1.062.087
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Magyar föld, magyar faj I.
Magyar földrajz 1. - Magyarország tájrajza
Szekszárd
| Kiadó: | Babits Magyar-Amerikai Kiadó Rt. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Szekszárd |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 394 oldal |
| Sorozatcím: | Magyar föld, magyar faj |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 20 cm |
| ISBN: | 963-7806-78-4 |
| Megjegyzés: | A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda könyvének hasonmás kiadása. Fekete-fehér ábrákkal, fotókkal, kihajtható mellékletekkel. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Mielőtt olvasóink elmélyednének ennek a műnek olvasásába, meg kell hallgatniok néhány szót célkitűzésünkről, az anyag meghatározásáról és megválasztott módszerünkről.Bevezetésünk első tétele... Tovább
Előszó
Mielőtt olvasóink elmélyednének ennek a műnek olvasásába, meg kell hallgatniok néhány szót célkitűzésünkről, az anyag meghatározásáról és megválasztott módszerünkről.Bevezetésünk első tétele annak a területnek kiszabásáról szól, melynek képét nem megrajzoljuk, hanem inkább csak vázolgatjuk. Eddig minden elődünk Magyarország földrajzát írta. Senkinek sem kellett magyarázni, hogy ez az ország milyen határokig terjed, meddig ér. Éles vonalakkal körülszabott, világos, pontos térfogalom állott ezerkilencszáztizenkilencig szemeink előtt. Mindaddig, míg be nem következett ennek a kristályszerűen élet határvonalú országnak második felosztása. Azóta már nem egységes a Kárpátok és az Adria között lakó népességnek és az azokon túl élő emberiségnek képzete az országról. Vissza
Tartalom
| Előszavunk | 9 |
| Magyarország a földrajzban | |
| Az ország földrajzi helyzete és jellege | |
| A földrajzi szélesség hatása a hőmérsékletre | |
| Az ország távolsága az Atlanti-óceántól | |
| A legközelebbi tengerpartok és értékük | |
| A három tenger vondzásterülete az ország földjén | |
| Az országot övező hegyláncolatok határt alkotó szerepe | |
| A nyugati és déli oldal tágas kapui | |
| Az Alpok szerepe Magyarország elhatárolásában | |
| A felszín hatása Közép-Európa nagy népi egységeinek szétválasztására | |
| Magyarország felszínének balkáni határai | |
| A magyar medence-csoport kialakulása | |
| Az ország egysége és benne a négy országrész tájrajzi jellege | |
| Az élet alkalmazkodása az ország felszínéhez | |
| Az ország nyugati és keleti felének eltérő természeti vonásai | |
| A Duna szerepe az élet áramlásainak irányításában | |
| Magyarorszság éghajlatának legfőbb sajátságai | |
| A magyar tájképek nagy osztályai | |
| A folyóvizek hálózatának kialakulása a Duna-medencében | |
| A magyar vízépítkezések átalakító hatása | |
| A növényzet és állatvilág földrajzi jelleme | |
| Az ország természeti egysége és népeinek faji egysége | |
| Bevándorlások és a nyelvek keveredése | |
| Nyelvhatárok | |
| A műveltség, polgárosodás és államalakulás térrajzi alapjai | |
| Városok és falvak a tájban | |
| Legfőbb útvonalaink alkalmazkodása a térszíni adottságokhoz | |
| Az ország gazdasági jellege | 15 |
| A magyar föld tudományos megismerése | |
| A magyarság térszemlélete a krónikák korában | |
| A külföld ismeretei az országról a töröskvilág előtt | |
| Ismeretgyarapodás az évszázados magyar hadszíntéren | |
| Az ország képe az atlaszokban a felmérések előtt | |
| A József-császári felvétel és előzményei | |
| A második felvétel és a katonai térképező intézet | |
| A térképezés intézményei a világháború előtt | |
| A Magyar Állami Térképészet | |
| A földmérés és a kataszteri térképek | |
| A térképi ábrázolás fejlődéstörténetének összefoglalása | |
| Települések részletes térképei | |
| A vízimunkálatok térképei | |
| Térképeink a közönség kezén | |
| A földrajzi kép és annak leírása Bél Mátyás előtt | |
| Periegetáink szerepe a földrajzi megismerésben | |
| A földrajzi enciklopedisták Bél Mátyástól Fényes Elekig | |
| Az összehasonlító leírás magyar mesterei | |
| Hunfalvy János | |
| A nagyterjedelmű országismertetések és monografiák | |
| A genetikus tájleírás és a földtan | |
| A földraxjz szintézise a tájleírásban | 65 |
| A magyar föld története | |
| Európa őstömbje, magja Oroszország | |
| Magyarország az őstömböt bekeretező lánchegységek övezetének tagja | |
| A Földközi-tengerek teknőjének része Magyarország | |
| Lánchegységek keletkezése Európa délnyugati felén | |
| A karbonikumi magyar hegyrendszerek | |
| A magyar triász-tenger | |
| A magyar őstömb | |
| A Tisia | |
| Magyarország fennföld-korszaka | |
| Az ország belsejének és külső hegykeretének ellentéte | |
| Magyarország medence-korszaka | |
| A beltenger | |
| A nagy medence részekre szakadása | |
| A magyarországi beltenger üledékei | |
| Építőkő, szén, földgáz és só | |
| A beltengerek szintvásltozásai, elöntései és visszahúzódásai | |
| Hullámverés hatásának eredményei a mai tájképen | |
| Az általános térszíni emelkedés a harmadkor óta | |
| A magyar vulkánok | |
| Az andezit-csoport vulkánjai | |
| A bazalt-vulkánok | |
| Medencék keletkezése | |
| A nagy hegygyűrődés | |
| Belső-Magyarország szerkezete | |
| Az ország földjének általános emelkedése a júra-korszak óta, számokban kifejezve | |
| Tengeri üledékek minősége. mennyisége és sorrendje | |
| A földigáz tartályai | |
| A lánchegységek kialakulása | |
| A Kárpátok belső maghegységei | |
| A kárpáti szirtvonulat | |
| A Kárpátok homokkövezete | |
| A Tátra hegyszerkezete | 89 |
| Az ország belsejének szerkezete | |
| Belső-Magyarország földtörténeti egysége | |
| A karbonikumi alaphegységek anyaga és szerkezete | |
| A Vepor, a Gyalui-havas és a Ruszka-havas az alaphegységek három főpillére | |
| A triász-tenger az országot a mészkőtáblák országává tette | |
| A kőolaj-kérdés | |
| A mészkőtáblák lepusztulása | |
| A magyarországi karsztok | |
| A középső emelet nagy mészkőtáblái | |
| A három felület Belső-Magyarország szerkezetében | |
| A magyar föld összerepedezése a földtani harmadkor második felében | |
| A törések, gyűrődések és vulkánosság kapcsolatai | |
| A magyar föld törésvonalrendszerei | 123 |
| A lánchegységek szerkezete | |
| A lánchegységek két főfajtája | |
| Az eltűnt ősi hegyrendszerek vezérvonalai | |
| A mai lánchegységek vezérvonalai | |
| Az Alpok és Kárpátok közötti kapcsolat és határ | |
| Az Alpok, Dinarák és Kárpátok rokon arcvonásai | |
| A Nyugati- és Keleti-Kárpátok szerkezeti különbsége | |
| A kárpáti szirtvonulat eredete | |
