Magyar-angol, angol-magyar keresztnévszótár (dedikált példány)

Előszó

A magyar keresztnevekről, azok alakváltozatairól, kiejtésük módjáról alig tud valamit a nemzetközi névtudomány. A világ több kereszt névszótára igyekezett már eddig is fölvenni kiegészítő adatai közé a magyar neveket, s a nagy nemzetek nyelveinek névalakjai mellett szerepeltette a kis magyar nép különleges módon alakult, a környező népektől meglehetősen eltérő formákat mutató keresztneveit. Már a XIX. század közepén találkozunk egy igen jól sikerült kísérlettel. C. M. YONGE könyve (History of Christian Names. I-II. London, 1-86a) jó néhány magyar nevet vett föl meglepően jó névalakokkal. Éppen ezért különös, hogy a XX. század egyik nagy internacionális vállalkozásaiban, EUGÉNE WROONEN könyvében (Les nomes des personnes dans le monde. Anthroponymie universalle comparée. Bruxelles, 1967.) mostoha sors jutott a magyar névalakoknak. A mű harmadik része az egyes nevek különböző nyelvekben használatos alakjait állítja egymás mellé. A következő névegyeztetéseket találjuk itt: Mika-el - Mihaii (262), La Nativité - Karacsónyi (266); Le VendrediSaint » Pentek (267); La Résurrection du Christ-Pasca - Husve ti ( 263) ; Pierre = Péter, Péteri (273); Bartolmai » Bárt- -a(l), -alan (274); Johanan - János, Jani (275); Basileios Vazulc (279); Nicolaos - Miklós, Kolosz (280); Augustus, Augustinus - Ágost, Guszti (282); Adel-, Hrod- - Reszö (287); stb. Azt láthatjuk, hogy majdnem minden magyar névadata vagy teljesen téves, a magyarság körében keresztnévként egyáltalán nem használt szót közöl, vagy pedig helyesírásilag pontatlan. Vissza