Magyar Élet 1931. julius

Előszó

Magyar Élet címen folyóiratot bocsátunk a magyar olvasóközönség legelejének kezébe. A célok, amelyek irányítanak, adva vannak. A magyarság politikai és állami életének legválságosabb óráit éli: a magyar nacionalizmus mindent gyógyító és nagy erőfeszítésekre hajtó vérkeringése meglassúdott. Megmagyarázhatatlan közömbösség süppedékébe fulladnak a nemzeti társadalom vágyai és érzelmi elemei: nem tudnak átváltódni mozgalmakká, hiányoznak a cselekvés feltételei.
Ebben nem kis része van a magyar szellemi élet sajátszerű formáinak, annak, hogy a magyar közszellemnek ellentétes felfogás, az elkapitalizált sajtó túlnyomóságával rendelkezve, nem engedi kibontakozni a magyar fajta szellemi erőit és értékeit. A napisajtótípus több alkalmazkodást kíván, mint amennyit egy független lélek el tud viselni. Célunk kibontakozni akaró erőink szabad érvényesítése. Minden korlátozás nélkül, szabadon és igazi lényegük szerint, valódi arculatukkal teret adni az elvek, felfogások és meggyőződések harcainak.
Nem gondolunk arra, hogy egy standard gondolkozás korlátain belül adjuk meg íróinknak a szabadságot, a szerkesztésnek ezt a formáját eléggé sínyli a magyar élet. Teljes és egész szabadságot, a véleménynek minden akadály nélkül való érvényesítését tekintjük irányadónak akkor, amikor e vállalkozásba kezdünk. Egymással ellentétes felfogásoknak éppúgy teret adunk, mint a vitáknak, az írásokért mindenki maga felel. Egy felsőrendű igazítótényezőt ismerünk csupán: a magyar önállóság gondolatát. Ennek jegyében bocsátjuk közre folyóiratunkat abban a hitben, hogy betűink visszhangot verve, új szellemet, új ritmust visznek a magyar értelmiség vezető rétegébe, oda, ahonnan a cselekvés és a tettek forrásai mindig frissítő erővel törtek föl, amikor a magyarság nagy érdekei forogtak kockán. Vissza