Magyar államjog

Szerző

Dr. Szamel Lajos

Lektor

Budapest

'Dr. Szamel Lajos: Magyar államjog ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1960
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	555 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Alapfogalmak
Államjog, államjogi jogviszonyok	5
A magyar államjog tárgya és fogalma; az államjogi jogviszonyok	5
Az államjog helye szocialista jogunk rendszerében; viszonya a többi joghoz	13
Az államjogtudomány	15
Az államjogtudomány tárgya, fogalma, feladatai és módszere	15
Az államjog és az államjogtudomány rendszere	18
Az államjogtudomány helye az állam- és jogtudományokon belül	21
Az államjog mint tantárgy és e tankönyv rendszere	23
Az alkotmány
Az alkotmány fogalma	25
Az "alkotmány"-fogalomról általában	25
Az alkotmány-fogalom bővebb értelemben	26
Alkotmányosság - alkotmányos állam, az alkotményfogalom szűkebb értelemben	27
A burzsoá alkotmányosság és a burzsoá alkotmány fejlődésének legjellemzőbb sajátosságai	29
A burzsoá alkotmányosság kialakulásának történelmi körülményei	29
Az első burzsoá alkotmányok	31
A burzsoá alkotmányosság klasszikus alapvelvei	37
A burzsoá alkotmányfejlődés általános sajátosságai az első és második világháború közötti időben	38
A burzsoá alkotmányfejlődés irányvonala a második világháborút követően	41
A burzsoá tudomány kísérletei az alkotmányok osztályozására	43
A szocialista alkotmányok	47
Szocialista alkotmányosság - szocialista alkotmányok	47
A szocialista alkotmányok csírái; a párizsi kommün	47
Az első szocialista alkotmányok	49
Az 1924. évi és 1936. évi szovjet alkotmányok	51
A második világháborút követően szocialista útra lépett államok alkotmányai	53
A szocialista alkotmányok alapelvei	54
A felszabadulás előtti magyar alkotmányfejlődés vázlata	57
A magyar polgári alkotmány megteremtésének előzményei	57
Az 1848/49. évi szabadságharc	59
A "dualizmus" kora	62
A polgári demokratikus forradalom 1918-ban	63
Az 1919. évi Magyar Tanácsköztársaság alkotmánya	64
Az alkotmányos elvek teljes felszámolása a Horthy-fasizmus idején	68
A Magyar Népköztársaság Alkotmánya	72
A szuverén és demokratikus magyar állam létrejötte	72
Az 1946. évi I. törvény jelentősége: a hatálybalépését követő jogalkotás	75
A népköztársasági alkotmány előkészítése és elfogadása	77
Népköztársasági alkotmányunk sajátosságai és felépítése	78
Alkotmányunk módosításai	80
Jogforrások
A Magyar Népköztársaság jogának forrásai	82
Bevezető megjegyzések	82
A jogalkotó hatáskörrel felruházott szervek és az általuk kibocsátott jogforrások a Magyar Népköztársaságban	84
A Magyar Népköztársaság jogforrási rendszerének fő sajátosságai	87
A magyar államjog forrásai	92
A jogalkotás törvényessége	94
A jogforrások érvényességi kellékei	94
A jogforrások kihirdetése és közlése	95
A jogforrások hierarchiája	97
A jogforrások hatályossága	98
A jogalkotás törvényességének bizotosítása	101
A szakásjog, az állami szervek gyakorlata és a nemzetközi szerződések helye a Magyar Népköztársaság jogában	102
A szokásjog problémája	105
Az állami szervek gyakorlatának jogforrási jellege	105
A nemzetközi szerződések mint jogunk közvetett forrásai	107
A társadalmi rend a Magyar Népköztársaságban
A társadalmi rend államjogi kategóriái	113
A társadalmi rend általános fogalma és jogi jelentősége	113
A társadalmi viszonyokat kifejező alapvető jogszabályok államjogi jellege	114
A társadalmi rend legfontosabb vonásainak közvetlen kifejeződése a szocialista alkotmányokban	116
A társadalmi rend vizsgálati módja és tárgyalási rendje az államjogtudományban	118
A társadalom gazdasági alapja a Magyar Népköztársaságban	120
A szocialista tulajdoni viszonyok kialakulása és szabályozása a Magyar Népköztársaság alkotmányában	120
A társadalmi tulajdon jelentősége	122
A szocialista állami tulajdon	123
A szocialista szövetkezeti tulajdon	126
A társadalmi tulajdon két fajának egymáshoz való viszonya és fokozott védelme	129
A munkával szerzett tulajdon alkotmányunkban	130
