Magyar Filozófiai Szemle 2011/2

Fülszöveg

MAGYAR FILOZOFIAI SZEMLE
2011/2 (55. évfolyam) ¦^¦HBIHHHI^H^HHHH
A hatolom kérdése a filozófiábon három, egymástól különböző, a szövegekben és azok értelmezése során mégis összekapcsolódó értelemben bukkan föl. Az első, a szélesebb nyilvánosságban is gyakran tárgyalt probléma a filozófusnak és filozófiájának a viszonya a mindenkori hatalomhoz. E területen csupán a legfeltűnőbb, de nem föltétlenül a legizgalmasabb tárgy a filozófus személyes politikai szerepvállalása. Nem csupán a filozófusok vállalnak ozonban a hatalomhoz közeli szerepeket, hanem a politikai hatalom is befolyásolja a filozófus szakmai tevékenységét, hol nyilvánvalóan, hol csupán szubtilis szövegelemzéssel kimutathatóan. A hatalom ugyanakkor az egyik markáns filozófiai diszciplína, a politikafilozófia sajátlagos tárgya is; és ebből következően néha úgy tekintünk rá, mint ami a politikafilozófus gondja, míg a többiek mentesülhetnek a hatalmi kérdések teoretikus vizsgálatának a terhétől. A lapszám változatos... Tovább

Fülszöveg

MAGYAR FILOZOFIAI SZEMLE
2011/2 (55. évfolyam) ¦^¦HBIHHHI^H^HHHH
A hatolom kérdése a filozófiábon három, egymástól különböző, a szövegekben és azok értelmezése során mégis összekapcsolódó értelemben bukkan föl. Az első, a szélesebb nyilvánosságban is gyakran tárgyalt probléma a filozófusnak és filozófiájának a viszonya a mindenkori hatalomhoz. E területen csupán a legfeltűnőbb, de nem föltétlenül a legizgalmasabb tárgy a filozófus személyes politikai szerepvállalása. Nem csupán a filozófusok vállalnak ozonban a hatalomhoz közeli szerepeket, hanem a politikai hatalom is befolyásolja a filozófus szakmai tevékenységét, hol nyilvánvalóan, hol csupán szubtilis szövegelemzéssel kimutathatóan. A hatalom ugyanakkor az egyik markáns filozófiai diszciplína, a politikafilozófia sajátlagos tárgya is; és ebből következően néha úgy tekintünk rá, mint ami a politikafilozófus gondja, míg a többiek mentesülhetnek a hatalmi kérdések teoretikus vizsgálatának a terhétől. A lapszám változatos filozófiai hagyományokra támaszkodó tanulmányai megmutatják, hogy a hatalom nem csupán valamely jól körülhatárolt részdiszciplína szakkérdése. Platón nem ítélte meg jól a gondolkodók habitusát: a filozófust mégsem kell kényszeríteni, hogy a teória helyett foglalkozzék a közösség ügyeivel. A filozófia művelése ugyanis maga vezet a közösség ügyeinek tórgyalásához -olyan sajátos módon, ahogyan ezt csak a filozófus végezheti el. Vissza