| Az Erdélyi-havasok | |
| A Külső-Kárpátok lánchegységei | 143 |
| A magyar föld építőanyaga | |
| Az alapkőzetek és szétmsorzsolódásuk | |
| A földrajz és a földtani térkép | |
| Folyóviszek és állóvizek üledékei | |
| Futóhomok és lösz | |
| A magyar beltengerek fenéklerakódásai a mai felszínen | |
| A nagy mészkőtáblák | |
| A fliss-kőzetek eredete | |
| A lepusztulás után újra felszínre került őskőzetek | |
| A magyar vulkánok kőzetei | |
| Az építőanyagok mennyiségi aránya | |
| A kőzetanyag szerepe az ország tájképén | |
| Az óriáshegyek képe | |
| Az építőanyag hatása a nagy tönkfennsíkok arculatán | |
| Mészkőhegyek, karsztok | |
| A fliss-redők és a lánchegységek | |
| A vulkánok mai arculata | 157 |
| A domborzat nagy emeletei | |
| Az ország magassági övezetei | |
| A szinti tagoltság | |
| A Pannoniai-tenger edényének feltöltése és a hegyek lekopása | |
| Az ország első hegyrajzi felszíne, a földtani ókor tönkfelülete | |
| A mészkőtáblák az első tönkfelület tetején | |
| A tábla-térszín | |
| Az öreg térszín tájrajza | |
| A mza-korszak emlékei | |
| A magas térszín gyors pusztulása | |
| Hegygerincek és csúcsok hasonló magassága | |
| Az ország tájképének átalakulása a medencék besüllyedésének kezdetén | |
| A Mediterrán-tenger szárazra került fenekén kialakult térszín | |
| A Pannonia-i-tengerfenék domborzata | |
| A domborzat általános jellege | 173 |
| Folyóvizek hálózatának kialakulása | |
| Az ország alakja és a vízrajzi terület egysége | |
| A magyar vízrajzi terület kialakulásának három főtényezője | |
| Dél-Németország folyói és a magyar Duna | |
| A Duna vízgyűjtőterületének kibővülése a havasalföldi medencével | |
| A porta orientalis | |
| A magyar Mediterrán-tengerbe ömlő folyók | |
| A mai folyórendszer legrégibb szakaszai | |
| A Felföld folyóvölgyei | |
| Erdély a régi folyóvölgyek második hazája | |
| A nagy szurdokok története | |
| Az Olt és a Zsil | |
| Az Erdélyi-medence folyóvízhálózatának sajátságos alakja | |
| A horvátországi és nyugati határvidékek folyóinak eltérő képe | |
| A nyugati folyók vízgyűjtő területe az Alpokban | |
| A Magyarország felé lejtősödés oka a dinári-hegyrendszerben | |
| A Karszt folyóvizei | |
| A Pannoniai-tenger fenekének vízrajzi hálózata | |
| Ős-Mura, Rába, Zala | |
| A magyar Dráva megszületése | |
| A Száva völgyei | 189 |
| Alacsony-Magyarország alakja | |
| A domborzat kialakulása általában | |
| A magyar domborzat őstömegének felszíne | |
| Az ősfelszín hullámossága | |
| Belső-Magyarország teknője az Alpok és Erdély magaslatai között | |
| A teknőben az alsó emelet térszínének kialakulása | |
| A hegyek valóságos magassága | |
| Tökéletes síkságaink | |
| A síkságból kiemelkedő padlanok | |
| A Pannoniai-tenger fenekéből kivájt halmok és dombhátak | |
| Erdély dombvidékei | |
| A magas dombságok szigetei | 227 |
| A magyar hegyek | |
| Hegyeink osztályodzása magasságuk szerint | |
| A Felföld és Erdély alacsony hegységei | |
| A csonkaország főhegységei | |
| A Bihar-hegység az ország belsejének legnagyobb magaslata | |
| A Kárpátok alacsony szakaszai | |
| A lengyel hágók | |
| A Felföld alpesi jellegű vidékei | |
| A jégkorszak és a havasok tájképe | |
| Erdély havasainak nagy terjedelme | |