A tőkés magántulajdon helyzete népköztársaságunkban	134
A népgazdasági állami tervezésnek elve a Magyar Népköztársaságban	135
A termelt javak elosztásának elve alkotmányunkban	137
A társadalom osztályszerkezete a Magyar Népköztársaságban	139
Az osztályok meghatározása és a társadalom osztályszerkezete	139
Társadalmunk osztályszerkezete	141
A Magyar Népköztársaság politikai alapja	144
A politikai alap fogalma és alkotmányi szabályozása	144
Államunk osztálytartalmának közvetlen kifejeződése népköztársaságunk alkotmányában	147
Az uralmi viszonyok társadalmi-szervezeti formái és a párt vezető szerepének alkotmányos kifejeződése	149
Az uralmi viszonyok állami-szervezeti formái	156
Az államhatalom gyakorlásának általános alapelvei	161
A Magyar Népköztársaság államszerkezete
Az államszerkezet fogalma, az e körben megoldandó kérdések	163
A Magyar Népköztársaság szuverenitása	164
A szuverenitás fogalma	164
A Magyar Népköztársaság állami szuverenitásának államjogi kifejeződése és nemzetközi elismerése	167
Az egy államon belüli államalakulatok problémái	168
Az államszerkezet fő formái: összetett és nem összetett állam	168
A szocialista területi autonómia	171
A Magyar Népköztársaság nem összetett állam	172
A Magyar Népköztársaság területe	172
Az államterület az államjogban	172
A Magyar Népköztársaság területe	175
Az államterület belső igazgatási-területi beosztása	176
Az állampolgárság	176
Az állam lakossága	176
Az állampolgárság fogalma	176
Az állampolgárság jogintézményének kialakulása	180
Az állampolgársági jogviszony tartalma	180
Az állampolgárság jogi szabályozásának általános vonásai	181
A szocialista jogi rendezés elvei	182
A magyar állampolgárság jogintézménye történetének vázlata	184
A magyar állampolgárságra vonatkozó hatályos jogszabályok	187
Az állampolgárság nemzetközi vonatkozásai	192
A Magyar Népköztársaság jelvényei és fővárosa	193
Elméleti bevezetés	193
A Magyar Népköztársaság címere	194
A Magyar Népköztársaság zászlaja	196
A Magyar Népköztársaság himnuszai és ünnepei	197
A Magyar Népköztársaság fővárosa	198
Az állami szervek rendszere a Magyar Népköztársaságban
Elméleti bevezetés	200
Az államszervezet fogalma	200
Az államszervezet felépítésében érvényesülő törvényszerűségek jellege	202
Az államszervezet helye a proletárdiktatúra rendszerében	204
A Magyar Népköztársaság állami szerveinek fő típusai és rendszere	206
Az állami tevékenység különböző fajainak elkülönülése és az ezeknek mgefelelő alapvető szervtípusok kialakulása	206
Államhatalmi tevékenység - államhatalmi szervek - államhatalmi szervezet	209
Államigazgatási tevékenység - államigazgatási szervek - államigazgatási szervezet	210
Bírói tevékenység - bírói szervek - bírói szervezet	213
Ügyészi tevékenység - ügyészi szervek - ügyészi szervezet	214
Állami termelő, szolgáltató, elosztó egységek	215
Az állami szervek jelentősebb megkülönböztetése egyéb szempontok szerint	215
A Magyar Népköztársaság államszervezetének felépítése	217
Az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szervei a Magyar Népköztársaságban
Az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szerveinek egymáshoz való viszonya, vagyis az állam kormányformája	220
A kormányforma lényege, a kormányzásban résztvevő állami szervek	220
A kormányzás lényegével foglalkozó néhány jellemző burzsoá nézet	221
A burzsoá kormányformák	222
A burzsoá kormányformák főbb fajtái	222
Az államfői-képviseleti kormányformák	223
A parlamentáris kormányformák	227
Kollegiális-képviseleti kormányformák	229
A fasiszta kormányformák	230
A burzsoá kormányformákat általában jellemző közös sajátosságok	230
A szocialista államok kormányformája	232
A kormányforma szocialista megoldásának fő elvei	232
A szocialista kormányformák kialakulása és fejlődése	234
A kormányforma fejlődésének jellegzetességei a felszabadulástól az alkotmányig	237
Az országgyűléssel kapcsolatos tanítások	239
A népképviseleti rendszer a burzsoá államokban	239
A magyar országgyűlés a felszabadulásig	246
