Magyar büntetőeljárás

Tartalom

ELŐSZÓ HELYETT 21
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 23
Jogszabályok, szervek, periodikák 23
Átfogó jogirodalmi művek 25
Tankönyvek 25
Kommentárok 26
Egyéb összefoglaló művek 27
I. FEJEZET: A BÜNTETŐELJÁRÁS 29
1. 1. A büntetőeljárás strukturális megközelítése 31
1. 1. 1. A büntetőeljárás mint az állami szervek közhatalmi tevékenységének fontos része 31
1. 1. 2. A büntetőeljárás szakaszai 31
1. 1.3. Az elsőfokú bírósági eljárás jelentősége. A tárgyalás menete 32
1. 2. A büntetőeljárás funkcionális megközelítése 34
1. 2. 1. A büntetőeljárás külső funkciói 35
1. 2. 2. Az anyagi büntetőjog érvényre juttatása 35
1. 2. 3. Az alaki törvényesség biztosítása 35
1. 2. 4. Az igazság elérése 36
1. 2. 5. A büntetőeljárás belső funkciói 38
1. 3. A büntetőeljárás alanyai 38
1. 3. 1. A büntetőeljárás főszemélyei 38
1. 3. 2. A büntetőeljárás mellékszemélyei 39
1. 4. A büntetőeljárás tartalma 40
1. 5. A büntetőeljárás „válsága" 40
1. 5. 1. A büntetőeljárás a „régi kettős szorításban" 40
1. 5. 2. A büntetőeljárás „új kettős szorításban" 41
Irodalom 42
II. FEJEZET: A BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG 45
2. 1. A hatályos büntető eljárásjog alapvető forrása: az 1973-as Be. és novellái 47
2. 2. A büntető eljárásjog kiegészítő forrásai 48
2. 3. Az ún. szervezeti törvények jelentősége 50
2. 4. Egyéb kiegészítő jogforrások 57
2. 5. A büntető eljárásjog értelmezése és hatálya 52
Irodalom 53
III. FEJEZET: A BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TUDOMÁNYA 55
3. 1. A büntető eljárásjog mibenléte 57
3. 2. A magyar büntető eljárásjog tudománya 55
3. 3. A modern büntető eljárásjogi irodalom 60
3. 4. A büntető eljárásjog tudományának viszonya más jogági és egyéb tudományokhoz 60
3. 4. 1. Az ún. „bűnügyi tudományok" 60
3. 4. 2. Alkotmányjog, nemzetközi jog, közigazgatási jog, polgári eljárásjog 61
Irodalom 62
IV. FEJEZET: A BÜNTETŐELJÁRÁS ALAPELVEI 63
4. 1. Az alapelvek lényegi ismérvei 65
4. 2. Az alapelvek csoportosítása 66
4. 3. Az „ alapelv-infláció" veszélye 68
4. 4. A régi és az új „vezérelvek" (szuperelvek) megjelenése 68
4. 4. 1. Az ún. vezérelv (szuperelv) problémája 68
4. 4. 2. A tisztességes eljáráshoz való jog (elve) 69
4. 4. 3. Az ún. "jogállami büntetőeljárás" (elve) 70
4. 5. Az alapelvek normativitásának kérdése 72
4. 6. Az alapelvek jelentősége 72
Irodalom 73
V. FEJEZET: AZ EGYES ALAPELVEK 75
5. 1. A hivatalbóliság elve 77
5. 1. 1. A tételesjogi megközelítés 77
5. 1. 2. A szakirodalmi megközelítés 77
5. 1. 3. Törések a legalitáson és officialitáson 78
5. 1. 4. Az officialitás közvetett törései 79
5. 1. 5. A hatóságok officialitásból folyó feladatai 80
5. 2. Az ártatlanság vélelme 81
5. 2. 1. Az ártatlanság vélelmének összetevői 81
5. 2. 2. Az ártatlanság vélelmének tételesjogi és történeti megfogalmazásai 82
5. 2. 3. Az ártatlanság vélelmének alkérdései 83
5. 2. 4. A bizonyítási teher kérdése 85
5. 2. 5. Az in dubio pro reo elve 86
5. 3. A védelem elve 88
5. 3. 1. A tételesjogi megközelítés 88
5. 3. 2. A védelem fajai 89
5. 3. 3. A kötelező védelem esetei 91
5. 3. 4. A favor defensionis elve 91
5. 4. A kontradiktórium elve 92
5. 4. 1. Az eljárási feladatok megosztásának elve 92
5. 4. 2. A tételesjogi megoldás 93
5. 4. 3. A kontradiktórium elvének fő kérdései 94
5. 4. 4. A társadalom bevonása az eljárási funkciók gyakorlásába 95
5. 5. A közvetlenség elve 96
5. 5. 1. A tételesjogi megközelítés 96
5. 5. 2. A közvetlenség elvének kérdései 96
5. 5. 3. A közvetlenség elvének megsértése 99
5. 6. A nyilvánosság elve 99
5. 6. 1. A tételesjogi megközelítés 99
5. 6. 2. A nyilvánosság jelentősége 100
5. 6. 3. A nyilvánosság fajai 101
5. 6. 4. A nyilvánosság kizárása 101
5. 6. 5. A korlátozott nyilvánosság 102
5. 6. 6. A nyilvánosság elvének összefoglaló ábrázolása 102
5. 6. 7. A nyilvánosság kizárásának alakszerűségei 103
5. 6. 8. A nyilvánosság megsértésének következményei 103
5. 6. 9. A szóbeliség, a közvetlenség és a nyilvánosság elve 104
5. 7. Egyéb alapelvek 105
5. 7. 1. Az anyanyelv használata és a szóbeliség 105
5. 7. 2. A Be. 4., 5. és 7.§-ában foglalt alapelvek 105
5. 8. Az új Be. alapelvei 105
5. 8. 1. Az alapelvek köre, elhelyezése 105
5. 8. 2. Új alapelvek az 1998-as Be-ben 106
Irodalom 107
VI. FEJEZET: A BÜNTETŐBÍRÓSÁG 109
6. 1. A bíróság fogalma 111
6. 2. A joghatóság 113
6. 3. A hatáskör 113
6. 4. Az illetékesség 114
6. 5. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata 117
6. 6. Az eljáró bíróság kijelölése („bíróküldés") 118
6. 7. A büntetőbíróság és az 1998-as Be. 119
Irodalom 120
VII. FEJEZET: A VÁDHATÓSÁG ÉS AZ ÜGYÉSZ 121
7.1. Az ügyészség Janus-arcúsága 123
7.2. Az ügyész jogállása 124
1.2.1. A nyomozás törvényessége feletti felügyeleti jog 124
7.2.2. A vádképviselet 125
7.3. A vád fogalma, fajai. A vádképviseleti rendszerek 127
7.3.1. A vád fogalma 127
7.3.2. A vádképviseleti rendszerek 128
7. 4. A vád jelentősége. A vád és a bírósági eljárás viszonya 129
7.5. Az 1998-as Be. az ügyészről 130
Irodalom 131
VIII. FEJEZET: A NYOMOZÓ HATÓSÁGOK 133
8. 1. Az általános nyomozó hatóságok 135
8.1.1. A rendőrség 135
8.1.2. Az ügyészség mint általános nyomozó hatóság 136
8.2. A különös nyomozó hatóságok 137
Irodalom 139
IX. FEJEZET: AZ ELJÁRÓ HATÓSÁGOK TAGJAINAK KIZÁRÁSA 141
9.1. A kizárás általános szabályai 143
9.1.1. Az általános kizárási okok 143
9.1. 2. Az általános kizárási eljárás 144
9.2. A kizárás különös szabályai 145
9.2.1. A bíró kizárási okai 145
9.2.2. A bíró kizárási eljárása 146
9.2.3. Az ügyész kizárása 148
9.2.4. A nyomozó kizárása 148
Irodalom 149
X. FEJEZET: A VÉDELEM ALANYAI 151
10.1. A terhelt 153
10.1.1. A terhelt fogalma 15 3
10.1.2. A terhelt helyzete 154
10.1.3. A terhelt jogai 155
10.1.4. A terhelt kötelességei 157
10.2. A védő 158
10.2.1. A védő fogalma 158
10. 2.2. A védői jogállás keletkezése és megszűnése 160
10.2.3. A védő jogállása, hivatása 162
10.2.4. A terhelt és a védő az 1998-as Be-ben 164
Irodalom 165
XI. FEJEZET: A SÉRTETT 167
11.1. A sértett fogalma 169
11.1.1. A sértett normatív fogalma 16 9
11.1.2. A (csak) sértett jogai 170
11.1.3. A sértett eljárási kötelességei 171
11.2. A magánvádló 171
11. 2. 1. A magánvád köre 171
11.2.2. A magánvád és a magánindítvány viszonya 172
11. 2. 3. A magánvád és a közvád viszonya 173
11. 2. 4. A magánvádló jogállása 174
11. 3. A magánfél. A polgári jogi igény érvényesítése a büntetőeljárásban 175
11. 3. 1. A magánfél és polgári jogi igény fogalma, az adhéziós eljárás létjogosultsága 175
11. 3. 2. Az érvényesíthető polgári jogi igény 176
11. 3. 3. A polgári jogi igény érvényesítésére jogosultak, az érvényesítés törvényes módja és határideje 178
11. 3. 4. A polgári jogi igényről hozható döntés 179
11.3.5. A magánfél jogállása 180
11.3.6. A polgári és büntető eljárásjog kapcsolata polgári jogi igénynél 181
11.3.7. Az adhéziós eljárás szabályai 181
11.3.8. A büntetőjogi igény és a polgári jogi igény egymást követő érvényesítésének kérdése, a jogerős büntető és polgári határozatok viszonya 183
11.4. A sértett sokarcúsága („multipozíciója") 184
11. 4. 1. A sértett egyéb szerepei 184
11. 4. 2. A magánvádló és a magánfél jogállásának összehasonlítása 185
11. 5. A jogi képviselet a bűnügyekben 186
11.5.1. A sértett jogi képviselete 186
11.5.2. A törvényes képviselő jogállása 187
11. 5. 3. Az egyéb érdekeltek köre és jogi képviselete 188
11. 6. A sértett és az 1998-as Be. 189
11.6.1. A sértett mint pótmagánvádló 189
11.6. 2. A tanú ügyvédje 190
11.6.3. Az ún. „segítők" 190
Irodalom 191
XII. FEJEZET: AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK 193
12.1. Az eljárási cselekmények csoportosítása 195
12. 2. Az eljárási határidők számítása 196
12.3. Az igazolás 197
12.4. A jegyzőkönyv. Az eljárási cselekmények rögzítése 200
Irodalom 203
XIII. FEJEZET: A BIZONYÍTÉKOK 205
13.1. A bizonyítás meghatározása 207
13. 1. 1. A bizonyítás és a ténymegállapítás 207
13. 1. 2. A bizonyítás lényege (fogalma) a szakirodalomban 208
13.1.3. A bizonyítás fogalma 211
13.2. A bizonyítási rendszerek 212
13.2.1. Történeti rendszerek 212
13.2.2. A Be. bizonyítási rendszere 214
13. 3. A bizonyíték fogalma 215
13.3.1. A bizonyíték és a bizonyítás 215
13.3.2. A bizonyítási eszköz és a bizonyíték 216
13.3.3. A bizonyíték lényege a büntetőeljárásban 217
13.3.4. A tények és az adatok összefüggése 218
13.3.5. A bizonyíték fogalma 219
13.4. A bizonyítékok osztályozása 220
13.4.1. Az osztályozás jellemzői, jelentősége 220
13. 4. 2. Az eredeti és a származékos bizonyítékok 220
13. 4. 3. A személyi és a tárgyi jellegű bizonyítékok 221
13.4.4. A terhelő és a mentő bizonyítékok 221
13.4.5. A közvetlen és a közvetett bizonyítékok 221
13. 4. 6. A Be. felsorolása, a törvényi felosztás 222
13. 4. 7. A bizonyítékok osztályozása és a bizonyíték fogalma 223
13.5. A bizonyítékok és az 1998-as Be. 223
Irodalom 224
XIV. FEJEZET: AZ EGYES BIZONYÍTÉKOK 227
14.1. A tanúvallomás 229
14.1.1. A tanúvallomás jellege és jelentősége 229
14.1.2. A tanú jogállása 230
14.1.3. A tanúzási akadályok 231
14. 1. 4. A tanúkihallgatás menete 233
14. 1. 5. A tanúvallomás kialakulását befolyásoló tényezők 234
14.1.6. A tanúvédelem kérdése 235
14.2. A terhelt vallomása 238
14.2.1. A terhelt vallomásának jellege és jelentősége 238
14. 2. 2. A terhelt kihallgatásának menete 239
14.2.3. A terhelt hallgatása és vallomás-visszavonása 241
14. 2. 4. A terhelt kihallgatásának formái 242
14. 2. 5. A terhelttől való bizonyítékszerzés problémája 243
14. 2. 6. A terhelt vallomásának értékelése 245
14. 3. Szakértő igénybevétele. Többszemélyes szakértői vizsgálatok
14.3.1. A szakértők jelentősége 246
14. 3. 2. A szakértő igénybevételének feltétele 247
14. 3. 3. A szakértő igénybevételének módja 248
14. 3. 4. A büntetőeljárásba szakértőként bevonható szervek és személyek 248
14. 3. 5. Többszemélyes szakértői vizsgálatok 250
14.3.6. A szakértő jogállása. A szakvélemény 251
14. 3. 6. 1. A szakértő helye és szerepe a büntetőeljárásban 251
14. 3. 6. 2. A szakértő kötelezettségei 252
14. 3. 6. 3. A szakértő jogai 252
14. 3. 6. 4. A szakértő kizárása 253
14. 3. 6. 5. A szakértői jogállás kiterjesztése 254
14. 3. 6. 6. A szakértői vizsgálatok egyes biztosítékai 254
14. 3. 6. 7. A szakvélemény szerkezete, kellékei 256
14. 3. 6. 8. A szakvélemények fajtái 256
14. 3. 6. 9. A szakvélemény értékelése 258
14. 4. A tárgyi bizonyítási eszköz 261
14. 4. 1. A tárgyi bizonyítási eszköz fogalma, köre 261
14. 4. 2. A tárgyi bizonyítékok jelentősége 262
14. 5. A szemle 262
14. 5. 1. A szemle fogalma 262
14. 5. 2. A szemle jelentősége, értékelése 263
14. 6. Az okiratok 264
14. 6. 1. Az okiratok jelentősége 264
14. 6. 2. Az okiratok felhasználása 264
Irodalom 266
XV. FEJEZET: A KÖZVETETT BIZONYÍTÉKOK
ÉS A JOGELLENES BIZONYÍTÉKOK SAJÁTOS PROBLÉMÁI 269
15.1. A közvetett bizonyítékokkal történő bizonyítás főbb jellemzői 271
15. 1. 1. A közvetett bizonyítás és a közvetett bizonyítékokkal bizonyítás 271
15. 1.2. Egy közvetett bizonyíték jellemzői 272
15. 1. 3. Több közvetett bizonyíték kapcsolata 273
15. 2. A jogellenes bizonyítékok alapkérdései 277
15. 2. 1. A jogellenes bizonyítékok jelentősége 277
15. 2. 2. A bizonyítékok jogellenességének többfokozatúsága illetve viszonylagos jellege 278
15.2.3. A jogellenes bizonyítékok kizárásának módja 280
15.2.4. A jogellenes bizonyíték kizárásának hatálya 281
15.2.5. Az 1998-as Be. a jogellenes bizonyítékokról 282
Irodalom 283
XVI. FEJEZET: A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK 285
16. 1. A kényszerintézkedések fogalma 287
16. 2. A kényszerintézkedések felosztása 287
16. 2. 1. Eljárásjogi célok szerint 288
16. 2. 2. Emberi és állampolgári jogok szerint 288
16. 2. 3. Egyéb felosztás 289
16. 3. A személyi szabadság és más állampolgári jogok biztosításának alapelve és a kényszerintézkedések törvényessége 290
16. 3. 1. A Be. szabályozása 290
16. 3. 2. Törvényes esetek és módok 290
16. 3. 3. Jogértelmezési tételek 291
16. 4. A kényszerintézkedések törvényességének egyéb jogi biztosítékai 292
16. 4. 1. A szervezeti-felügyeleti rendszer jelentősége 292
16. 4. 2. A jogorvoslati rendszer jelentősége 292
16. 4. 3. Az anyagi jogi védelem jelentősége 292
16. 4. 4. Az alkotmányi és a nemzetközi biztosítékok 293
16. 5. A kényszerintézkedések és az 1998-as Be. 294
Irodalom 295
XVII. FEJEZET: A SZEMÉLYI SZABADSÁGOT KORLÁTOZÓ KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK 297
17. 1. Az előzetes letartóztatás 299
17. 1. 1. A előzetes letartóztatás fogalma 299
17.1.2. Az előzetes letartóztatás feltételei 300
17. 1. 2. 1. Az előzetes letartóztatás feltételeinek csoportosítása 300
17. 1. 2. 2. Az előzetes letartóztatás (általános) feltételei 300
17. 1. 2. 3. Letartóztatási okok 301
17. 1. 2.4. Az előzetes letartóztatást kizáró okok 304
17. 1.3. Az előzetes letartóztatás elrendelése 305
17. 1. 4. Az előzetes letartóztatás tartama 308
17. 1. 4. 1. A nyomozás alatti határidők 308
17. 1.4. 2. A bírósági eljárás alatti határidők 308
17. 1. 4. 3. Az előzetes letartóztatás alsó és felső határa 309
17. 1. 5. Az előzetes letartóztatás foganatosítása és a letartóztatott jogállása 310
17. 1. 5. 1. A Be. szabályozása 310
17. 1. 5. 2. A foganatosítás 311
17. 1. 5. 3. A letartóztatott jogállása 312
17. 1.6. Az előzetes letartóztatás megszüntetése és egyéb kérdések 313
17. 1. 6. 1. Az előzetes letartóztatás megszüntetése 313
17. 1. 6. 2. Egyéb kérdések 314
17.2. Az ideiglenes kényszergyógykezelés 315
17.2.1. Fogalma 315
17.2.2. Feltételei 315
17.2.3. Elrendelése 316
17.2.4. Tartama 316
17.2.5. Foganatosítása 317
17.2.6. Megszüntetése 318
17.3. A lakhelyelhagyási tilalom 319
17.3.1. A lakhelyelhagyási tilalom fogalma 319
17.3.2. A lakhelyelhagyási tilalom feltételei és elrendelése 319
17. 3. 3. A lakhelyelhagyási tilalom foganatosítása, a foganatosítás „fokozatai" 320
17. 3. 4. A lakhelyelhagyási tilalom tartama, meghosszabbítása, megszüntetése 320
17.3.5. A lakhelyelhagyási tilalom megszegésének következménye 321
17. 4. Az úti okmány elvétel 321
17.4.1. A kényszerintézkedés lényege 321
