekben. Népzenénk és néptáncaink is megismerhetők hasonló (szakmailag pontos, a nagyközönség számára is élvezetes) gyűjteményekből. Annál különösebb, hogy mindmáig sohasem készült el a magyar folklór egészét bemutató szöveggyűjtemény.
Kötetünk a magyar műveltségben már klasszikussá vált kiadványokat veszi alapul, a 19. század közepétől napjainkig. Pontosan közli a szövegeket, a hozzájuk kapcsolódó dallamokat, kommentárokat, szaktudományos megjegyzéseket is. A közlésnek ez a módja lehetővé teszi, hogy az olvasó átfogó képet kapjon a néphagyomány szóbeliségben megformált legszebb alkotásairól. Az érdeklődők, a kérdés kutatói pedig arról a folyamatról is fogalmat alkothatnak maguknak, ahogyan a tudományszak, a magyar írók, tankönyvek szerkesztői részt vettek ennek a hagyománynak a megszerkesztésében, megbecsülésében.
A kötet érdeme nemcsak az, hogy egyedülálló vállalkozás mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban, hanem az is, hogy sokan sokféleképpen olvashatják, élvezhetik, értelmezhetik ezt a „kincsestárat". Vissza