A népképviseleti rendszer lényege a szocialista államokban	248
A Magyar Népköztársaság Országgyűlése	250
A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének kialakulása	250
Az országgyűléssel kapcsolatos jogforrások	252
Az országgyűlés feladatai és hatásköre	254
Az országgyűlés szervezete	261
Az országgyűlés megalakulása és megbízatásának megszűnése	266
Az országgyűlés aktusai	2268
Az országgyűlés működési rendje	273
A törvényhozás legfontosabb mozzanatai	279
A képviselők jogállása (jogaik és kötelességeik)	282
A képviselői megbízás (mandátum) jellege és létrejötte	282
A képviselők jogai	284
A képviselők kötelessége	287
A képviselők felelőssége	289
A képviselők mentelmi joga	290
Az országgyűlési képviselők megbízásának megszűnése	294
A képviselői összeférhetetlenség	296
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa	299
A legfelsőbb államhatalom gyakorlásának folyamatosságát biztosító szervek a szocialista államokban	299
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának megalakulása	301
Az Elnöki Tanács feladatai és hatásköre	302
Az Elnöki Tanács aktusai	315
Az Elnöki Tanács működési rendje és titkársága	317
Az államigazgatás legfőbb szerve a Magyar Népköztársaságban	317
Az államigazgatás legfelsőbb szervéről általában	317
A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa mint az országgyűlés végrehajtó-rendelkező szerve	320
A minisztertanács feladatai és hatásköre az államigazgatási szervezet legfelsőbb irányításában	321
A minisztertanács kormányzati tevékenysége	326
A minisztertanács megalakítása megbízatásának időtartama	328
A minisztertanács testületi jellege és felelőssége	329
A minisztertanács tagjainak egyéni felelőssége	330
A minisztertanács működése	334
A minisztertanács aktusai	337
A minisztériumok	340
A minisztertanácsnak alárendelt országos hatáskörű államigazgatási szervek	344
Az államhatalom helyi szervei a Magyar Népköztársaságban
A Magyar Népköztársaság államigazgatási területi beosztása	347
Az állam területi beosztásáról általában	347
Az államigazgatási területi beosztás történeti típusai	348
A területi beosztás felszabadulás utáni fejlődése	351
Népköztársaságunk jelenlegi államigazgatási területi beosztása	351
A területváltoztatás tételes jogi szabályai	353
A burzsoá állam helyi szervei	354
A kizsákmányoló állam helyi szerveinek típusai	354
A burzsoá önkormányzatokról általában	356
A helyi önkormányzatok a felszabadulás előtti Magyarországon	359
Az államhatalom helyi szervei a Magyar Népköztársaságban	361
Az államhatalom helyi szervei mint az államhatalom gyakorlásának szocialista formái	361
Az államhatalom helyi szerveinek létrejötte a Magyar Népköztársaságban	363
A tanácsok országos rendszere	365
A tanácsok és szerveik	366
A tanács tagjai	367
A tanács működése	370
A tanács feladatai és hatásköre	372
A tanácsok bizottságai	375
A tanácsok és szerveik tömegkapcsolatainak formái	377
A tanácsok végrehajtó-rendelkező szervei	379
A tanácsok aktusai	381
A tanácsok kapcsolata a tanács alá nem rendelt szervekkel	383
A demokratikus centralizmus és jogi biztosítékai a tanácsi szervezet felépítésében és működésében	384
A bíróság és az ügyészség a Magyar Népköztársaságban
A bíróságok a szocialista államban	390
A burzsoá államok bíróságai	390
Magyarország bíróságai a felszabadulás előtt	392
A bíróságok a szocialista államban	395
Bíróságaink a felszabadulástól az alkotmányig	396
A bíróságok a Magyar Népköztársaságban	397
Az igazságszolgáltatás jogi szabályozásának államjogi jellege	397
Bíróságaink jelenlegi szervezete	399
A bírói szervezet feladatai	401
Bíróságaink viszonya az államhatalmi és államigazgatási szervekhez	401
A bírák jogállása: jogaik és kötelességeik	403
Az igazságszolgáltatás alapelvei a Magyar Népköztársaságban	409
Az igazságszolgáltatás alapelveinek jellege	409
Igazságszolgáltatás kizárólag a bíróságok útján	410
Az igazságszolgáltatás egysége	411
A társasbíráskodás	411
Népi ülnökök részvétele és a hivatásos bírákkal való egyenjogúsága	412
