Magyar állam- és jogtörténet I.

Tartalom

Előszó
I. r. A magyar állam keletkezése. A korai feudális állam és jog 5
I. fej. Társadalmi és közszervezet az államalapításig 5
1. A magyar őstársadalom 5
2. A nemzetségi és törzsi szervezet 7
3. A honfoglalás és letelepedés hatása a társadalmi fejlődésre 9
4. A kalandozások gazdasági és társadalmi következményei 10
5. Az államalapítás 12
II. fej. A korai feudális állam 14
1. A társadalom osztályszerkezete, az egyes osztályok és rétegek jogállása 14
a) Az uralkodóosztály kialakulása 14
b) Az alávetett osztályok kialakulása 15
c) A vendégek (hosnites) 18
d) A társadalmi viszonyok változásai a 13. sz. első felében. Az Aranybulla 18
III. fej. A jogforrások 21
a) A szokásjog 21
b) A törvény (dekrétum) 22
c) A kiváltságlevél (privilégium) 23
IV. fej. Az államszervezet 24
A) A magyar korai feudális államszervezet kialakulása és jellege 24
B) A központi szervek 27
1. Az államfő 27
2. A királyi tanács 32
3. A királyi kancellária 33
4. Egyéb központi szervek 34
C) A helyi szervek 35
1. A királyi vármegye (comitatus) 35
2. A városok 37
3. A falu (villa) 39
4. A helyi igazgatás Erdélyben 40
5. A társországok: Szlavónia, Horvátország és Dalmácia igazgatása 42
D) A törvénykezés szervei 43
1. A király bíráskodása 43
2. Egyéb kúriai bíróságok 43
3. Vidéki bíróságok 45
V. fej. A korai feudális jog 48
1. Korai feudális jogunk általános vonásai 48
2. A magánjog 49
A) A korai feudális földtulajdonjog 49
B) Kötelmi jog 50
C) Családi jog 53
D) Öröklési jog 55
3. A büntetőjog a korai feudalizmus idején 57
A) A korszak büntetőjogának jellege és főbb vonásai 57
B) A főbb bűncselekményi kategóriák 60
1. A király és az ország elleni bűncselekmények 60
2. A vagyon elleni bűncselekmények 61
3. A vallás elleni cselekmények 61
4. Az élet és a testi épség elleni bűncselekmények 62
C) Büntetési nemek 62
1. A halálbüntetés 62
2. A testcsonkító büntetések 63
3. A testfenyítő büntetések 63
4. A megszégyenítő büntetések 63
5. A szabadságbüntetések 64
6. A vagyoni büntetések 64
4. A perjog 64
A) A peres eljárás jellemző vonásai 64
B) A per lefolyása 65
1. Az idézés 65
2. A bizonyítás eszközei 65
a) Az eskü 65
b) Az istenítéletek 66
3. Az ítélet. A perorvoslat 67
Források és irodalom az I. részhez 67
II. rész A magyar feudális állam és jog a 13. század derekától 1848-ig. I. Fejezet. A feudális állam a 13. század derekától 1848-ig 70
1. A társadalom osztályszerkezete. Osztályok és rendek jogállása 70
A) Alapvető osztályok 70
1. A földbirtokos uralkodó osztály 71
a) A főpapok (praelati) jogállása 72
aa) A főpapság jövedelmei 72
ab) A főpapi javadalmak betöltése. A főkegyúri jog 74
b) A főurak (barones) jogállása 77
c) A köznemesek (nobiles) jogállása 79
ca) A köznemesség kialakulása és rendi szervezkedése 79
cb) A köznemesség rétegeződése 80
cc) A nemesség küzdelmei a hatalom rendi megosztásáért 81
cd) Familiárisok, praedialisok 82
2. A jobbágyság jogai és kötelezettségei 84
a) Küzdelem a költözködési jog kivívásáért 85
b) A jobbágyterhek alakulása. A parasztság harca terheinek csökkentéséért; parasztfelkelések 87
c) A jobbágyság gazdasági differenciálódása 92
B) Egyéb osztályok és rétegek jogállása 93
1. A városi polgárság 93
a) A városok, a városi polgárság kialakulása. A szabad királyi városok országos renddé válása 93
b) A királyi városok polgárságának jogállása .. 95
c) A városi lakosság tagozódása: városi polgárok (patríciusok, kispolgári középrétegek); plebeiusi elemek 96
2. A tőkés kizsákmányolás kezdeti formái: a munkásság megjelenése 98
3. Az értelmiség 100
2. A jogforrások 101
a) A törvény 101
b) A privilégium 105
c) A statutum 107
d) A szokásjog 107
e) Szokás jogi gyűjtemények 109
ea) A Tripartitum 109
eb) A városi jogkönyvek 112
ec) A tábornokjogi cikkek 112
3. Az államszervezet 113
A) Az állam- és kormányforma 113
1. A feudális széttagoltság állama 113
2. A központi hatalom átmeneti megszilárdulása 114
3. A bárói ligauralom 114
4. A rendi-képviseleti állam létrejötte 114
5. A centralizált állam megteremtésére irányuló kísérlet 115
6. A központosítás eredményeinek felszámolása 115
7. A szentkorona-eszme mint államfogalom 116
B) A központi szervek 117
1. Az államfő 117
a) A király jogállása 117
b) A királyi trón betöltése 118
ba) A trónbetöltési elvek változása 118
bb) A koronázás. A koronázási eskü és hitlevél. A korona őrzése 119
2. Az országgyűlés 120
a) Az országgyűlés intézményének kialakulása 120
b) Az országgyűlés szervezete, tárgyalási módja; hatásköre 121
3. A királyi tanács 122
4. A királyi kancellária 123
5. Országos méltóságok; udvari tisztségek 125
a) A nádor 125
b) Az országbíró 126
c) A tárnokmester 126
d) A főkincstartó 126
e) Az udvari tisztségek 127
6. A királyi kincstár 127
a) A királyi birtokok jövedelmei 127
b) A regale jövedelmek 127
ba) A kamara-haszna (lucrum camarae) 127
bb) A bánya-bevételek 128
bc) A sóbányászás és sóértékesítés 128
bd) A vámok 128
c) Az adók 128
7. A hadügyi szervezet 132
C) A helyi szervek 132
1. A nemesi vármegye 132
a) A nemesi vármegye kialakulása 132
b) A vármegye szervezete és funkciója 132
2. A városok 135
3. Az erdélyi területek igazgatása 136
D) A törvénykezés szervei 137
1. A kuriális bíráskodás 137
2. A nádori közgyűlés; a proclamata congregatio 139
3. A vármegyei törvényszék vagy sedria 140
4. Az úriszék 140
5. A városi bíróság és fellebbviteli fórumai 141
6. Az egyházi bíróság 142
7. A közhitelességi szervezet 142
Források és irodalom a II. rész I. fejezetéhez 146
II. rész. II. fejezet. A feudális állam 1526-1848-ig 149
A rendi társadalom osztályszerkezete és az egyes rendek jogai a mohácsi vész után 149
A) Az alapvető osztályok jogállása 149
1. A földbirtokos uralkodó osztály. Az ország három első rendje: főpapok, főurak, nemesek jogállása 149
a) A főpapok (praelati) jogállása 150
b) A főnemesség jogállása 155
c) A köznemesség jogállása 158
A nemesség szerzés módjai 161
d) A jobbágyság jogállása 162
Mária Terézia úrbéri rendelete (1767) 166
II. József jobbágyvédő intézkedései 169
Az 1836. évi jobbágytörvények jelentősége 170
A jobbágyság helyzete Erdélyben 171
B) Egyéb osztályok és rétegek jogállása 172
1. A városi polgárság jogállása 172
2. A munkásság rétegeződése és jogai 175
3. Az értelmiség I75
2. A jogforrások a mohácsi vész után 177
A jogforrások általában 177
Az egyes jogforrások 177
a) A törvény 177
Alkotmány. Alaptörvények 179
A Corpus Juris Hungarici 180
Az erdélyi törvénykönyvek 181
b) A szokásjog 182
A Négyeskönyv (Quadripartitum) 183
A birói gyakorlat jelentősége. A Planum Tabulare 184
c) A privilégium 184
d) A rendelet (pátens) 186
e) Statutumok 186
