1.062.049

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar családtörténeti és címertani irodalom

1561-1944

Szerző
Budapest
Kiadó: Könyvértékesítő Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 187 oldal
Sorozatcím: Tudománytár
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-02-2985-5
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Több mint egy emberöltő választ el bennünket attól, hogy Baán Kálmán bibliográfiája a kutatók és érdeklődők kezébe került. Újbóli, bővített kiadását a tudományos genealógia iránt megnyilvánuló érdeklődés tette szükségessé.
A genealógia görög - latin eredetű szó és származástant jelent, s mivel ilyen jóval a történetírás előtt megjelent, hiszen a vallási mítoszok már korán foglalkoztatták az embereket. A népek, a törzsek vezetői, uralkodói és dinasztiái eredetüket a mitológiában keresték, hogy azzal növeljék tekintélyüket és támasszák alá uralkodói igényüket. A forrásokon alapuló genealógia határozottabb megjelenését a 18. század közepére tehetjük. Ettől a korszaktól kezdve számos, ma is használható mű született, amelyeket a jelen bibliográfia is tartalmaz.
A magyar genealógiai irodalom a mohácsi vész utáni évekig vezethető vissza. A török kor nem kedvezett a családtörténeti kutatásoknak, így a folytatás csak a 18. század elején következhetett. A század második felében már olyan... Tovább

Fülszöveg

Több mint egy emberöltő választ el bennünket attól, hogy Baán Kálmán bibliográfiája a kutatók és érdeklődők kezébe került. Újbóli, bővített kiadását a tudományos genealógia iránt megnyilvánuló érdeklődés tette szükségessé.
A genealógia görög - latin eredetű szó és származástant jelent, s mivel ilyen jóval a történetírás előtt megjelent, hiszen a vallási mítoszok már korán foglalkoztatták az embereket. A népek, a törzsek vezetői, uralkodói és dinasztiái eredetüket a mitológiában keresték, hogy azzal növeljék tekintélyüket és támasszák alá uralkodói igényüket. A forrásokon alapuló genealógia határozottabb megjelenését a 18. század közepére tehetjük. Ettől a korszaktól kezdve számos, ma is használható mű született, amelyeket a jelen bibliográfia is tartalmaz.
A magyar genealógiai irodalom a mohácsi vész utáni évekig vezethető vissza. A török kor nem kedvezett a családtörténeti kutatásoknak, így a folytatás csak a 18. század elején következhetett. A század második felében már olyan művek láttak napvilágot (pl. Lehotzky, Wagner), melyeket ma is használunk.
A magyar genealógia fejlődéséért egymaga, minden segítség és támogatás nélkül többet tett, mint egy egész társulat - mondott Fejérpataky László Nagy Ivánról. A nemzetet képező családtagokból alig van olyan, amelynek valamely tagja ne érdemelne említést - vallotta Nagy Iván. Ilyen művet azonban kivihetetlennek tartott. 13 kötetes sorozata a magyar családokkal, ezen belül 108 ősnemzettséggel foglalkozik és ma is a kutatás egyik bázisa.
Nagy Iván művét igyekezett továbbfejleszteni 1911-1932 között Kempelen Béla. 120000 családról tervezett írni, ebből 40000 el is készült, s ezzel messze túlhaladta a Nagy Iván művében szereplő 10-12000 családot. Jeles elődjének téves adatait sajnos nem javította ki, csupán a tárgyalt családok számát növelte. Az az elv vezette, hogy "ha kötelességünk nemzetünk történetét ismerni, kétszeres kötelességünk ez a saját családunkkal szemben". Az utókornak szólt Kempelen alábbi megállapítása: " Nem igen hiszem, hogy belátható időn belül valaki még vállalkozik arra, hogy hasonló gyűjteményes munka megírásába fogjon" Igaza lett.
A felszabadulás után hazánkban a történelem segédtudományai - köztük a genealógia és a heraldika - fejlődése nem tartott lépést a többi tudományéval. Szerepet játszott ebben az is, hogy a genealógia kompromittálta magát a két világháború közötti években. Kétségtelen, hogy a zsidótörvényekkel összefüggő származásvizsgálat és az egyedülálló, csak a namességkutatásra összpontosító irányzat eltorzította az eredeti célokat. Azóta azonban már több generáció nőtt fel, amely ezt a témakört elfogulatlanul, egészen más nézőpontból vizsgálja, hiszen már sem előny, sen hátrány nem származik belőle... Vissza

Tartalom

Kállay István: Előszó
Baán Kálmán: Magyar genealógiai és heraldikai forrásmunkák 1561-19321
Kóczy T. László: Helyesbítések és pótlások Baán Kálmán 1561-1932 közötti magyar családtörténeti könyvészetéhez85
Gazda István: A magyarországi magyar vonatkozású családtörténeti és családi címertani irodalom 1933-1944169
Az I-II-III. rész szinoptikus tartalomjegyzéke
Bevezetés
Családtörténet - területi csoportosításban3
Családok története, leszármazása, levéltára7
Az Országos Levéltárral kapcsolatos jegyzékek41
Diplomatáriumok - oklevélgyűjtemények69
Egyházi levéltárak, hiteles helyek67
Heraldika (Családi és egyéb címerek, pecsétek)74
Általános genealógiai művek (Genealógiai értekezések, tanulmányok, névtárak, bibliográfiák)73
Almanachok, évkönyvek82
Nemesség82
Folyóiratok82
Oklevéltan83
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Magyar családtörténeti és címertani irodalom Magyar családtörténeti és címertani irodalom

A kötés megtört.

Állapot:
4.680 ,-Ft
23 pont kapható
Kosárba