Magyar államigazgatási jog

Általános rész

Szerző

Budapest

'Dr. Berényi Sándor: Magyar államigazgatási jog ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1966
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	571 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 4075

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Alapfogalmak
Az igazgatás és az államigazgatás
1. §. Az igazgatás fogalma	9
2. §. Az igazgatás és a vezetés (irányítás) viszonya	20
3. §. Az államigazgatás fogalma szervezési szempontból	26
4. §. Az államigazgatás mint állami tevékenység	35
Az államigazgatás-tudomány
1. §. A polgári közigazgatás-tudomány irányzatai	39
2. §. A szocialista államigazgatás-tudomány	47
Az államigazgatási jog
1. §. Az államigazgatási jog fogalma és tárgya, helye a magyar szocialista jogrendszerben	58
2. §. Az államigazgatási jog forrásai	69
3. §. Az államigazgatási jogi norma	83
4. §. Az államigazgatási jogviszony	94
5. §. Az államigazgatási jog rendszere	105
Az államigazgatás szervezete és szervezeti elvei
Az államigazgatás szervezeti rendszerének tagozódásában érvényesülő elvek
1. §. A magyar államigazgatás szervezeti elvei	109
2. §. A feladatok (ügyek) és a terület szerinti munkamegosztás	110
3. §. Az ágazati feladatok az államigazgatásban	115
4. §. A funkcionális feladatok az államigazgatásban	116
5. §. Az államigazgatás ágazati szervei	117
6. §. Az államigazgatás funkcionális szervei	120
7. §. Az államigazgatás ágazati (termelés-ágazati, termelés-területi) rendszere	121
8. §. Az álamigazgatás funkcionális rendszere	123
9. §. A területi munkamegosztás az államigazgatásban; a települések és az igazgatási egységek	124
10. §. A régióra vonatkozó alapfogalmak és a régió államigazgatási vonatkozásai	131
11. §. Az államigazgatás szervezeti rendszere	134
A demokratikus centralizmus elvének érvényesülése az államigazgatás szervezetében
1. §. A demokratikus centralizmus elvének jelentősége	138
2. §. A centralizáció társadalmi, gazdasági alapjai	140
3. §. Az államigazgatási szervek alá- és fölérendeltsége	141
4. §. A demokratikus centralizmus elvének hatása a szervezet felépítésére, a hatáskörök elosztására, az irányítás módszereire	146
5. §. A szocialista demokrácia általánossá válása és a társadalmi önigazgatás kibontakozása	147
6. §. A bürokratizmus és elidegenedés a szocialista államapparátusban	152
Az államigazgatási szerv
1. §. Az államigazgatási szerv fogalma	154
2. §. Az államizgazgatási szervek létrehozása, megszüntetése	161
3. §. Az államigazgatási szerv munkaszervezete: a hivatal	163
4. §. A testületi és az egyedi szervek (vezetés)	164
5. §. Az államigazgatási szerv belső felépítése	170
Az államigazgatás központi szervei
1. §. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa	181
2. §. Az államigazgatás központi különös hatáskörű szervei: minisztériumok, országos hatáskörű szervek	182
Az államigazgatás helyi szervei
1. §. Az államigazgatás helyi szerveinek rendszere	192
2. §. Az államigazgatás helyi szervei tevényeksége egységének, összhangjának biztosítása (a tanács és az alá nem rendelt igazgatási szervek kapcsolata)	195
3. §. A tanács alá rendelt igazgatási szervek formái	197
4. §. A végrehajtó bizottság	197
5. §. A végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei	207
A vállalat, az intézet és irányító szerveik
1. §. A vállalat és az intézet fogalma	218
2. §. A vállalat	222
3. §. A vállalat belső szervezete	228
4. §. A vállalatirányító szervek	239
5. §. Az irányító államigazgatási szervek belső szervezete; az irányító államigazgatási szervek és az irányított egységek (vállalatok, középfokú gazdasági irányító szervek) szervezeti kapcsolata	242
6. §. Az intézet	245
A társadalmi szervek szerepe az államigazgatásban
1. §. Elvi alapvetés	248
2. §. A társadalmi szervek részvételének formái és tartalma az államigazgatásban	255
3. §: A társadalmi szervek típusai és az államigazgatási feladatok megoldásában való jelentőségük	261
Az államigazgatás működése
Az államigazgatás működésének tagozódása	269
Az államigazgatási szervek feladatai a vállalatok és intézetek irányításában
1. §. A vállalatok irányítása	272
2. §. Az intézetek irányítása	279
Az államigazgatási aktusok
1. §. Az államigazgatás cselekményeinek tagolása	287
2. §. Az államigazgatási aktus fogalmi köre	290
3. §. Az államigazgatási aktusok osztályozása	293
4. §. Az államigazgatási aktusok érvényességének feltételei	302
5. §. A hibás államigazgatási aktusok fajai, orvoslásuk lehetősége és módjai	305
Az államigazgatási eljárás
1. §. Az államigazgatási eljárás fogalma és tagozódása	310
2. §. Az államigazgatási eljárás kérdéseinek irodalma és tételes jogi szabályozása	311
3. §. Az államigazgatási eljárási törvény hatálya	321
4. §. A szocialista államigazgatási eljárás alapelvei	323
5. §. Az első fokú eljárás	330
6. §. A jogorvoslati rendszer	355
Az államigazgatás eszközei a jogszabályok és egyéb rendelkezések (aktusok) érvényesítésében
1. §. A meggyőzés és a kényszer (szankció) összefüggése az aktusok érvényesítésében	383
2. §. Az államigazgatási kényszer (szankció) fajtái	386
3. §. Az államigazgatási jogi felelősség tipikus alakzata: a szabálysértés	396
4. §. Az egyedi aktusok érvényesítése. A végrehajtási eljárás	418
Az államigazgatási szervek irányítása és vezetése
1. §. Az államigazgatási szervek szerepe az államigazgatási szervek irányításában	423
2. §. A kormányzás és az államigazgatás legfelsőbb irányítása	424
3. §. Az államigazgatás pártirányítása	428
4. §. Az irányítás az államigazgatásban	432
5. §. A felügyelet az államigazgatásban	434
6. §. Az irányítás (vezetés) jogi és nem jogi eszközei	440
7. §. Az államigazgatás irányításának (vezetésének) jogi eszközei	442
8. §. Az utasításoknak való engedelmesség	451
Ellenőrzés az államigazgatásban
1. §. Az ellenőrzési tevékenység jellemzése és rendszerezése	460
2. §. A népi ellenőrzés	463
Az államigazgatási szervek együttműködése a bíróságokkal, az ügyészségekkel és mellérendelt államigazgatási szervekkel
1. §. Az államigazgatási és a bírói tevékenység	471
2. §. Az államigazgatási és az ügyészi tevékenység	475
3. §. A mellérendelt államigazgatási szervek egymással való kapcsolatai	477
Az államigazgatási szervek belső élete
1. §. Az államigazgatási ügyrend	480
2. §. Az államigazgatási munka szervezése	490
3. §. Az államigazgatás dologi szükségleteinek biztosítása	498
Az államigazgatás személyzete
1. §. A személyzeti politikai és az államigazgatás személyzeti kérdéseinek jogi szabályozása	504
2. §. A munkaviszony keletkezése az államigazgatásban	509
3. §. Az államigazgatási dolgozók bérrendszere (illetményrendszere)	515
4. §. A minősítési rendszer	517
5. §. A felelősségi rendszer az államigazgatásban	521
Az államigazgatás általános hatáskörű szerveinek tényleges működése
1. §. A Minisztertanács működése	541
2. §. A végrehajtó bizottságok működése	548