Magyar Cserkész 1989. augusztus

Előszó

Kedves fiatal és lélekben továbbra is fiatal, idősebb Cserkésztestvéreink!
Tudjuk, Ti is velünk együtt évek óta vártátok ezt a pillanatot, hogy újra színre léphessünk és folytathassuk hagyományaink szellemében az önfejlesztő, önépítő és egyben a haza felemelkedését szolgáló tevékenységünket.
Sík Sándor ezt a következőképpen fogalmazta meg: "Erre a feladatra nem alkalmasak a félemberek,hanem csakis az az ifjúság, amelynek vannak ideáljai, elvei, meggyőződése, hite, krédója, tízparancsolata, amely tudja, hogy miért él, tudja, hogy van célja és értelme az életnek..."
Igazolni kívánjuk cserkész erényeinket és gyümölcsöztetni értékeinket. Múltunk kötelez, s igaz, jó cserkésznek lenni ma fokozottabb felelősség. Büszkeség tölt el majd bennünket, ha méltónak bizonyulunk Éry Emil, Faragó Ede, Sík Sándor, Szilassy Aladár, Sztrilich Pál, Temesy Győző - a felsorolás nem teljes -, a Cserkészet nagy elődeinek szellemére és munkájára. Célunk egyben az új értékek megteremtése mellett az ő örökségük megóvása és folyamatosságának a biztosítása. Nyitottságunkból következik, hogy minden gyereket szeretettel fogadunk, függetlenül attól, hogy eddig kapott-e vallásos nevelést vagy sem, de a vallásos nevelés továbbra is munkánk meghatározó tényezője marad. Lapunk szólni kíván a határokon belüli fiatalokhoz, de nyitottak vagyunk a külföldi magyarság számára is. Lapunk programját címe fejezi ki a legtömörebben. A magyar cserkész örömeiről, célkitűzéseiről, a hétköznapok alkotó munkájának problémájáról, sikereiről akarunk írni és beszélni. Vissza