Magyar büntetőjog

Tartalom

BEVEZETŐ 11
ELSŐ RESZ
1. A BÜNTETŐJOG ÉS A BÜNTETŐJOG-TUDOMÁNY FOGALMA, TÖRTÉNETI VÁZLATA
1.1. A büntetőjog kialakulása és fejlődése 15
1.1.1. A büntetőjog előtörténete 15
1.1.2. A büntetőjog kialakulása és fejlődése 19
1.1.3. A büntetőjog európai fejlődése 22
1.1.4. A büntetőjog hazai fejlődésének történelmi vázlata 37
1.1.4.1. A hazai büntetőjog-fejlődés kezdetei 38
1.1.4.2. Hazai jogegyesítési és kodifikációs kísérletek 43
1.1.4.3. A büntetőjog-fejlődésünk a kiegyezéstől a XX. század közepéig 53
1.2. A büntetőjog fogalma és feladata 62
1.3. A magyar büntetőjog alapelvei 66
1.3.1. A törvényesség elve 67
1.3.2. A társadalom védelmének elve 69
1.3.3. A bűnfelelősség elve 70
1.3.4. A büntetőjogi felelősség differenciálásának elve 71
1.3.5. A korlátlan büntetőjogi beavatkozás tilalmának elve 71
1.4. A büntetőjog-tudomány fogalma és történeti fejlődése 73
1.4.1. A büntetőjog-tudomány fogalma 73
1.4.2. A büntetőjog-tudomány eszme-, gondolat- és tudománytörténeti előzményei 75
1.4.3. A büntetőjog-tudomány kialakulását befolyásoló tényezők 77
1.4.4. A büntetőjog-tudomány kialakulása és fejlődése 79
1.4.4.1. Az európai büntetőjog-tudomány kialakulása 79
1.4.4.2. A büntetőjog-tudomány hazai fejlődése 81
1.5. A büntetőjogi felelősség filozófiai alapjairól 85
MÁSODIK RESZ
2. JOGSZABÁLYTAN
2.1. A büntetőjogszabályok rendszere és szerkezete 93
2.1.1. A diszpozíció 98
2.1.1.1. A diszpozíció fajtái 99
2.1.1.2. A diszpozíciók egymáshoz való viszonya 101
2.2. A büntetőjog(szabály) forrásai 102
2.3. A büntető jogszabály értelmezése 106
2.3.1. A büntető jogszabály értelmezésének alanyai 107
2.3.2. A büntető jogszabály értelmezésének módszerei 110
2.3.3. A büntetőjogszabály értelmezésének eredménye 113
2.4. A büntető törvény hatálya 116
2.4.1. Az időbeli hatály 117
2.4.2. A területi hatály 122
2.4.3. A személyi hatály 124
2.5. A külföldi ítélet érvénye 126
HARMADIK RÉSZ
3. BŰNCSELEKMÉNYTAN
3.1. A bűncselekmény fogalma 133
3.2. A társadalomra veszélyesség 134
3.3. A büntetendőség 138
3.4. A bűnösség 139
3.5. A bűntett és a vétség 142
3.6. Tényállástan 143
3.6.1. A tényállások fajtái 144
3.6.1.1. A történeti tényállás 144
3.6.1.2. A különös törvényi tényállás 144
3.6.1.3. Az általános törvényi tényállás, a tényállási elemek csoportosítása 145
3.6.2. Az általános törvényi tényállás tárgya 146
3.6.2.1. A jogi tárgy fogalma, fajtái 146
3.6.2.2. Az elkövetési tárgy 147
3.6.3. Az általános törvényi tényállás tárgyi oldala 149
3.6.3.1. Az elkövetési magatartás. A tevés és a mulasztás 149
3.6.3.2. Az elkövetési magatartás objektív hatásiránya 152
3.6.3.3. A törvényi tényállások csoportosítása az elkövetési magatartások szerint 154
3.6.3.4. Az eredmény és okozati összefüggés 156
3.6.3.5. Az eredmény 156
3.6.3.6. Az elkövetési magatartások az eredmény tükrében 158
3.6.3.7. Az okozati összefüggés 159
3.6.3.8. Az elkövetés szituációjához tartozó ismérvek 160
3.6.4. A bűncselekmény alanya 161
3.6.4.1. Az általános alannyá válás feltételei 161
3.6.4.2. A speciális tettes (alany) 162
3.6.5. A bűncselekmény alanyi oldala 163
3.6.5.1. A bűnösséggel kapcsolatos nézetek alakulása az elmúlt évtizedekben 163
3.6.5.2. A bűnösség 171
3.6.5.2.1. A szándékosság 172
3.6.5.2.2. A gondatlanság 177
3.6.5.3. A minősítő eredményért való felelősség kérdése (szűkebb értelemben vett vegyes bűnösség) 180
