Magyar állam- és jogtörténet I. félév II. kötet

Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar/I. félév/Kézirat

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Kovács Kálmán: Magyar állam- és jogtörténet I. félév II. kötet ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	71 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: J 1-135.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

A magyar feudális állam és joga 13. század derekától 1848-ig
IV. fejezet
A FEUDÁLIS ÁLLAM A 13. SZÁZAD DEREKÁTÓL 1526-IG
1. A társadalmi viszonyok
A) Alapvető osztályok

1. A földbirtokos uralkodó osztály
A kifejlődött feudális társadalom két alapvető osztályát egyrészt a földet kisajátitó, kiváltságos földesurak, másrészt az általuk kizsákmányolt jobbágyparasztok alkotják, akik meg vannak fosztva a feudális korszak legfontosabb termelőeszközének, a földnek a tulajdonától. A két, egymással kibékithetetlenül szembenálló osztály között változó intenzitással, de szakadatlanul folyik az osztályharc. -
A földbirtokos uralkodó osztály nem képez egységes, homogén társadalmi réteget. Mindenek előtt, az államban és a társadalomban betöltött funkciójának megfelelően, két nagy csoportra: az elsősorban ideológiai funkciót teljesítő egyházi, és a főként katonai feladatokat ellátó világi rétegre oszlik. Mindkét társadalmi rétegen belül igen nagy vagyoni különbségek vannak s ezeknek megfelelően az egyes csoportjaik között az általuk élvezett jogok tekintetében is jelentős differenciák alakulnak ki. Minthogy a feudalizmusban a hatalom alapja a földbirtok, az uralkodó osztály egyes csoportjai ennek arányában veszik ki részüket - kisebb vagy nagyobb mértékben - a gazdasági és politikai hatalom gyakorlásából. - A feudalizmus kifejlődése során az uralkodó osztály egyes rétegei fokozatosan kiharcolják s a gyengülő királyi hatalommal elfogadtatják a maguk külön előjogait, kiváltságait, mindenik csoport - hatalmi helyzetének megfelelően - kialakítja saját jogállását. Az előjogaik alapján egymástól elkülönült, ugyanazon jogállással biró rétegek egy-egy rendet alkotnak. A megszerzett rendi előjogokat az egyes rendekhez tartozók átörökítik utódaikra, A rendek soraiba - a születésen kivül - általában külön királyi kiváltságlevél utján lehet bekerülni. Kivételt képeznek az egyháziak; a papi rendbe való felvétel előfeltételeit és módozatait ugyanis maga az egyház állapítja meg, azonban a nagy egyházi javadalmakba s így a főpapok rendjébe való bejutáshoz a magyar feudális jog szerint a királynak, mint főkegyurnak a hozzájárulása is szükséges.
Vissza

Tartalom

II. RÉSZ
A magyar feudális állam és jog a 13. század derekától 1848-ig
IV. fejezet
A FEUDÁLIS ÁLLAM A 13. SZÁZAD DEREKÁTÓL 1848-IG
A társadalmi viszonyok 3
A) Alapvető osztályok 3
1. A földbirtokos uralkodó osztály 3
a) A főpapok (praelati) 5
aa) A főpapság jövedelmei 5
ab) A főpapi javadalmak betöltése. A főkegyúri jog 7
b) A főurak (barones) 9
c) A köznemesek (nobiles) 12
ca) A köznemesség kialakulása és rendi szervezkedése 12
cb) A köznemesség rétegeződése 13
cc) A nemesség küzdelmei a hatalom rendi megosztásáért 14
cd) Familiárisok, praedialisok 15
2. A jobbágyság 17
a) Küzdelem a költözködés! jog kivivásáért 18
b) A jobbágyterhek alakulása. A parasztság harca terheinek csökkentéséért; parasztfelkelések 20
c) A jobbágyság gazdasági differenciálódása 25
B) Egyéb osztályok és rétegek 26
1. A városi polgárság 26
a) A városok, a városi polgárság kialakulása. a szabad
királyi városok országos renddé válása 26
b) A városi polgárság jogállása 27
c) A városi lakosság tagozódása: patriciusok, céhpolgárság, plebeiusi elemek 29
2. A tőkés kizsákmányolás kezdeti formái: a munkásság
megjelenése 30
3. Az értelmiség 32
2. A jogforrások 33
A) A jogforrások általában 33
B) Az egyes jogforrások 33
1. A törvény 33
2. A privilégium 37
3. A statutum 38
4. A szokásjog 39
5. Szokásjogi gyűjtemények 40
a) A Tripartitum 40
b) A városi jogkönyvek 43
c) A tárnokjogi cikkek 43
3. Az államszervezet 44
A) Az állam- és kormányforma 44
1. A feudális széttagoltság állama 44
2. A központi hatalom átmeneti megszilárdulása 45
3. A bárói ligauralom 45
4. A rendi-képviseleti állam létrejötte 45
5. A centralizált állam megteremtésére irányuló kisérlet 46
6. A központosítás eredményeinek felszámolása 46
B) A központi szervek 46
1. Az államfő 46
a) A király jogállása 46
b) A királyi trón betöltése 47
ba) A trónbetöltési elvek változása 47
bb) A koronázás. A korona őrzése 48
2. Az országgyűlés 49
a) Az országgyűlés intézményének kialakulása és megszilárdulása 49
b) Az országgyűlés szervezete, hatásköre és tárgyalási
módja 49
3. A királyi tanács 51
4. A királyi kancellária 52
5. Országos méltóságok; udvari tisztségek 53
a) A nádor 53
b) Az országbiró 54
c) A tárnokmester 54
d) A főkincstartó 54
e) Az udvari tisztségek 55
6. A királyi kincstár 55
a) A királyi birtokok jövedelmei 55
b) A regale jövedelmek 55
c) Az adók 56
A hadügyi szervezet 58
C) A helyi szervek
1. A nemesi vármegye 59
a) A nemesi vármegye kialakulása 59
b) A vármegye szervezete és funkciója 59
2. A városok 61
3. Az erdélyi területek igazgatása 62
D) A törvénykezési szervezet 64
1. A kuriális biráskodás 64
2. A nádori közgyűlés 65
3. A vármegyei törvényszék vagy sedria 65
4. Az uriszék 66
5. A városi biróság és fellebbviteli fórumai 66
6. Az egyházi biróság 67

Témakörök

Dr. Kovács Kálmán

Dr. Kovács Kálmán műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Kovács Kálmán könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem