Előszó a második kiadáshoz | 7 |
Bevezetés | 9 |
Építészettörténetünk előzményei Magyarország területén az első évezred végéig | 15 |
Az ősközösségi társadalom építészete (- I. század) | 15 |
A római birodalom építészete (I-VII. sz.) | 16 |
A pannóniai települések kialakulása és fejlődése | 18 |
Építészeti emlékek | 22 |
Szentélyek és sírok | 29 |
A népvándorláskori építészet (VII-X. század) | 29 |
A vándorló és honfoglaló magyarság építészete (- X. sz) | 29 |
A római hagyományok továbblépése (VII-X. sz) | 31 |
Az avar-szláv kultúra építészete (VII-X. sz) | 31 |
A román stílusú építészet az államalapításról a Tatárjárásig (1000-1241) | 35 |
Korai román építészetünk István királytól III. Béláig (1000-1173) | 37 |
Püspöki székesegyházak | 40 |
Apátsági és egyéb templomok | 46 |
Román építészetünk virágzása III. Béla uralkodásától a tatárjárásig (1173-1241) | 47 |
A román fénykor királyi és főpapi építkezései | 53 |
Szerzetesrendek apátsági és egyéb templomai | 55 |
Nemzetségi, kegyúri és falusi templomok, kisebb körtemplomok, kápolnák | 71 |
Világi építészet | 76 |
A gótikus építészet a tatárjárástól a mohácsi vészig (1241-1526) | 77 |
Korai gótikánk. Az utolsó Árpádok kora (1241-1300) | 81 |
Fejlődő és érett gótikánk. Az Anjouk és Zsigmond uralkodásának kora (1300-1440) | 91 |
Későgótikai építészetünk. A Hunyadiak és a Jagellók uralkodásának kora (1440-1526) | 107 |
Templomok | 117 |
A gótika világi építészete | 117 |
Középkori várépítészetünk | 122 |
Reneszánsz építészet Mátyás uralkodásától Buda visszafoglalásáig (1458-1686) | 139 |
Korai és fejlődő reneszánsz építészetünk Mátyás uralkodásától Buda elestéig (1458-1541) | 141 |
Érett és későreneszánsz építészetünk az ország három részre osztottságának idején (1541-1686) | 152 |
Izlám építészet Magyarországon a török hódoltság korában (1541-1686) | 165 |
Barokk építészet a harmincéves háborútól a magyar jakobinus mozgalomig (1618-1795) | 173 |
Korai barokk építészetünk a harmincéves háborútól a szatmári békéig (1630-1711) | 176 |
Érett barokk építészetünk a szatmári békétől a hétéves háborúig (1711-1760) | 186 |
A klasszicizáló későbarokk (copf) építészetünk a hétéves háborútól a magyar jakobinus mozgalomig (1760-1795) | 224 |
Klasszicista építészetünk a magyar jakobinus mozgalomtól a szabadságharcig (1795-1848) | 247 |
Romantikus építészetünk a szabadságharctól a kiegyezésig (1848-1867) | |
Eklektika, szecesszió, modern törekvések építészetünkben a kiegyezéstől az első világháborúig (1867-1914) | 287 |
Korai, fejlett és késői eklektikánk. A műemlékvédelem (1867-1914) | 293 |
A szecesszió, a nemzeti és a modern törekvések építészete Magyarországon (1890-1914) | 314 |
Építészetünk a két világháború között (1914-1944) | 325 |
A szocilaizmus építészete Magyarországon a felszabadulás óta (1945-) | 341 |
A városépítés jelentősége | 346 |
Lakóépületek | 357 |
Középületek | 359 |
Mezőgazdasági és ipari épületek | 391 |
Különleges építmények és műemlékvédelem | 403 |
Zárszó | 413 |
Irodalom | 415 |
Az ábrák eredete | 428 |
Névmutató | 429 |
Hely- és tárgymutató | 435 |