3.6.5.4. A motívum és a célzat 183
NEGYEDIK RÉSZ
4. A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI
4.1. A büntethetőségi akadályok jogi természete 185
4.2. A büntethetőséget kizáró okok 187
4.2.1. Az alannyá válást (beszámítást) kizáró okok 188
4.2.1.1. A gyermekkor 189
4.2.1.2. Kóros elmeállapot 190
4.2.1.3. Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősség 197
4.2.1.4. A kényszer és a fenyegetés 205
4.2.2. A cselekmény társadalomra veszélyességét (jogellenességét) kizáró okok 210
4.2.2.1. A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka 210
4.2.2.2. A jogos védelem 214
4.2.2.3. A végszükség 227
4.2.3.4. Az elöljáró parancsa 230
4.2.2.5. A cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró egyéb okok 234
4.2.3. A bűnösséget kizáró okok 243
4.2.3.1. A ténybeli tévedés 244
4.2.3.2. A cselekmény társadalomra veszélyességében való tévedés 247
4.2.4. A büntethetőséget kizáró másodlagos akadályok 252
4.2.4.1. A magánindítvány hiánya 253
4.2.4.2. A kívánat hiánya 259
4.2.4.3. A „kizárólagos" feljelentési jog gyakorlásának a hiánya 260
4.2.5. A büntetőjogszabályban meghatározott egyéb kizáró okok 260
4.3. A büntethetőséget megszüntető okok 261
4.3.1. Az elkövető halála 262
4.3.2. A büntethetőség elévülése 262
4.3.3. A kegyelem 267
4.3.4. A cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése, illetve csekéllyé válása 268
4.3.5. A büntető jogszabályban meghatározott egyéb megszüntető okok 271
ÖTÖDIK RÉSZ
5. A BŰNCSELEKMÉNY MEGVALÓSULÁSI SZAKASZAI
5.1. A bűncselekmény stádiumairól általában 273
5.1.1. A bűncselekmény elkövetésének elhatározása, az elkövetésre irányuló akarat kialakulása 275
5.1.2. Az előkészület 277
5.1.2.1. Az előkészület fogalmi elemei 278
5.1.2.2. A büntethetőséget megszüntető okok az előkészület körében 282
5.1.3. A kísérlet 287
5.1.3.1. A kísérlet fajtái 291
5.1.3.2. A kísérlet kizártságának esetei 294
5.1.3.3. A kísérlet büntetendősége 295
5.1.3.4. Az alkalmatlan kísérlet 296
5.1.3.5. Büntethetőséget megszüntető okok kísérlet esetén 301
5.1.3.6. A maradékcselekményekért való felelősség 304
5.1.4. A befejezett bűncselekmény 306
HATODIK RÉSZ
6. A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETŐI
6.1. A bűncselekmény elkövetőiről általában 311
6.2. A tettesség 312
6.2.1. A tettes, (önálló, egyedüli tettes) 312
6.2.2. A közvetett tettesség 314
6.2.3. A társtettesség 318
6.3. A részesség 323
6.3.1. A felbujtás 331
6.3.2. A bűnsegély 334
6.4. A társas bűnelkövetési alakzatok 337
6.5. A bűnkapcsolati alakzatok 343
HETEDIK RÉSZ
7. A BŰNCSELEKMÉNYI EGYSÉG ÉS TÖBBSÉG. A HALMAZAT
7.1. Az egységről, többségről és a halmazatról általában 345
7.2. A bűncselekményi egység 348
7.2.1. A természetes egység 348
7.2.2. A törvényi egység 352
7.2.2.1. A folytatólagos egység 352
7.2.2.2. Az összetett bűncselekmény 358
7.2.2.3. Az összefoglalt bűncselekmény 360
7.2.2.4 Az üzletszerű elkövetés 361
7.2.2.5. A több sértett esetén egységet teremtő rendelkezések 362
7.3. A bűnhalmazat 363
7.3.1. A bűnhalmazat fajtái 363
7.3.1.1. Az alaki halmazat 363
7.3.1.2. Az anyagi halmazat 366
7.3.2. A látszólagos halmazat 368
7.3.2.1. A látszólagos alaki halmazat kiküszöbölése 368
7.3.2.2. A látszólagos anyagi halmazat kiküszöbölése 373
NYOLCADIK RÉSZ
8. JOGKÖVETKEZMÉNY-TAN
8.1. A büntetés jogalapja és célja 380