A bírák választása, visszahívhatása és beszámolási kötelezettsége	412
A bírói függetlenség	414
A védelem joga	416
A nyilvánosság	417
Az anyanyelv használatának biztonsítása	417
A bíróság által hozott ítéletek megtámadhatósága	417
Az ügyészség	418
Az ügyészség a burzsoá államban	418
Az ügyészség Magyarországon a felszabadulás előtt	419
Az ügyészség kialakulása a szocialista államban	420
Az ügyészség a Magyar Népköztársaságban	422
Az ügyészségre vonatkozó alapvető jogforrások, ezek államjogi jellege	422
Az ügyészségi szervezetere és működésre vonatkozó alapelvek	423
Ügyészségünk jelenlegi szervezeti felépítése	425
Az ügyészség feladatai	425
Az általános törvényességi felügyelet	427
A bűnügyi nyomozás törvényessége feletti felügyelet	430
A bíróságok tevékenységének törvényessége feletti felügyelet	430
A letartóztató intézetekben való fogvatartás törvényessége feletti felügyelet	431
Az ügyészek jogállása; jogaik és kötelességeik	432
Az állampolgárok alapjai és alapkötelességei
Az állampolgári alapjogok kialakulása, jogi természete és rendszere	434
Az állampolgári alapjogok a tőkés államokban	434
Az állampolgári alapjogok a szocialista államokban	436
Az állampolgári alapjogokra vonatkozó burzsoá felfogások	438
Az állampolgári alapjogok jogi természete	442
Az állampolgári alapjogok és kötelességek nemzetközi rendezésére irányuló kísérletek	443
Az állampolgári alapjogok és kötelességek felosztása	445
Az állampolgárok gazdasági, szociális és kulturális jogai	445
A gazdasági, szociális és kulturális jogok és kialakulásuk	446
A munkához és a munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazáshoz való jog	449
A pihenéshez és üdüléshez való jog	451
Az egészségvédelemhez és munkaképtelenség esetén segítséghez (társadalombiztosításhoz) való jog	452
A művelődéshez való jog	455
Az állampolgárok egyenjogusága	458
Az állampolgári egyenjoguság fogalma	458
Az állmapolgárok nemek szerinti egyenjogúsága	461
A felekezeti egyenjogúság	464
A nemzetiségi egyenjogúság	465
Az állampolgári szabadságjogok	468
Az állampolgári szabadságjogok elmélete és gyakorlata	468
A személyi szabadság és sérthetetlenség	471
A lelkiismereti és vallásszabadság	472
A szólás- és sajtószabadság	474
A gyülekezési szabadság	476
Az egyesülési szabadság	477
Az állampolgárok alapkötelességei	478
Az állampolgári kötelességek a burzsoá alkotmányokban	477
Az állampolgári kötelességek a szocialista alkotmányokban	480
Az állampolgári kötelességek alkományunkban	481
Az államhatalmi szervek választása a Magyar Népköztársaságban
A szocialista és a burzsoá választási rendszer	484
A választási rendszer mint az állampolgárok politikai jogait biztosító jogintézmény	484
A választójog alanyi jogi jellege	486
A választási rendszerek kialakulásának általános vonásai	489
A magyar burzsoá választási rendszer fejlődése a felszabadulásig	491
Választási rendszerünk fejlődése a felszabadulást követően mai választási rendszerünk hatályos jogforrásai	497
Az országgyűlési választójog hatályos szabályai	500
A választójog általánossága	500
A választójog egyenlősége	502
A válaszások közvetlensége	505
A szavazás titkossága	506
A választók visszahívási joga, s a megválasztottak beszámolói kötelezettsége	507
A választások törvényessége feletti felügyelet	507
A hatályos választási eljárás legfontosabb részletei	508
Az eljárás jogi szabályozásának jelentősége	508
A választások kitűzése	508
A választási egységek	509
A kerületi választási lajstromok	509
A választók összeírása: a választói névjegyzék	509
A jelölés	512
A választást lebonyolító szervezet	513
A választási hírdetmények	514
A szavazás	515
A szavazatok összeszámlálása	515
A választások eredményének megállapítása és kihirdetése	516
A választások tisztaságának és zavartalanságának biztosítása	517
A tanácsok tagjainak választása és visszahívása	519
A tanácsok tagjai és az országgyűlési képviselők választása	519
A tanácsok tagjainak választásánál érvényesülő különleges előírások	519
Név- és tárgymutató	541