A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Filozófiai Szemle 2016/1.

A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Bizottságának folyóirata - 60. évfolyam 1. szám/Korai analitikus filozófia és fenomenológia

Szerző
Budapest
Kiadó: Gondolat Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 206 oldal
Sorozatcím: Magyar Filozófiai Szemle
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Angol nyelvű összefoglalókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

E számunk fókuszában a korai analitikus filozófia és a fenomenológia kapcsolata áll. Közismert tény, hogy a 20. század e két meghatározó filozófiai irányzata az 1910-es évektől egymástól lényegében izoláltan fejlődött, mi több, reprezentatív képviselőik olykor a másik irányzat létjogosultságát vagy akár nézeteinek értelmességét is kétségbe vonták.
Ennél kevésbé ismert, de azért korántsem új filozófiatörténeti tézis, hogy - a későbbi szembenállás ellenére - a két irányzat gyökerei, illetve problématerük számos vonatkozásban közös volt (elég itt Frege és Husserl, illetve Russell és Meinong kapcsolatára vagy a pszichologizmus-vitára utalni). Ehhez a tézishez szolgálnak újabb adalékokkal a Fókusz rovat tanulmányai, amelyek a fenomenológia és az analitikus filozófia közötti szellemi kapcsolatok olyan aspektusait mutatják meg, amelyek eddig nem vagy csak jóval kevésbé voltak előtérben.
Ullmann Tamás és Szummer Csaba a tudattalan fogalmát, illetve a születő pszichoanalízis viszonyát... Tovább

Fülszöveg

E számunk fókuszában a korai analitikus filozófia és a fenomenológia kapcsolata áll. Közismert tény, hogy a 20. század e két meghatározó filozófiai irányzata az 1910-es évektől egymástól lényegében izoláltan fejlődött, mi több, reprezentatív képviselőik olykor a másik irányzat létjogosultságát vagy akár nézeteinek értelmességét is kétségbe vonták.
Ennél kevésbé ismert, de azért korántsem új filozófiatörténeti tézis, hogy - a későbbi szembenállás ellenére - a két irányzat gyökerei, illetve problématerük számos vonatkozásban közös volt (elég itt Frege és Husserl, illetve Russell és Meinong kapcsolatára vagy a pszichologizmus-vitára utalni). Ehhez a tézishez szolgálnak újabb adalékokkal a Fókusz rovat tanulmányai, amelyek a fenomenológia és az analitikus filozófia közötti szellemi kapcsolatok olyan aspektusait mutatják meg, amelyek eddig nem vagy csak jóval kevésbé voltak előtérben.
Ullmann Tamás és Szummer Csaba a tudattalan fogalmát, illetve a születő pszichoanalízis viszonyát vizsgálják egyfelől a naturalista tudományos filozófiához, másfelől a fenomenológiához. Varga Péter András a 19. század végének meghatározó tudományelméleti és metafizikai vitájának, az Ignorabimus-vitának a lehetséges hatásait vizsgálja a fenomenológia kialakulására, Brentano és Husserl felfogására a természettudományok és a filozófia viszonyáról. Ambrus Gergely pedig Russell ítéletelméleteit elemzi, és amellett érvel, hogy a Brentano-iskolához köthető intencionalitás értelmezések mélyebb és hosszabban tartó hatással voltak Russellre, mint azt feltételezni szokás. Vissza

Tartalom

Korai analitikus filozófia és fenomenológia (Ambrus Gergely)
Ullmann Tamás: A tudattalan modelljei. Fenomenológia, pszichoanalízis
és kognitív tudományok 9
Szummer Csaba: A csábítási elmélettől a tudattalan hermeneutikájáig -
a pszichoanalízis születése 31
Varga Péter András: Az ignorabimus-vita a korai fenomenológiában.
A fenomenológia keletkezésének egy feltáratlan fejezetéről 50
Ambrus Gergely: Az ítélet tárgya Russellnél: jelentéselemzés
és leíró pszichológia 83
VARIA
Forczek Ákos: Az ész magánhasználatáról 107
Péter Szabina: A művészet fennsíkjai 120
Hidas Zoltán: Az önmagához viszonyuló viszony és viszonyai.
Soren Kierkegaard identitásfogalmáról 135
Barcsi Tamás: Nietzsche és Dosztojevszkij - magyar
gondolkodók műveinek tükrében 152
Hendrik Nikoletta: A sztoicizmus kutatásának legújabb trendjei 169
SZEMLE
Földes Tibor: Hartmann és a szabadság látszata (Boros Bianka: Selbststandigkeit in der Abhangigkeit - Nikolai Hartmanns Freiheitslehre) 179
Nagy József: Machiavelli politikafilozófiájának magyarországi recepciója (Kapósi Mártón: Machiavelli Magyarországon) 192
Véber Virág: Az erény rongyokban is erény (Kiss-Koczka Eva: Az erény mestersége - Dávid Hume morálfilozófiájának két olvasata) 197
E számunk szerzői 201
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem