Bevezetés | |
A társadalmi együttélés feltételei és az ember felelőssége cselekedeteiért | 19 |
A társadalmi együttélés szükségessége és feltételei | 19 |
A viselkedési szabályok kialakulása | 20 |
Az elvárttól eltérő viselkedés következményei | 20 |
A felelősség és formái | 20 |
A büntetőjog és a büntetőjog-tudomány fogalma | 26 |
A büntetőjog fogalma | 26 |
A büntetőjog-tudomány fogalma | 29 |
A büntetőjog és a büntetőjog-tudomány közötti kapcsolat | 29 |
A bűnügyi tudományok rendszere | 29 |
A büntetőjog feladatai | 33 |
A társadalom védelme | 33 |
Az állampolgárok tudati befolyásolása | 33 |
A bűnelkövetések megtorlása | 34 |
A büntetőjog alapelvei | 35 |
A törvényesség követelménye | 35 |
A humanizmus | 36 |
A szubszidiaritás elve | 36 |
A bűnfelelősség elve | 37 |
Az ártatlanság védelme | 38 |
A bizonyítottság követelménye | 38 |
A büntetőjogi felelősség differenciáltsága | 38 |
Büntetőjogunk fejlődése a csemegi kódextől napjainkig | 39 |
A Csemegi-kódex | 39 |
A Csemegi-kódex módosításai | 40 |
A II. világháború utáni szabályozás | 40 |
A büntetőjog-tudomány történeti fejlődése | 42 |
A büntetőjog-tudomány kialakulása | 42 |
A klasszikus iskola | 43 |
A kriminológiai irányzatok | 45 |
A II. világháborút követő irányzatok | 48 |
Irodalom | 49 |
Jogszabálytan | |
A büntető jogszabály szerkezete | 53 |
Az egy parancsot tartalmazó jogszabály | 53 |
A büntető törvénykönyv szerkezete | 56 |
A büntetőjog forrásai | 57 |
A törvény | 57 |
A gyakorlat szerepe a büntetőjogban | 58 |
A büntető jogszabály értelmezése | 60 |
Az értelmezés feladata | 60 |
Az értelmezés fajai | 61 |
Az analógia és a kiterjesztő értelmezése | 63 |
A büntetőtörvény hatálya | 64 |
Az időbeli hatály | 64 |
A területi és a személyi hatály | 67 |
A nemzetközi büntetőjog együttműködés intézményei | 70 |
A törvény eredeti szabályozása | 70 |
A hatályos szabályozás | 70 |
A bűncselekmény tana | |
A bűncselekmény fogalmának a meghatározása | 75 |
A büntetőjog-tudomány kezdeti lépései | 75 |
Törekvések a tartalmi jellegű meghatározásásra | 76 |
A büntető törvénykönyv bűncselekmény-fogalma | 78 |
A bűncselekmény súly szerinti fokozatai | 85 |
A törvényi tényállás fogalma és fajai | 87 |
A törvényi tényállás kialakulása | 87 |
A törvényi tényállás fogalma | 88 |
A törvényi tényállás fajai | 89 |
A bűncselekmény tárgya | 93 |
A tárgy fogalma | 93 |
A tárgy jelentősége | 94 |
A tárgy fajai | 95 |
A tárgy és a törvényi tényállás viszonya | 97 |
A bűncselekmény tárgyi elemei | 99 |
A cselekmény | 99 |
A cselekmény következményei | 104 |
Az okozati összefüggés | 106 |
Az elkövetés módja | 112 |
Az elkövetés helye és ideje | 113 |
Az elkövetés eszköze | 114 |
A bűncselekmény alanya | 115 |
Ki lehet a bűncselekmény alanya? | 115 |
A beszámítási képesség | 116 |
Az aktív és a passzív alany | 118 |
A bűncselekmény alanyi elemei | 120 |
A szándékos bűnelkövetés | 120 |
A gondatlan bűnelkövetés | 125 |
A bűnösségi alakzatok csoportosítása | 128 |
A célzat és a motívum | 129 |
A büntethetőség akadályai általában | 132 |
A büntethetőséget kizáró okok | 132 |
A büntethetőséget megszüntető okok | 134 |
A büntethetőséget kizáró okok | 136 |
A társadalomra veszélyességet kizáró okok | 136 |
A tényállásszerűséget kizáró okok | 147 |
A bűnösséget kizáró okok | 159 |
A törvényben meghatározott egyéb kizáró okok | 166 |
A törvényben meg nem határozott egyéb kizáró okok | 167 |
A büntethetőséget megszüntető okok | 171 |
Az elkövető halála | 171 |
Az elévülés | 172 |
A kegyelem | 175 |
A cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése vagy csekéllyé válása | 176 |
A törvényben felsorolt egyéb okok | 176 |
A büntetőeljárás lefolytatását akadályozó okok | 178 |
A magánindítvány hiánya | 178 |
A kívánat hiánya | 182 |
A bűncselekmény megvalósulási stádiumai | 183 |
A befejezett bűncselekmény | 183 |
A kísérlet | 185 |
Az előkészület | 190 |
A bűncselekmény elkövetői | 196 |
A tettesek | 197 |
A részesek | 201 |
Többes elkövetői alakzatok | 209 |
Az egyes elkövetők személyes tulajdonságainak jelentősége | 211 |
A bűnkapcsolat fajai | 211 |
A bűncselekményegység és a halmazat | 214 |
A bűncselekményegység esetei | 216 |
A bűncselekmény-halmazat | 221 |
Irodalom | 227 |
A büntetés tana | |
A jogkövetkezmények tanának helye és jelentősége a bűnügyi tudományok rendszerében | 231 |
A büntetés jogalapja és célja | 235 |
A büntetés jogalapja | 235 |
A büntetés célja | 236 |
A büntetés mibenléte és fogalmának meghatározása | 244 |
A büntetés mibenléte | 244 |
A büntetés fogalma | 245 |
Hatályos büntetőjogunk szankciórendszere és a szankciók meghatározásának módja | 251 |
A szankciórendszer jellemző vonásai | 251 |
A büntetési rendszerek | 252 |
A büntetések és az intézkedések | 254 |
A főbüntetések | 254 |
A mellékbüntetések | 264 |
Az intézkedések | 269 |
A büntetés kiszabása | 275 |
A büntetéskiszabás helye és szerepe a büntetőjog rendszerében | 275 |
A büntetéskiszabás feladatának megosztása | 278 |
A büntetés kiszabásánál irányadó szempontok | 279 |
A halmazati és az összbüntetés | 291 |
A halmazati büntetés | 291 |
Az összbüntetés | 293 |
Büntetéskiszabás az ismételt és az üzletszerű bűnelkövetés eseteiben | 295 |
Az ismételt bűnelkövetés | 295 |
Az üzletszerű bűnelkövetés | 298 |
A büntetés enyhítése | 300 |
A bűntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése | 303 |
A felfüggeszthető büntetések | 304 |
A felfüggesztés próbaideje | 305 |
A felfüggesztés tilalma | 305 |
A felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése | 306 |
A büntetés végrehajtását kizáró okok | 308 |
Az elítélt halála | 308 |
Az elévülés | 309 |
A kegyelem | 310 |
A törvényben meghatározott egyéb ok | 310 |
A büntetés végrehajtását kizáró okok | 308 |
Az elítélt halála | 308 |
Az elévülés | 309 |
A kegyelem | 310 |
A törvényben meghatározott egyéb ok | 310 |
Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól | 311 |
A mentesítés hatálya | 311 |
A mentesítés fajai | 313 |
A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések | 316 |
A fiatalkorú fogalma | 316 |
A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciók | 316 |
Irodalom | 319 |
1978. évi IV. törvény a büntető törvénykönyvről. Általános rész | 321 |