| A Felföld, Erdély és Svájc tájrajzi összehasonlítása | |
| Erdély havasai | |
| Az ország legmagasabb hegysége, a Boldovén | 249 |
| A magyar tájak rendszeres szemlélete | |
| A tájrendszertan elvei és a magyar táj osztályozása | |
| Magyarország helye Európában | |
| Az ország déleurópai jellege | |
| Magyarország, Aldunaország és Balkánország | |
| Az országok jellege és a tengerszint helyzete | |
| A Pannóniai-tenger üledékeinek szerepe a tájrajzban | |
| Belső- és Külső-Magyarország | |
| Belső-Magyarország és a magyarság | |
| Belső-Magyarország határainak vonala | |
| Az orszság részekre osztása a közfelfogásban | |
| Alsó- és Felső-Magyarország | |
| A három középhegység kihatásai | |
| A középhegységek mögötti országrészek | |
| A Felföld déli, alacsony emelete | |
| A Felföld országrésznek tájrajzi egysége | |
| Szlovenszkó, Felvidék jelentése | |
| Erdély tájrajzi önállósága | |
| Pannonföld és Alföld | |
| A négy országrész sajátságos tájalakjai | 263 |
| A magyar tájak képe | |
| Az ország népi tájszemlélete | |
| Az országrészeken hiányzanak a tömör tájak | |
| A folyók szerepe a tájak elhatárolásában | |
| Táj és vidék meghatározása | |
| A Győri-medence tájrajza | |
| Mura tája | |
| Déldunántúl | |
| Zágrábi-medence | |
| A Felföld két lépcsője | |
| A Délfelföld vagy Mátraerdő és a Magasfelföld vagy Szlovákerdő | |
| Erdély négy tája | |
| Biharerdő | |
| Erdélyi-medence | |
| Székelyerdő | |
| Erdélyhavas | |
| A vereckei Havas-erdő | |
| Az Alföld és Erdély tájrajzi alapkérdése | |
| Az alföldi tájak jellege | |
| Felsőtiszatáj | |
| Középdunatáj | |
| A nagy róna | |
| Aldunatáj | 293 |
| A vidékek | |
| A vidék a földrajzban | |
| A felföldi és havaserdei felvidékek | |
| A felvidékek életének zártsága | |
| A Székelyerdő vidékeinek alkalmazkodása a térszínhez | |
| Folyók által kettéválasztott vidékek | |
| Igen keskeny, hosszú völgyvidékek az Erdélyi-medencében | |
| A politikai örökös területváltozások megakadályozzák a földrajzi tényezőknek hosszú időkhöz kötött érvényesülését | |
| A Biharerdő vidékeinek sokfélesége | |
| A folyóközi vidékek | |
| A Győri-medence padlan-vidékei | |
| Pannonföld dombvidékei | |
| A vidék szerepe az Alfösldön | |
| A hegyalják | |
| Mezővidékek és homokságok | |
| A népi összetétel és a megyeterület hatása | |
| A végvidékek, délvidékek | 315 |
| A magyar éghajlat és a folyók vízjárása (Cholnoky Jenő) | |
| Esőt hozó szeleink keletkezésének okai | |
| A ciklonok | |
| Száraz szeleink | |
| A téli és a nyári monszun-szelek ellentéte | |
| Európa három nagy éghajlati övezetének összeszögelése az országon | |
| Az időjárás évi menete | |
| A magyar évszakok jellemzése | |
| Az időjárási fordulók, fagyosszentek, Medárdus-esője és a vénasszonyok nyara | |
| A szárazság kérdése | |
| A hőmérséklet változásai | |
| Az északi és déli hegyoldalak éghajlati különbsége | |
| A csapadék területi elosztása | |
| A hegy és az erdő hatása | |
| A magyar folyók vízgyűjtő területe | |
| Hóolvadás, esőzés hatása a folyók vízjárására | |
| Az árvizek | 343 |
| Összefoglalás | 371 |
| Jegyzetek | 381 |
| Szövegközti ábrák | 387 |
| Mellékletek | 389 |
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal