Magyar Atlétikai Szövetség évkönyve 1974

Előszó

Őszinte szeretettel és örömnél köszöntjük a MASZ Évkönyv - 1975. Olvasóit, akik minden bizonnyal osztoznak örömünkben. Hosszú-hosszú érik, ragyogó sikerekkel és lehangoló kudarcokkal teli évek teltek el azóta, hogy a MASZ utoljára évkönyvet adott az atlétikát szerető emberek kezébe. A Szövetség - sok esetben önhibáján kívül - nem tudta kielégíteni azt az állandó és jogos igényt, melyet az eredményeket, rangsorokat, rekordokat böngészni szeret6 atléta-barátok és szakemberek támasztottak kedvenc sportágukkal szemben. Nem véletlen, hogy 1974-ben lehetőség nyílt ennek az igénynek kielégítésére, az évkönyv kiadására.
1974. forradalmi változást hozott az atlétika számára. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal állást foglalt a sportág fejlesztésének kérdéseiben, s az állásfoglalás új módon történt. Nem az atlétika helyzetét befolyásoló részletekben, felszínes problémákban, hanem a sportág alapkérdéseiben foglalt állást az OTSH. Felismerte az atlétika betegségét, megállapította a diagnózist és meghatározta a gyógymódot.
A mi feladatunk, az atlétikában és az atlétikáért élő, dolgozó emberek feladata, hogy végrehajtsuk a gyógykezelést. Hosszú, kitartó és türelmes kúrára van szükség ahhoz, hogy talpra álljon és ismét régi sikerének fényében, ha lehet, még fényesebben ragyogjon. Országszerte nagy lendülettel indult a gyógykezelés, s ha az a sok szó, tanács, ígéret, mely a különböző tanácskozásokon elhangzott, cselekedetté vélik, a sokat emlegetett társadalmi összefogás megvalósul, biztos lesz a gyógyulás.
Az előrelépés egyetlen halvány jele ennek az Évkönyvnek megjelenése is. A MASZ - létszámban és egységes tenni akarásban megerősödve - a sportvezetés tői minden támogatást megkap, hogy legfontosabb feladatának eleget tudjon tenni9 hogy irányítsa, vezesse a sportág életét, fejlődését. És támogatást kap ahhoz is, hogy csekélységnek tűnő újításokkal, vagy régi jó hagyományok felelevenítésével szolgálja az atlétika érdekeit.
Az Évkönyv megjelenése azonban nemcsak ennek a támogatásnak az eredménye. Szerzői időt és fáradtságot nem kiméivé dolgoztak azon, hogy sokak számára örömet szerezzünk, a csüggedőkbe lelket öntsünk, a tenni akaróknak segítséget nyújtsunk.
Áldozatos munkájukért ez úton mondok köszöntet valamennyi Olvasó nevében is a Szerkesztőbizottságnak és mindazoknak, akik munkájukkal hozzásegítettek bennünket az Évkönyv kiadásához.
Bízunk abban, hogy az Évkönyvvel a célt szolgáljuk: versenyzők és edzők, aktivák és vezetők összefogva tevékenykedjenek az atlétika felvirágoztatásáért!
Tevékenykedjenek együtt és egy úton! Vissza