17. 4. 2. Az úti okmány elvételének feltételei, elrendelése, foganatosítása 321
17. 4. 3. A kényszerintézkedés megszűnése, ideiglenes mentesítés az útlevél elvétel hatálya alól 323
17.5. Az őrizetbevétel 323
17. 5. 1. Fogalma 323
17. 5. 2. Feltételei 323
17. 5. 3. Elrendelése 324
17. 5. 4. Tartama 325
17. 5. 5. Foganatosítása 325
17. 5. 6. Megszüntetése 325
17. 5. 7. Jogorvoslat 325
17. 6. Az elővezetés 326
17. 7. A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és az 1998-as Be. 327
Irodalom 328
XVIII. FEJEZET: MÁS EMBERI JOGOKAT KORLÁTOZÓ KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK 329
18. 1. A házkutatás 331
18. 1. 1. Fogalma 331
18. 1.2. Feltételei 331
16. 1. 3. Foganatosítása 333
18. 2. A motozás 335
18. 2. 1. Fogalma 335
18. 2. 2. Feltételei 335
18. 2. 3. Foganatosítása 335
18. 3. Lefoglalás 336
18. 3. 1 Fogalma 336
18. 3. 2. Feltételei 336
18. 3. 3. Elrendelése 337
18. 3. 4. Foganatosítása 337
18. 3. 5. Megszüntetése 338
18. 4. A zár alá vétel 339
18. 4. 1. Fogalma 339
18. 4. 2. Feltételei 339
18. 4. 3. Foganatosítása 340
18. 4. 4. Feloldása 340
18. 4. 5. Jogorvoslat 341
18. 5. A biztosítási intézkedés 341
18. 5. 1. A biztonsági intézkedés szabályozása 341
18. 5. 2. A biztonsági intézkedés létjogosultsága 342
18. 6. Eljárási szankciók 342
18. 6. 1. A rendbírság 265
18. 6. 2. Egyéb eljárási szankciók 343
18. 7. Más állampolgári jogokat korlátozó kényszerintézkedések és az 1998-as Be. 344
Irodalom 344
XIX. FEJEZET: A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA 347
19. 1. A büntetőeljárás megindításának jelentősége, a nyomozás menete 349
19.2. A büntetőeljárás feltételei 350
19. 2. 1. A pozitív feltételek 350
19. 2. 2. Gyanú és büntetőeljárás 350
19. 2. 2. 1. A gyanú fogalma 351
19. 2. 2. 2. A gyanú irányai 351
19. 2. 2. 3. A gyanú fokozatai 351
19. 2. 2. 4. A gyanú differenciált felmerülésének jelentősége 352
19. 3. A büntetőeljárás akadályai (negatív feltételei) 353
19. 4. A nyomozás menete 354
19. 5. A feljelentési jogosultság és kötelezettség. A feljelentés módja 356
19. 6. A nyomozás megkezdése (intézkedések és határozatok a feljelentés alapján) 359
19. 6. 1. A feljelentés megküldése és a feljelentés áttétele 359
19. 6. 2. A feljelentés kiegészítése 359
19. 7. A nyomozás megtagadása 361
19. 8. A nyomozás elrendelése 364
19.9. Halaszthatatlan nyomozási cselekmény 365
Irodalom 366
XX. FEJEZET: A NYOMOZÁS 367
20. 1. A nyomozás teljesítése 369
20. 1. 1. A nyomozás teljesítéséről általában 369
20. 1. 2. A bűntetti nyomozásteljesítés 370
20. 1.3. Az alapos gyanú közlése és a gyanúsított kihallgatása 372
20. 1. 4. A nyomozás felfüggesztése 374
20. 1. 5. A vétségi nyomozás teljesítése 375
20. 1. 6. A nyomozás mellőzése 377
20. 2. A nyomozás lezárása 377
20. 2. 1. A nyomozás lezárásakor hozható döntések 377
20. 2. 2. A nyomozás megszüntetése 378
20. 2. 3. A nyomozás befejezése 380
20. 3. Jogorvoslat a nyomozás során 383
20. 3. 1. A jogorvoslat módja, tárgya (fogalma) és hatálya 383
20. 3. 2. A panaszra jogosultak, a panasz előterjesztésének határideje és helye 383
20. 3. 3. A panasz elintézése 384
20. 4. Az 1998-as Be. a nyomozásról 385
Irodalom 387
XXL FEJEZET: A VÁDEMELÉS 389
21. 1. A vádemelésről általában 391
21. 2. Az ügyészi revízió 391
21. 3. A vádirat 393
21. 4. A vádindítvány 396
21. 5. A vádemelés elhalasztása 398
21. 6. Bizonyosság és valószínűség a vádemeléskor 398
Irodalom 399
XXII. FEJEZET: A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSE 401
22. 1. A tárgyalás előkészítésének jellege, helye a Be. rendszerében.