8.2. A büntetés célja a Btk. szerint 385
8.3. A hatályos szankciórendszer jellemzői 387
8.4. A büntetés fogalma 391
8.5. A büntetések 394
8.5.1. A főbüntetések 394
8.5.1.1. A szabadságvesztés 395
8.5.1.2. A feltételes szabadságra bocsátás 398
8.5.1.3. A közérdekű munka 408
8.5.1.4. A pénzbüntetés 411
8.5.2. A mellékbüntetések 413
8.5.2.1. A közügyektől eltiltás 415
8.5.2.2. A foglalkozástól eltiltás 417
8.5.2.3. A járművezetéstől eltiltás 421
8.5.2.4. A kitiltás 424
8.5.2.5. A kiutasítás 426
8.5.2.6. A vagyonelkobzás 428
8.5.2.7. A pénzmellékbüntetés 432
8.5.3. A büntetés végrehajtását kizáró okok 435
8.5.3.1. Az elítélt halála 435
8.5.3.2. Az elévülés 435
8.5.3.3. A kegyelem 436
8.5.3.4. A törvényben meghatározott egyéb ok 437
8.6. Az intézkedések 437
8.6.1. A megrovás 439
8.6.2. A próbára bocsátás 440
8.6.3. A kényszergyógykezelés 445
8.6.4. Az alkoholisták kényszergyógyítása 448
8.6.5. Az elkobzás 449
8.6.6. A pártfogó felügyelet 459
8.7. A büntetés kiszabása 463
8.7.1. A büntetés kiszabásának elvei 464
8.7.2. A halmazati büntetés kiszabásának szabályai 472
8.7.3. A büntetés enyhítése 477
8.7.4. A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén 482
8.7.5. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése 483
8.7.6. Az összbüntetés 489
8.7.7. Az ismételt bűnelkövetés 493
8.7.8. Az előzetes fogva tartás beszámítása 498
8.8. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 500
8.8.1. A törvényi mentesítés 500
8.8.2. A bírósági mentesítés 501
8.8.3. A mentesítés egységessége 502
8.8.4. A kegyelmi mentesítés 503
KILENCEDIK RÉSZ
9. A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK
9.1. A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések 507
9.1.1. A főbüntetések 510
9.1.1.1. A szabadságvesztés 510
9.1.1.2. A közérdekű munka 513
9.1.1.3. A pénzbüntetés 513
9.1.2. A mellékbüntetések 514
9.1.2.1. A közügyektől eltiltás 514
9.1.2.2. A kitiltás 514
9.1.3. Az intézkedések 514
9.1.3.1. A próbára bocsátás 515
9.1.3.2. A javítóintézeti nevelés 515
9.1.3.3. A pártfogó felügyelet 517
9.1.4. Halmazati és összbüntetés 517
9.1.4.1. Egységes intézkedés 518
9.1.4.2. Az előzetes fogva tartás beszámítása 518
9.1.5. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 519
TIZEDIK RÉSZ
10. A KATONÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
10.1. Az elkövetők 524
10.2. Más állam katonája ellen elkövetett bűncselekmény 526
10.3. A katonákra vonatkozó speciális büntethetőségi akadályok 528
10.4. Büntethetőséget megszüntető ok 529
10.5. A főbüntetések 530
10.5.1. A szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában 530
10.5.2. Az összbüntetés 531
10.5.3. A közérdekű munka alkalmazásának kizárása 531
10.6. A katonai mellékbüntetések 531
10.6.1. A lefokozás 532
10.6.2. A szolgálati viszony megszüntetése 533
10.6.3. Rendfokozatban visszavetés 533
10.6.4. A várakozási idő meghosszabbítása 534
10.7. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 535
TIZENEGYEDIK RÉSZ
11. AZ ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
11.1. A Btk. Általános Részének IX. Fejezetében írt értelmező rendelkezések 539
11.2. A Btk. Különös Részében írt nevezetesebb értelmező rendelkezések 543
11.3. Az 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról) III. Fejezetében írt értelmező rendelkezések 545
IRODALOM 551
FÜGGELÉK 559

Témakörök