1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Filozófiai Szemle 2010/3

A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Bizottságának folyóirata - 54. évfolyam 3. szám/Okság

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

„Íme egy asztal, s rajta két biliárdgolyó: az egyik áll, a másik gyorsan közeledik feléje." Talán nincs egyszerűbb és ismerősebb tárgya a filozófiai vizsgálódásoknak, mint az ok-okozati viszony, amely egyszerre alapja a mindennapi életben való tájékozódásnak (miként azt Hume hétköznapi példája sugallja), s a különböző fizikai vagy társadalmi jelenségekkel kapcsolatos tudományos elméletalkotásnak, hiszen - amint ugyancsak Hume állítja - „a tényeket illető következtetéseink mindig az ok és okozat relációján alapulnak, és [...] soha nem tudunk az egyik tárgynak a létezéséből a másikéra következtetni ha a két tárgy nem áll közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban egymással". És mégis, az okság ismerős jellege dacára máig nyitott kérdés, hogy miben is áll két esemény kauzális viszonya. Elemezhető-e más metafizikai fogalmak segítségével, vagy redukálhatatlan reláció? Melyek e reláció terminusai? Tárgyak, események, vagy tények közötti viszony-e, esetleg egyéb relátumokkal rendelkezik?... Tovább

Fülszöveg

„Íme egy asztal, s rajta két biliárdgolyó: az egyik áll, a másik gyorsan közeledik feléje." Talán nincs egyszerűbb és ismerősebb tárgya a filozófiai vizsgálódásoknak, mint az ok-okozati viszony, amely egyszerre alapja a mindennapi életben való tájékozódásnak (miként azt Hume hétköznapi példája sugallja), s a különböző fizikai vagy társadalmi jelenségekkel kapcsolatos tudományos elméletalkotásnak, hiszen - amint ugyancsak Hume állítja - „a tényeket illető következtetéseink mindig az ok és okozat relációján alapulnak, és [...] soha nem tudunk az egyik tárgynak a létezéséből a másikéra következtetni ha a két tárgy nem áll közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban egymással". És mégis, az okság ismerős jellege dacára máig nyitott kérdés, hogy miben is áll két esemény kauzális viszonya. Elemezhető-e más metafizikai fogalmak segítségével, vagy redukálhatatlan reláció? Melyek e reláció terminusai? Tárgyak, események, vagy tények közötti viszony-e, esetleg egyéb relátumokkal rendelkezik? Helyes-e Hume intuíciója, amely szerint az okság csupán regularitás; vagy létezik szinguláris kauzalitás is, netán a kauzalitás az emberi cselekvésre épül? Vissza

Tartalom

TANULMÁNYOK
Okság (Schmal Dániel) 5
Betegh Gábor: „A következő ok"
Arisztotelész, Metafizika A 3-4 9
Bene László: Okság és morális felelősség Plótinosznál 25
Simon József: Az intelligibilitás okságától az okság intelligibilitásáig
A kauzalitás Duns Scotus filozófiájában 45
Szalai Judit: Arisztotelészi-skolasztikus elemek a descartes-i szenvedélytanban 65
E. Szabó László - Gyenis Balázs - Gyenis Zalán - Rédei Miklós - Szabó Gábor: Korrelációk kauzális magyarázata 78
Huoranszki Ferenc: Távolba ható okok 98

FÓRUM
Farkas Katalin: The Subjetfs Point of View: A könyv összefoglalása 121
Márton Miklós: Vonakodó kartezianizmus? 124
Forrai Gábor: A privilegizált hozzáférés mint a mentális kritériuma: három aggály 133
Tőzsér János: Ahogy a dolgok tűnnek a szubjektum számára 137
Farkas Katalin: Válasz Márton Miklósnak, Forrai Gábornak és Tőzsér Jánosnak 140

SZEMLE
Boros Gábor: Gábor György - Vajda Mihály (szerk.)
A lét hangoltsága. Tanulmányok a tudás sokféleségéről 145

E SZÁMUNK SZERZŐI 149
SUMMARIES 150
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem