Magyar államjog

Tartalom

Előszó 19
Első Rész
A MAGYAR ÁLLAMJOG FOGALMA, TÁRGYA ÉS RENDSZERE 21
Orientáló kérdések 21
Alapvető jogszabály 21
Ajánlott szakirodalom 21
I. Fejezet
A magyar államjog mint jogágazat 23
II. Fejezet
A magyar államjog mint tudományágazat 25
III. Fejezet
A magyar államjog mint tantárgy 26
Második Rész
AZ ALKOTMÁNY 27
Orientáló kérdések 27
Alapvető jogszabály 27
Ajánlott szakirodalom 27
I. Fejezet
Az alkotmány fogalma és fajtái 30
1. Az alkotmány fogalma 30
2. A szocialista alkotmány főbb vonásai 31
3. Az alkotmányok főbb csoportjai
II. Fejezet
A Magyar Népköztársaság alkotmánya
1. A Magyar Népköztársaság alkotmányának létrehozása és fejlődése 33
2. Alkotmányunk jelentősebb módosításai 35
3. Az 1972 . évi alkotmányreform 36
4. A szocialista alkotmányosság tartalma és főbb eszközei a Magyar
Népköztársaságban 38
Jegyzetek 40
Harmadik Rész
A JOGFORRÁSOK 42
Orientáló kérdések 42
Fontosabb jogszabályok 42
Ajánlott szakirodalom 43
I. Fejezet 47
A jogforrás fogalma és főbb tulajdonságai 47
1. A jogforrás fogalma 47
2. A jogforrások hierarchiája, a jogforrás érvényessége és hatályossága 47
II. Fejezet
A Magyar Népköztársaság jogforrásai 48
III. Fejezet
A nemzetközi szerződéseknek, a Legfelsőbb Bíróság irányelveinek és elvi döntéseinek jogforrásai jellege, valamint a szokásjog szerepe 62
IV. Fejezet
A jogszabályelőkészítés néhány vonása és követelménye 64
V. Fejezet
A jogforrások kihirdetése és közzététele 66
Jegyzetek 68
Negyedik Rész
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI RENDJÉNEK
ALKOTMÁNYI SZABÁLYOZÁSA 69
Orientáló kérdések 69
Alapvető jogszabályok 69
Ajánlott szakirodalom 71
I. Fejezet
A társadalmi rend fogalma és alkotmányi szabályozásának általános vonásai 75
II. Fejezet
Népszuverenitás, állami szuverenitás, az állam típusai és funkciói, a hatalom gyakorlásának
módja 76
III. Fejezet
A politikai mechanizmus társadalmi szervezeti összetevői 81
IV. Fejezet
Az alapvető gazdasági viszonyok főbb formái és vonásai, valamint a társadalmi rend néhány egyéb elemének alkotmányi szabályozása 84
V. Fejezet
Az államterület 87
VI. Fejezet
A Magyar Népköztársaság felségjelvényei, himnusza és nemzeti, állami ünnepei 90
Jegyzetek 95
Ötödik Rész
AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG 96
Orientáló kérdések 96
Fontosabb jogszabályok 96
Ajánlott szakirodalom 97
I. Fejezet
A magyar állampolgársági jog főbb vonásai 97
1. Az állampolgárság fogalma és a magyar állampolgársági jogviszony tartalmi elemei 97
2. A magyar állampolgársági jog fontosabb elvei 99
II. Fejezet
A magyar állampolgárság megszerzésének és elvesztésének módozatai 100
1. A magyar állampolgárság megszerzésének módozatai 100
2. A magyar állampolgárság elvesztésének módozatai 103
III. Fejezet
Az állampolgársági bizonyítványok 105
IV. Fejezet
Az állampolgárság nemzetközi vonatkozásai 106
Jegyzetek 107
Hatodik Rész
AZ ÁLLAMPOLGÁROK ALAPJOGAI ÉS ALAPKÖTELESSÉGEI 109
Orientáló kérdések 109
Fontosabb jogszabályok 109
Ajánlott szakirodalom 111
I. Fejezet
Az állampolgári alapjogok és alapkötelességek
alkotmányi szabályozásának sajátos vonásai, az alapjogok főbb csoportjai 116
1. Az állampolgári alapjogok és alapkötelességek alkotmányi szabályozásának sajátos vonásai 116
2. Az állampolgári jogokra vonatkozó főbb elméleti felfogások 120
3. Az emberi jogok fogalma és helyzete a Magyar
Népköztársaságban 122
II. Fejezet
Az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi okmányok 124
1. Az Emberi Jogok Egyetemes Deklarációja 124
2. A polgári és politikai jogok nemzetközi
egyezségokmánya, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya 125
3. A népírtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. december 9. napján kelt nemzetközi egyezmény 126
4. A kolonializmust elítélő okmányok 126
5. A faji diszkrimináció elleni nemzetközi okmányok 127
6. Nemzetközi egyezmény az apartheid bűncselekmények leküzdésére és megbüntetésére 128
7. Nemzetközi jogi okmányok a rabszolgaság ellen 128
8. A nők jogaira vonatkozó nemzetközi okmányok 130
9. A gyermek jogaira vonatkozó 1959. évi nyilatkozat 130
10. Egyezmény az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről 131
III. Fejezet
Az állampolgárok politikai alapjogai 131
1. A politikai alapjogok jellemzői és főbb csoportjai 131
2. A munkahelyi demokráciához fűződő jogok 133
3. A közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz joga 136
IV. Fejezet
Az állampolgárok gazdasági, egészségügyi, szociális és kulturális alapjogai 142
1. A gazdasági, egészségügyi, szociális és kulturális alapjogok alkotmányi szabályozásának sajátosságai és e jogok főbb csoportjai 142
2. A munkához való jog, valamint a végzett munka
mennyiségének és minőségének megfelelő díjazáshoz való jogosultság 144
3. A pihenéshez való jog 145
4. Az egészségügyi jogosultságok 245
5. Az emberhez méltó környezethez való jog és a környezetvédelem 149
6. Az anyagi ellátáshoz való jog 149
7. A művelődéshez való jog, valamint a tudományos és művészi alkotó tevékenység szabadsága 149
V. Fejezet
Az állampolgárok egyenjogúsága 252
1. A törvény előtti egyenlőség és az állampolgári egyenjogúság fogalma
2. A női egyenjogúság 252
3. A nemzetiségi egyenjogúság 253
4. A felekezeti egyenjogúság 158
VI. Fejezet
Az állampolgárok szabadságjogai 158
1. Az egyesülési jog 159
2. A gyülekezési szabadság 163
3. A szólásszabadság és a sajtószabadság 166
4. A lelkiismereti szabadság és a vallás szabad gyakorlásának joga 169
5. Az állampolgárok személyi szabadsága és sérthetetlensége, valamint a levéltitok és
a magánlakás sérthetetlensége 172
VII. Fejezet
Az állampolgárok alapkötelezettségei 176
VIII. Fejezet
A menedékjog 181
Jegyzetek 182
Hetedik Rész
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG VÁLASZTÁSI RENDSZERE 184
Orientáló kérdések 184
Fontosabb jogszabályok 184
Ajánlott szakirodalom 184
I. Fejezet
A választási rendszer fogalma és összetevői 186
II. Fejezet
A magyar választási rendszer alapelvei 187
1. A választójog általánossága 187
2. A választójog egyenlősége 188
3. A választás és a választhatóság jogának egybeesése 189
4. Az országgyűlési képviselők és a helyi tanácsok tagjai választásának közvetlensége 189
5. Az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok egyéni kerületenkénti választása 190
6. A fővárosi és a megyei tanácstagok választásának közvetettsége 191
7. A szavazás titkossága 191
8. Az országgyűlési képviselői és a tanácstagi választások egybeesése 191
