Magyar-beás kéziszótár

Előszó

A kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Főiskola a beás nyelv írásbeliségének megteremtésében nem kis szerepet vállalt. Harmadik alkalommal teszi lehetővé egy olyan munka megjelenését, mely hiánypótlónak számít, s melyet ebben a folyamatban remélhetőleg minél több fog még követni.
Az 1994-ben kiadott beás nyelvkönyv, s az azt három évvel utána követő beás -magyar kéziszótár párja a most megjelent magyar-beás kéziszótár.
E szótár a mai beás nyelv leggyakrabban használt szavait öleli fel. A benne található mintegy 4500 szócikk kiválasztásánál irányadó szempont az volt, hogy a beás nyelv alapvető szókincse, és a beás nép eddigi írott népköltészetének megismeréséhez és megértéséhez szükséges szavak bekerüljenek a szótárba. Tekintettel a szótár rendeltetésére és korlátozott terjedelmére, az egyes jelentésekhez tartozó példák, állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások közül viszonylag kis számban fordulnak elő. Hasonló meggondolásból a felvett címszavaknak csak a leggyakoribb és legfontosabb jelentései találhatók meg a szótárban.
A szótár elsősorban azoknak magyar anyanyelvűeknek készült, akik e munka lapozgatása, tanulgatása során szeretnének segítséget kapni a beás nyelv három nyelvjárása közül /muncsán, árgyelán, ticsán/ az árgyelán alapszókincsének megismeréséhez, az ezt beszélőkkel való társalgáshoz, az eddig megjelent beás nyelvű írások megértéséhez. Vissza