Magyar Érmehírlap 2004. július-augusztus

Előszó

Magyar motívumok magyar emlékpénzeken! Ez az, amire a magyar érmegyűjtők vágynak. A Nemzeti Bank idei emlékpénzprogramja e tekintetben igazán nem hagy kívánni valót. Csodaszarvas, visegrádi fellegvár, ókeresztény sírkamrák Pécsett. na jó rendben, az olimpia talán kivétel, ugyanakkor egy hosszú hagyomány is magyar emlékpénzeken, hiszen 1980 óta nem volt egy olimpia sem, amelynek emlékére ne adott volna ki a jegybank emlékpénzt. Egyetlen panasza lehet az átlaggyűjtőnek: az árak, az árak, az árak. A bank ez évi programja bárhogy is számol az ember, belekerül jó százezer forintba. Igaz, hogy idén az arany ötvenezres is jócskán emeli a lécet, és arany azért nem jut minden évre. De miért tudnak kiadni az osztrákok fele áron színvonalas emlékpénzeket a kisebb pénztárcájú gyűjtőknek, mi meg nem? A szakértők erre sóhajtva csak annyit mondanak: a piac nagysága és a példányszámok ott jóval nagyobbak, s így a fajlagos költségek per érme sokkal alacsonyabbak. Nem értem. Magyarország nagyobb mint Ausztria, hasonlóak a kulturális hagyományaink, ott is, és itt is virágzik az érmekereskedelem. Véleményem szerint a valós indok máshol rejtőzik. a minap Bécsben jártam, és az autópályán haladva már Bécs határa előtt, később aztán már Bécsben is hatalmas óriásplakátokról köszönt vissza nekem a jól ismert arany befektetőérem, a "Philharmoniker" képe. Újságokban, magazinokban pedig az Osztrák Nemzeti Bank legújabb emlékpénzeiről szóló cikkeket olvastam. ördögi kör. Magyarországon nincs pénz propagandára, és mert nincs propaganda, nem elég nagy a kereslet, és mert nem elég nagy a kereslet, nincs pénz propagandára. Mikor sikerül ebből kitörnünk? Vissza