9. A választójog és a választások törvényességének sokrétű állami és társadalmi
védelme 192
10. A megválasztott küldöttek mandátumának kötöttsége, a küldöttek beszámolási kötelezettsége választóik előtt 193
11. A választók visszahívási joga, a megválasztott küldöttek visszahívhatósága választóik
által 193
III. Fejezet
A választások kitűzése, a választókerületek megállapítása és a választók névjegyzékének
elkészítése 195
1. Az általános választások kitűzése 194
2. A választókerületek megállapítása 195
3. A választók névjegyzékének elkészítése 195
IV. Fejezet
A választási szervek 197
1. Az Országos Választási Elnökség 197
2. A területi és a helyi választási elnökségek 198
3. A városi, a fővárosi kerületi és a községi választási elnökségek 198
4. Az országgyűlési választókerületi bizottságok 199
5. A szavazatszedő bizottságok 200
V. Fejezet
Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok jelölése 200
VI. Fejezet
A szavazás rendje, a szavazatok összeszámlálása, a választás eredményének
megállapítása 203
VII. Fejezet
A fővárosi és megyei tanácstagok választása 204
VIII. Fejezet
Az országgyűlési képviselő és a tanácstag megbízatásának megszűnési módozatai 205
1. Az országgyűlés, illetőleg a tanács megbízatásának lejárta, vagy feloszlatása 206
2. Az összeférhetetlenség kimondás a 206
3. A képviselők és a tanácstagok visszahívása 206
4. A képviselő és a tanácstag lemondása 206
5. A választójog elvesztése 209
6. A tanácstag megbízatásának megszűnése igazgatási területváltozás következtében 210
IX. Fejezet
Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok pótválasztása és új /időközi/ választása 210
1. A képviselők és a tanácstagok pótválasztása 210
2. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok új /időközi/ választása 210
Jegyzetek 212
Nyolcadik Rész
A MAGYAR ALLAMI MECHANIZMUST ALKOTÓ ÁLLAMI SZERVEK ÉS ÁLLAMI INTÉZMÉNYEK FŐBB CSOPORTJAI 214
Orientáló kérdések 214
Ajánlott szakirodalom 214
I. Fejezet
A magyar állami mechanizmus összetevő elemeinek főbb csoportjai 215
II. Fejezet
Az államszervezet felépítésének és működésének alapvető elve és fejlődési irányai 216
III. Fejezet
A közhatalmi jogokkal felruházott állami szervek főbb csoportjai 217
IV. Fejezet
Az állami mechanizmus közhatalmi jogosítványnyal nem rendelkező összetevői 219
1. Az állami vállalatok és az állami intézetek
V. Fejezet
A fegyveres erők, a fegyveres testületek
és a rendészeti szervek 219
VI. Fejezet
Az állami szervek közötti kapcsolatok főbb
csoportjai 220
VII. Fejezet
A kormányzati tevékenység és a kormányzati
szervek, a Magyar Népköztársaság kormányformája 220
Jegyzetek 221
Kilencedik Rész
AZ ORSZÁGGYŰLÉS 222
Orientáló kérdések 222
Fontosabb jogszabályok 222
Ajánlott szakirodalom 223
I. Fejezet
Az országgyűlés általános, kifejezett és kizárólagos hatásköre 226
1. Bevezető megjegyzések 226
2. Az országgyűlés általános .hatásköre 227
3. Az országgyűlés kifejezett hatásköre 229
4. Az országgyűlés kizárólagos hatásköri jogosítványai 240
II. Fejezet
Az országgyűlés szervezete 242
1. Az országgyűlés megalakulása 2142
2. Az országgyűlés tisztségviselői 244
3. Az országgyűlés bizottságai 245
4. A képviselői csoportok 247
5. Az Országgyűlés Irodája 248
III. Fejezet 249
Az országgyűlés működési rendje 249
1. Az országgyűlés ülésszakai 249
2. Az országgyűlés tanácskozási rendje 250
3. Az országgyűlés aktusai 253
IV. Fejezet
Az országgyűlési képviselők jogai és kötelességei 254
1. A képviselői jogok és kötelezettségek általános vonásai és főbb csoportjai 254
2. A képviselők országgyűlésen kívüli tájékozodási jogosultsága 257
3. A képviselőket az államigazgatási szervek irányában megillető egyéb jogosultságok 258
4. Az országgyűlési képviselők interpellációs joga 259
5. Az országgyűlési képviselők mentelmi joga 260
6. A képviselői összeférhetetlenség 261
Jegyzetek 2b3
Tizedik Rész
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA 267
Orientáló kérdések 26/
Fontosabb jogszabályok 267
Ajánlott szakirodalom 268
I. Fejezet
Az Elnöki Tanács államszervi jellege és rendeltetése 270
II. Fejezet
Az Elnöki Tanácsnak az országgyűlés körüli 079
teendői 111
1. Az országgyűlési választások kitűzése 272
2. Az országgyűlés összehívása 273
3. Az Elnöki Tanács törvénykezdeményezési joga 274
4. A törvények kiállítása 275
5. A törvények kihirdetése 276
III. Fejezet
Az Elnöki Tanács által gyakorlandó alkotmányossági felügyelet 276
IV. Fejezet
Az Elnöki Tanács külügyi jogosultságai és feladatai
1. Az Elnöki Tanács jogai a nemzetközi szerződések kötésében és megerősítésében 279
2. Az Elnöki Tanács követségi joga 281
3. Új állam elismerése 282
V. Fejezet
Az Elnöki Tanács kinevezési, kitüntetési és kegyelmezési jogköre 282
1. Az Elnöki Tanács kinevezési jogköre 282
2. Az Elnöki Tanács kitüntetési jogköre 289
3. Az Elnöki Tanács kegyelmezési jogköre 289
VI. Fejezet
Az Elnöki Tanács egyéb jogai 292
1. A népszavazás elrendelésének joga 292
2. Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély beálltának és megszűnésének megállapítása 293
3. A bírák választása 294
VII. Fejezet
Az Elnöki Tanács hatáskörébe külön törvénnyel /jogszabállyal/ utalt jogosultságok és feladatok 294
VIII. Fejezet
Az Elnöki Tanács szervezete és működési rendje 298
Jegyzetek 300
Tizenegyedik Rész
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA 304
Orientáló kérdések 304
Fontosabb jogszabályok 305
Ajánlott szakirodalom 306
I. Fejezet
A Minisztertanács államszervi jellege, alapvető rendeltetése, létrejöttének módja és összetétele 308
II. Fejezet
A Minisztertanács főbb feladatai és alapvető jogosultságai 310
1. A belpolitika és a külpolitika kialakítása 311
2. A központi állami tevékenység összehangolása 312
3. A Minisztertanács külügyi tevékenysége 312
4. A társadalmi és állami rend védelmének irányítása 313
5. A népgazdaság átfogó irányítása 314
6. A tudományos és kulturális fejlesztés irányának, valamint a szociális és egészségügyi
ellátás rendszerének meghatározása 317
7. A tanácsok elvi irányítása és tevékenységük törvényességének központi
felügyelete 318
8. A Minisztertanács törvényességi és célszerűségi felügyeleti jogai és feladatai 319
9. A Minisztertanácsot az államigazgatás körében az alkotmány alapján megillető különleges jogosítványok 320
10. A Minisztertanács és a társadalmi szervezetek kapcsolata 320
11. A Minisztertanács szerepe a törvényerejű normák előkészítésében és jogszabályalkotó hatásköre 321