Az ún. „közbenső eljárás"problematikája 403
22. 2. Az előkészítés során megvizsgálandó kérdések és a döntési jogkörök 404
22. 2. 1. A megvizsgálandó kérdések 404
22. 2. 2. A tanácselnök és a tanács jogkörének megosztása 405
22. 3. Az előkészítő ülés 408
22. 4. A vétségi tárgyalás előkészítése 410
22. 5. Jogorvoslatok a tárgyalás előkészítése során hozott határozatok és intézkedések ellen 410
Irodalom 411
XXIII. FEJEZET: A TÁRGYALÁS 413
23. 1. A tárgyalás jelentősége. A tárgyalás monista és dualista rendszere 415
23. 2. A tárgyalás monista és dualista rendszere 415
23. 3. A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása. A tárgyalásvezetés főbb modelljei 417
23 .3. 1. A tárgyalás vezetése 417
23. 3. 2. A tárgyalás rendjének fenntartása 419
23. 4. Jelenlét az elsőfokú tárgyaláson és az ennek biztosítására szolgáló intézkedések 420
23. 4. 1. Az idézettek és értesítettek megjelenésének vizsgálata 420
23. 4. 2. Kiknek a jelenléte kötelező a bűntetti tárgyaláson? 420
23. 4. 3. Távolmaradás esetén milyen intézkedéseknek van helye? 421
23. 5. A bizonyítás felvétele, mellőzése és kiegészítése. A pótnyomozás 422
23. 5. 1. A bizonyítás felvétele 422
23. 5. 2. A bizonyítás mellőzése 423
23. 5. 3. A bizonyítás kiegészítése 423
23. 5. 4. A pótnyomozás 424
23. 6. A vád elejtése és módosítása 424
23. 6. 1. A vád elejtése 424
23. 6. 2. A vád módosítása 426
23. 7. Perbeszédek és felszólalások 428
23. 7. 1. A perbeszédek sorrendje 428
23. 7. 2. A perbeszéd tartami kellékei 428
23. 7. 3. A perbeszéd szűkebb és tágabb értelemben 429
23. 7. 4. A perbeszéd retorikai vonatkozásai 430
23. 7. 5. A perbeszéd felépítése 430
23. 8. Az elsőfokú tárgyalás egyszerűsített módjai 431
23. 9. Az elsőfokú tárgyalás és az 1998-as Be. 432
Irodalom 433
XXIV. FEJEZET: A TÁRGYALÁSON HOZOTT HATÁROZATOK 435
24. 1. A bírósági határozatok csoportosítása és határozathozatal 437
24. 1. 1. A határozatok csoportosítása 437
24. 1. 2. Az ügydöntő határozatok meghozatala 438
24. 2. Az eljárást megszüntető végzés 438
24. 2. 1. Az eljárást megszüntető végzés jelentősége és fajai 438
24. 2. 2. A tárgyaláson hozott eljárást megszüntető végzés 439
24. 2. 3. A tárgyalás előkészítése során hozott eljárást megszüntető végzés 440
24. 3. Az ítéletek fajai, szerkezete és tartalma 441
24. 3. 1. Az elsőfokú ítéletek fajai 441
24. 3. 2. A felmentő ítélet 441
24. 3. 3. „A bűnösítő" ítéletek 442
24. 4. Az ítélet szerkezete és tartalma 445
24. 5. Az ügydöntő határozat közlése 449
24. 5. 1. Az ügydöntő határozat közlésének módjai 449
24. 5.2. Az ítélet kihirdetése 449
25. 5. 3. Az ítélet kézbesítése 449
24. 6. A vád és az ügydöntő határozat viszonya: a tettazonosság jelentősége 450
24. 6. 1. A tettanozosság jelentősége 450
24. 6. 2. A tettazonossággal kapcsolatos nehézségek 450
24. 6. 3. Mi a vád tárgya? 451
24. 6. 4. A tételesjogi megoldás 451
24. 7. A jogerő 454
24 7. 1. A jogerő fogalma, lényeges ismérvei és fajtái 454
27. 7. 2. A jogerőre képes határozatok 455
24. 7. 3. A jogerőre emelkedés időpontja 456
24. 7. 4. A jogerő hatásai 457
24. 7. 5. A jogerő teijedelme 458
24. 7. 6. A jogerő feloldása 458
Irodalom 459
XXV. FEJEZET: A PERORVOSLATOK 461
25. 1. A perorvoslatok fogalma és felosztása 463
25.1.1. Perorvoslat és jogorvoslat 463
25.1.2. A perorvoslatok fajai 463
25.2. A jogorvoslati jogosultság elve 464
25.2.1. A jogorvoslati jogosultság elvének jellege 464
25. 2. 2. A tételesjogi megoldás 465
25.3. A perorvoslati rendszer fő kérdései 466
25.3.1. A perorvoslatok jelentősége 466
25. 3. 2. Az első főkérdés: hány fokú legyen a (rendes) perorvoslati rendszer? 467
25. 3. 3. A második főkérdés: milyen legyen a felülbírálat terjedelme? 469
25. 3. 4. A harmadik főkérdés: milyen legyen a döntési jogköre a fellebbviteli bíróságnak? 470
25. 3. 5. A negyedik főkérdés: érvényesüljön-e súlyosítási tilalom a fellebbvitel során? 471
