Magyar borok könyve
Fejezetek a magyar bor világából
Szerző
Budapest
Kiadó: | Akó Kiadó |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Fűzött kemény papírkötés
|
Oldalszám: | 303
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
29 cm x 21 cm
|
ISBN: | 963-00-7729-9 |
Megjegyzés:
|
Színes fotókkal illusztrálva.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Egész életemben borivó ember valék és a gyermekkori révfülöpi nyaralásoktól kezdődően a borivás számomra a hazafiasság fokmérője lett. Persze a magyar boroké, ami a rákövetkező majd' fél évszázadon...
Tovább
Előszó
Egész életemben borivó ember valék és a gyermekkori révfülöpi nyaralásoktól kezdődően a borivás számomra a hazafiasság fokmérője lett. Persze a magyar boroké, ami a rákövetkező majd' fél évszázadon át akár hazafias önfeláldozásnak minősülhetett volna, merthogy szüleim jó hazafinak neveltek, a borkínálat viszont többnyire méltatlan borokból állt. A jelen borhamisítóinak lőriéhez majd ötven éven át szoktatták a kispénzű magyart, és hát bizony sokáig én is közéjük tartoztam.
Több mint érdekes, némely történészeknek az a nem alaptalan véleménye, hogy magyar ember volt az, aki az Újvilágban szőlőből bort készített. Arról a Tyrkir nevezetű, délvidékinek mondott, tehát nemm viking hajósról állítják ezt, aki a Grönlandi saga szerint az ezredik esztendőben Leif Eirikssont kísérte el felfedező útján, és aki a mai Új-Fundlandon szőlőkhöz hasonló vörös bogyókból (alighanem a Viburnum Pauciflroum nevű növény terméséből) sajtolt léből csinált bort. Ennek köszönhetően kapta a vidék a vikingektől a Vinland nevet. Tyrkir leírás szerinti kinézete, az, hogy szőlőtermő vidékről való, továbbá neve is megengedi, hogy magyar embert tiszteljünk benne. Ismeretes, hogy a bizánciak a magyarokat türköknek nevezték, s hogy Bizáncban, de másutt is vándorló, majd kalandozó eleink rendszeresen találkozhattak az ugyancsak vándor, kalandor vikingekkel. Magyarok is, vikingek is szolgáltak a bizánci császár seregében. Ismeretes végül az is, hogy a szőlőtermesztés és borkészítés szavai nyelvünkben török eredetűek (bor, csiger, érik, seprő, szőlő, szűr).
Vissza
Fülszöveg
A kötet nemcsak színes, látványos album - tehát szép ajándék -, egyúttal szakszerű kézikönyvként is használható, amelyben nemcsak az értők, hanem a laikus, tanulni vágyó borbarátok is választ kapnak kérdéseikre. (Világgazdaság)
A 304 oldalas könyv öt nagyobb témakörben tárgyalja az istenek italáról szóló tudnivalókat a bor születésétől a borkészítés technológiáján, a borvidékek bemutatásán keresztül természetesen a bor gasztronómiájáig. (Vendéglátás)
"Egyedülállóan széles ismeretanyagot felölelő, minden eddiginél terjedelmesebb és rendkívül igényes kivitelezésű könyv" (TTG Hungary)
"A Magyar Borok Könyve" 304 színes oldalon, kitűnő papíron, tele jó fotókkal és tipográfiai nyalánkságokkal...ajánlható a konyhaművészet minden barátjának, mint a borok és ételek ízbeli összhangjának nélkülözhetetlen alapműve. (Konyhaművészet)
Megtanít bort kóstolni, egyes borokhoz ételt és fogyasztásukhoz alkalmat is választani, és megtanít egészségünket védeni az igénytelen borfogyasztás veszélyei...
Tovább
Fülszöveg
A kötet nemcsak színes, látványos album - tehát szép ajándék -, egyúttal szakszerű kézikönyvként is használható, amelyben nemcsak az értők, hanem a laikus, tanulni vágyó borbarátok is választ kapnak kérdéseikre. (Világgazdaság)
A 304 oldalas könyv öt nagyobb témakörben tárgyalja az istenek italáról szóló tudnivalókat a bor születésétől a borkészítés technológiáján, a borvidékek bemutatásán keresztül természetesen a bor gasztronómiájáig. (Vendéglátás)
"Egyedülállóan széles ismeretanyagot felölelő, minden eddiginél terjedelmesebb és rendkívül igényes kivitelezésű könyv" (TTG Hungary)
"A Magyar Borok Könyve" 304 színes oldalon, kitűnő papíron, tele jó fotókkal és tipográfiai nyalánkságokkal...ajánlható a konyhaművészet minden barátjának, mint a borok és ételek ízbeli összhangjának nélkülözhetetlen alapműve. (Konyhaművészet)
Megtanít bort kóstolni, egyes borokhoz ételt és fogyasztásukhoz alkalmat is választani, és megtanít egészségünket védeni az igénytelen borfogyasztás veszélyei ellen. (A kiadó)
Vissza Tartalom
Előszó | 5 |
Kiadói előszó | 7 |
História | |
Tóth S.: Kis magyar bortörténet | 10 |
Csávossy Gy.: Az erdélyi borászat története | 22 |
A bor születése | |
Nagymarosy A.: Talaj és a kőzet | 32 |
Kerényi Z.: Szőlőfajták és boraik | 46 |
Ember S.: A borkészítés | 66 |
Rohály G.: A pezsgő | 92 |
Hajós Gy.: A bor élete | 98 |
Hol terem a jó bor? | |
Szeremley H.: Badacsonyban | 114 |
Pók T.: Egerben | 128 |
Alkonyi L.: Tokajban | 142 |
Rohály G.: Somlón | 162 |
Módos E.: Szekszárdon | 170 |
Rohály G.: Villányban | 188 |
Hajós D.: Az Év Bortermelői | 196 |
Vele élünk | |
Rohály G.: A kóstolás rendje | 214 |
Mészáros G.: Ételekről, borokról | 226 |
Kalla K.: Receptek | 232 |
Szollár L.: Egészséges-e bort inni? | 244 |
Kozma K.: Bor az asztalon | 266 |
Függelék | |
Csávossy Gy.: Magyarán a borról | 274 |
Sárkány P.: Szabályok, jogok, előírások a bor körül | 282 |
Rohály G.: Solemnitas Arti Bibendi | 295 |
Irodalomjegyzék | 301 |
Könyvünk szerzői | 302 |