12. A Minisztertanács hatáskörebe kulon jogszabállyal utalt jogosultságok 322
III. Fejezet
A Minisztertanács tisztségviselői és tagjai, a kormánybizottságok, az államtitkárok, valamint
a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt egyéb országos szervek jogi helyzete és alapvető feladatai 323
1. A Minisztertanács elnöke 323
2. A Minisztertanács elnökhelyettesei 324
3. Az államminiszterek 324
4. A minisztériumokat vezető miniszterek és az Országos Tervhivatal elnöke 325
5. A kormánybizottságok 327
6. Az államtitkárok 329
7. A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok felelőssége 330
8. A Minisztertanács felügyelete alatt működő országos hatáskörű állami szervek 334
Jegyzetek 337
Tizenkettedik Rész
A TANÁCSOK 339
Orientáló kérdések 339
Fontosabb jogszabályok 340
Ajánlott szakirodalom 342
I. Fejezet
A tanácsok jellege, a tanács szervei és a tanácsok működési területe 349
1. Bevezető megjegyzések 349
2. A tanácsok jellege és a tanács szervei 350
3. A tanácsok működési területe 352
II. Fejezet
A tanács feladatai és hatásköre 354
1. Bevezető megjegyzések 354
2. A tanács általános feladatai és hatásköre 355
3. A különböző fokozatú tanácsok sajátos feladatai és hatásköre
4. Tanácsi hatáskör átruházása, a tanács át nem
ruházható jogainak főbb csoportjai 361
III. Fejezet
A tanácsok és a nem tanácsi szervek együttműködés6 364
1. Bevezető megjegyzések 364
2. Együttműködés a tömegszervezetekkel 365
3. Együttműködés a nem tanácsi gazdasági szervekkel 367
4. A tanácsi szervek kapcsolata a bírósággal, az ügyészséggel, a rendőrséggel és a katonai kiegészítő parancsnoksággal 372
IV. Fejezet
A tanács működése 374
1. A tanács testületi működése 374
2. A tanács rendelkezései 376
3 . A falugyűlés 377
V. Fejezet
A tanácstag jogai és kötelességei 377
1. A tanácstag jogai 377
2. A tanácstag kötelességei 379
3. A tanácstagi összeférhetetlenség 380
VI. Fejezet
A végrehajtó bizottság 381
1. A végrehajtó bizottság jogállása és főbb feladatai 381
2. A végrehajtó bizottság működése és aktusai 382
VII. Fejezet
A tanács és a végrehajtó bizottság tisztségviselői 384
1. A tanácselnök és a tanácselnök-helyettes megválasztása és visszahívása 384
2. A tanácselnök főbb feladatai 385
3. A tanácselnök-helyettes főbb feladatai 385
4. A végrehajtó bizottság titkárának jogállása és főbb feladatai 386
VIII. Fejezet
A tanács bizottságai 387
1. A tanácsi bizottságok fajtái és feladatai . 387
2. A tanácsi bizottság összetétele és működése 389
3. A tanácstagi csoport 390
IX. Fejezet
A szakigazgatási szervek 390
1. A szakigazgatási szerv jogállása és főbb feladatai 390
2. A községi szakigazgatási szerv 392
3. A járási hivatal 392
4. A megyei városi tanács kerületi hivatalal 393
5. A helyi tanács szakigazgatási kirendeltsége 394
6. A helyi szakigazgatási tevékenység irányitása 394
X. Fejezet
A tanácsok központi irányítása 395
1. Az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács tanácsok irányában gyakorlandó jogai és feladatai 395
2. A Minisztertanács Tanacsi Hivatalának jogállása és főbb feladatai 396
3. A miniszter kapcsolata a tanácsokkal 398
Jegyzetek
Tizenharmadik Rész
A BÍRÓSÁGOK 400
Orientáló kérdések 400
Fontosabb jogszabályok 400