25. 4. A perorvoslati rendszer reformja és az 1998-as Be. 472
25. 4. 1. A négyszintű bírósági szervezet és a kétfokú fellebbviteli rendszer előnyei 472
25. 4. 2. A négyszintű bírósági szervezet és a kétfokú fellebbviteli rendszer hátrányai 473
Irodalom 473
XXVI. FEJEZET: A FELLEBBEZÉS 475
26. 1. A fellebbezésre jogosultak. A fellebbezés alapja, hatálya, bejelentése, visszavonása 477
26. 1. 1. A fellebbezésre jogosultak 477
26. 1. 2. A fellebbezés alapja és hatálya 478
22. 1. 3. A fellebbezés bejelentése 479
26. 1. 4. A fellebbezés visszavonása 479
26. 1. 5. A fellebbezés tartalma 480
26. 2. A felülbírálat terjedelme. A részjogerő 480
26. 2. 1. Az elsőfokú határozat felülbírálata 480
26. 2. 2. Főszabályok és kivételek kapcsolata, összefüggése 481
26. 3. A súlyosítási tilalom - reformatio in peius 484
26. 3. 1. A súlyosítási tilalomról általában 484
26. 3. 2. Főszabályok és kivételek kapcsolata a súlyosítási tilalomban 485
26. 3. 3. A főszabályok értelmezése 487
26. 3. 4. A kivételek értelmezése és összefüggése 488
26. 4. Az eljárási szabálysértések (error in procedendo) csoportosítása és következményeik 489
26. 4. 1. Az elsőfokú bírósági eljárásban elkövethető eljárási szabálysértések 489
26. 4. 2. Az abszolút eljárási szabálysértések 490
26. 4. 3. A relatív eljárási szabálysértések 491
26. 5. A megalapozatlanság esetei és fokai, a megalapozatlanság kiküszöbölésének eszközei és módjai 494
26. 5. 1. A tényálláshoz kötöttség és a megalapozatlanság 494
26. 5. 2. A megalapozatlanság esetei 494
26. 5. 3. A megalapozatlanság fokai 497
26. 5. 4. A megalapozatlanság kiküszöbölésének eszközei 498
22. 5. 5. A megalapozatlanság kiküszöbölésének módjai 498
26. 6. A hatályon kívül helyező végzés tartalma. A megismételt eljárás szabályai 502
26. 6. 1. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése 502
26. 6. 2. A hatályon kívül helyező végzés tartalma 502
26. 6. 3. A megismételt eljárás szabályai 503
26. 7. A másodfokú bírósági eljárás előkészítése és lefolytatása 504
24. 7. 1. A másodfokú bírósági eljárás előkészítése 504
26. 7. 2. Az iratok felterjesztése és a másodfokú bírósági tanács elnökének előkészítő tevékenysége 505
26. 7. 3. A fellebbezési tanácsülés 505
26. 7. 4. A fellebbezési tárgyalás 506
26. 8. A másodfokú bíróság határozatai 509
26. 8.1. A másodfokú határozatok törvényi felosztása 509
26. 8. 2. A másodfokú határozatok rendszere 512
26. 8. 3. A másodfokú ítéletek 512
26. 9. Egyéb kérdések 514
26. 9. 1. A végzés elleni fellebbezés 514
26. 9. 2. A fellebbezés elintézése a vétségi eljárásban 516
26.9.3. Akifogás 517
26. 9. 4. A másodfokú határozat közlése 518
26. 10. A rendes perorvoslat és az 1998-as Be. 518
Irodalom 519
XXVII. FEJEZET: A RENDKÍVÜLI PERORVOSLATOK 521
27. 1. A perújítás 523
27.1. 1. A perújítás fogalma 523
27. 1. 2. A perújítás okai és feltételei 523
27. 1. 3. A perújítás kezdeményezésére jogosultak. A perújítási kérelem és a perújítási indítvány 527
23. 1. 4. Perújítás a terhelt javára és terhére 528
27. 1. 5. A perújítás ügyészi szakasza 529
27. 1. 6. A perújítás tanácsülési szakasza 529
27. 1.7. A perújítás tárgyalási szakasza 530
27. 2. A felülvizsgálat 531
27. 2. 1. A felülvizsgálat fogalma 531
27. 2. 2. A felülvizsgálat okai és feltételei 531
27. 2. 3. A felülvizsgálat kezdeményezésére jogosultak 533
27. 2. 4. Az elsőfokú bíróság eljárása 534
27. 2. 5. A Legfelsőbb Bíróság eljárásának tagolódása 534
27. 3. A törvényességi jogorvoslat 538
27. 3. 1. A törvényességi jogorvoslat fogalma 538
27. 3. 2. A törvényességi jogorvoslat okai és feltételei 538
27. 3. 3. A törvényességi jogorvoslat közvetlen és közvetett kezdeményezése 539
27. 3. 4. A törvényességi jogorvoslat elbírálása 540
27. 4. A jogegységi eljárás 540
27. 5. A rendkívüli perorvoslatok és az 1998-as Be. 541
Irodalom 542
XXVIII. FEJEZET: A KÜLÖNELJÁRÁSOK 543
28. 1. A büntetőeljárás differenciálásának története és modelljei 545
28. 2. A különeljárások köre 546
28. 3. A különeljárások jogpolitikai indokai 547
28. 4. A különeljárások viszonya a rendes eljáráshoz 547
28. 5. A különeljárások viszonya egymáshoz 549
28. 6. A különeljárások és az 1998-as Be. 550
Irodalom 550
XXIX. FEJEZET: AZ EGYES KÜLÖNELJÁRÁSOK 551
29. 1. A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás 553
29. 1. 1. Általános rendelkezések 553
29.1.2. Az alanyok köre 554
29. 1. 3. A bizonyítékok köre 556
29.1.4. A kényszerintézkedések köre 556
29. 1. 5. A fiatalkorú büntetőperének sajátosságai 557
29.2. A magánvádas eljárás 558
29. 2. 1. A magánvád és a viszonvád köre 558
25.2.2. A magánvádló jogállása 559
29.2.3. Az ügyész jogállása 550
29. 2. 4. Az eljárás megindítása. A nyomozás 561
29.2.5. A személyes meghallgatás 561
29. 2. 6. Az elsőfokú tárgyalás 563
29.2.7. Perorvoslatok, bűnügyi költség 566
29.3. A katonai büntetőeljárás 567
29. 3. 1. A katonai bíráskodás általában 567
28. 3. 2. A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyek 567
|29.3.3. Az eljárás alanyai 568
29. 3. 4. A kényszerintézkedések 569
29. 4. A bíróság elé állítás 570
29. 4. 1. A bíróság elé állítás fogalma és feltételei 570
29.4.2. A nyomozás és az ügyész előkészítő tevékenysége 571
29. 4. 3. A bírósági eljárás lefolytatása 572
29.5. A tárgyalás mellőzése („büntetőparancs") 573
29. 5. 1. Az intézmény jelentősége és alkalmazási köre 573
29. 5. 2. A végzés tartalma 575
29. 5. 3. A tárgyalás tartásának kérése 575
29. 5. 4. Az elsőfokú tárgyalás 576
29.5.5. A másodfokú bírósági eljárás 577
29. 6. Lemondás a tárgyalásról 5
29.6. 1. Fogalma és feltételei 578
29. 6. 2. A különeljárás megindítása 578
29. 6. 3. A bíróság nyilvános ülése 579
29.6.4. A fellebbezési eljárás 580
29. 7. Eljárás a távollévő terhelt ellen 580
29. 7. 1. Az ún. „in contumatiam" eljárás jellege 580
29. 7. 2. A nyomozás sajátosságai távollévő terhelt esetén 581
29. 7. 3. Az elsőfokú bírósági eljárás 581
29. 8. Az egyes különeljárások és az 1998-as Be. 582
Irodalom 582
XXX. FEJEZET: A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK 585
30. 1. A különleges eljárás fogalma 587
30. 2. A különleges eljárások közös szabályai 587
30. 3. A különleges eljárások felosztása 588
30. 4. Az eljárási kényszerintézkedésekkel kapcsolatos, vádemelés előtti különleges eljárás 591
30.4.1. Az eltérő rendelkezések 591
30. 4. 2. A „feltétlen" meghallgatás 591
30.4.3. A kényszerintézkedések fenntartásának elrendelése és a feltételes meghallgatás 592
30. 4. 4. A végzés elleni rendes perorvoslat 593
30. 4. 5. A perorvoslati fórumok 594
30.5. A kártalanítás 594
30.5.1. A kártalanítás fogalma 594
30. 5. 2. Az eljárási kényszerintézkedéssel kapcsolatos kártalanítás feltételrendszere 595
30. 5. 3. Büntetőjogi szankció ártatlan elszenvedésével kapcsolatos kártalanítás feltételrendszere 595
30. 5. 4. A kártalanítás kezdeményezése 596
30. 5. 5. A bírósági eljárás 597
30. 6. Egyéb különleges eljárások 597
30. 6. 1. Az utólagos pótlás jellegű különleges eljárások 597
30. 6. 2. A nóvumokhoz kapcsolódó különleges eljárások 597
30. 6. 3. Egyes különleges eljárások kiemelése 598
30. 7. A „nemzetközi vonatkozású eljárások" 600
30. 7. 1. A nemzetközi eljárás és a nemzetközi vonatkozású eljárás 600
30. 7. 2. A külön törvényben szabályozott külföldi vonatkozású eljárások 601
30. 7. 3. Az „eljárási jogsegély" 602
30.8. A határozatok végrehajtása 602
30. 8. 1. A büntetés-végrehajtás és a büntető határozatok végrehajtása kapcsolata 602
30. 8. 2. A kegyelmi eljárás és a vagyoni hátrányok elengedése 603
30. 9. A különleges eljárások és az 1998-as Be. 604
Irodalom 605
UTÓSZÓ HELYETT 607
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 609

Témakörök