Ajánlott szakirodalom 401
I. Fejezet
A bíróságok általános feladatai és a bírósági útra tartozó ügyek 403
1. Bevezető megjegyzések 403
2. A biróságok feladata 404
3 . A bírósági út 405
II. Fejezet
Az igazságszolgáltatás alapelvei 406
1. A birói igazságszolgáltatás általánossága 406
2. Az igazságszolgáltatás egységének és az állampolgárok törvény előtti egyenlőségének elve 407
3. Az anyanyelv használatának joga
4. A tárgyalás nyilvánosságának elve 408
5. A védelemhez, a védőválasztáshoz és a képviselethez való jog 408
6. Az elsőfokú bírósági határozat elleni fellebbezéshez való jog 408
7. A társas bíráskodás elve, valamint a népi ülnökök részvételének és egyenjogúságának elve 409
8. A bírák választásának és visszahívásának elve 409
9. A bírói függetlenség elve 409
III. Fejezet
A bírósági szervezet 410
1. A járásbíróság 410
2. A megyei bíróság 411
3. A munkaügyi bíróság 412
4. A katonai bíróság 413
5. A Legfelsőbb Bíróság 413
6. A közjegyző 415
7. A büntetésvégrehajtási bíró, a bírósági végrehajtó és a büntetésvégrehajtási intézetek 416
IV. Fejezet
A bíróságok irányítása és igazgatása
1. A Legfelsőbb Biróság jogai és feladatai a jogalkalmazás elvi irányításában 417
2. Az igazságügyminiszter jogai és feladatai a bíróságok általános működése felett gyakorolt felügyelet terén 417
V. Fejezet
A bírák választása, beosztása, visszahívása és felmentése 418
A bírák alapvető kötelességei és fegyelmi felelőssége 418
1. A bírák választása 418
2. A bíró beosztása és a bírósági vezetők kinevezése 419
3. A birói munkaviszony keletkezése és megszűnése, a bírák alapvető kötelességei és fegyelmi felelőssége 420
4. A bíró visszahívása és felmentése 421
5. A népi ülnök 421
6. A bírósági fogalmazó és a bírósági titkár 423
Tizennegyedik Rész
AZ ÜGYÉSZSÉG 424
Orientáló kérdések 424
Fontosabb jogszabályok 424
Ajánlott szakirodalom 424
I. Fejezet
Az ügyészség alapvető feladatai, valamint főbb
szervezeti és működési alapelvei 426
1. Bevezető megjegyzések 426
2. Az ügyészség alapvető feladatai 427
3. Az ügyészség szervezeti és működési alapelvei428
II. Fejezet
A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének főbb jogai és feladatai
III. Fejezet
Az ügyészi tevékenység fő területei 430
1. A nyomozás törvényessége feletti felügyelet 430
2. Az ügyész részvétele a bírósági eljárásban 432
3. A büntetésvégrehajtás törvényességének felügyelete 432
4. Az ügyész jogai és feladatai az általános törvényességi felügyelet körében 433
A/ Az ügyészi óvás 434
B/ Az ügyészi felszólalás és figyelmeztetés .435
5. A szabálysértési és rendészeti ügyekkel kapcsolatos ügyészi feladatok 435
6. Az ügyészek egyéb jogai és feladatai 436
IV. Fejezet
Az ügyészi szervezet 438
1. Az ügyészi szervezet tagozódása 438
2. Az ügyészek kinevezése 439
3. Az ügyészek alárendeltsége 440
4. Az ügyészek alapvető kötelességei és jogosultságai 441
5. Az ügyészek munkaviszonyára vonatkozó különleges rendelkezések 441
Tizenötödik Rész
ÁLLAMI ELLENŐRZÉS - NÉPI ELLENŐRZÉS 443
Orientáló kérdések 443
Fontosabb jogszabályok 443
Ajánlott szakirodalom 444
I. Fejezet
Az állami ellenőrzés összetevői és követelményei 444
II. Fejezet
A népi ellenőrzés feladatai, szervezete és
működése 448
Jegyzetek 453

Témakörök