f) Jogforrások a török hódoltsági területen 187
3. Az állam szervezete a mohácsi vész után 188
A) Állam és kormányforma 188
a) Az állam- és kormányforma a Habsburg-Magyarországon 188
b) Az állam- és kormányforma Erdélyben 190
c) A török uralom alatti terület állam-szervezeti kérdései 191
B) Az állam központi szervei a Habsburg Magyarországon 191
1. Az államfő 193
2. Az országgyűlés a Habsburg-Magyarországon 194
A "reformországgyűlések" jelentősége 199
3. A kormányzás és közigazgatás központi szervei 200
a) A Habsburg-birodalom központi szervei 201
b) A magyar központi kormányszékek 203
ba) A magyar tanács 203
bb) A magyar kancellária 205
bc) A pénzügyi igazgatás szervezete 207
bd) A helytartótanács 212
c) A helyi igazgatás a Habsburg Magyarországon 213
1. A vármegyék 213
2. A városok 217
3. A községek igazgatása 222
4. A parasztvármegye 224
5. Székek és kiváltságos kerületek 225
a) A hajdu-városok 225
b) A jász-kun kerület 225
c) A szepesi lándzsás-szék 226
d) A szepesi városok 226
e) A prediális székek 226
6. A határőrvidék kiépítése 227
7. Egyéb kiváltságolt terület 228
D) Törvénykezési szervezet a Habsburg-Magyarországon 228
1. A felsőbíróságok 229
2. Megyei bíróságok 230
3. A városi bíróságok 231
4. Bíráskodás a jobbágyok ügyeiben 231
5. Váltótörvényszékek felállítása a 19. században 232
6. Az egyházi bíróságok 232
7. Egyetemi bíróság 233
8. A közhitelességi szervezet 233
E) Erdély államszervezete a mohácsi vész után 234
1. A fejedelmi hatalom 234
2. Az erdélyi országgyűlés 234
3. Az erdélyi központi igazgatás 235
4. A helyi igazgatás Erdélyben 236
5. Törvénykezési szervek Erdélyben 237
F) A társországok állami szervezete a mohácsi vész után 238
G) A török hódoltsági terület igazgatása és törvénykezése 239
H) A Rákóczi-féle Habsburg-ellenes harc államszervezete 241
Források és irodalom a II. rész II. fejezetéhez 245
II. rész III. fejezet. A feudális jog a XIII. század közepétől 1848-ig 247
1. A magánjog intézményei 247
I. A nemesi magánjog 247
A) Tulajdonjog 247
a) A feudális földtulajdonjog 247
b) A földtulajdon egyéb formái 250
1. Korona javak 250
2. Egyházi birtok 25i
3. Hitbizomány 251
4. Városi ingatlanok 252
B) Kötelmi jog 253
1. Királyi adomány 253
2. Adásvétel 255
3. Zálog 256
4. Elévülés és elbirtoklás 257
C) Családi jog 257
1. Házassági jog 257
2. Hitbér 258
3. Jegyajándék 259
4. Hozomány 259
5. Az atyai hatalom 259
6. Gyámság 260
D) Öröklési jog 261
1. Törvényes és végrendeleti öröklés 261
2. Leánynegyed 263
3. Hajadoni jog 263
4. Özvegyi jog 263
II. A jobbágyok jogviszonyai 264
1. A jobbágyjavak 264
2. Az úrbéri juttatások 268
3. A jobbágyok tartozásai 268
4. A jobbágyok öröklése 269
III. Egyes kapitalista magánjogi intézmények kialakulása a feudális jogrend bomló szakaszában 270
1. A földkönyv 270
2. Ipari és kereskedelmi viszonyok szabályozása 271
2. A büntetőjog a 13. század derekától 1848-ig 272
A) A korszak büntetőjogának fontosabb jellemző vonásai 272
B) A főbb bűncselekmény-kategóriák 273
1. A hűtlenség 273
2. A vallás elleni cselekmények 275
3. A hatalmaskodás 277
4. A nyilvános bűncselekmények 278
5. Egyéb bűncselekmények 278
C) Büntetési nemek 279
1. A főbenjáró büntetések 279
2. A testcsonkító büntetések 280
3. A testfenyítő büntetések 280
4. A becsület-büntetések 281
a) A becsületvesztés, infamia 281
b) A pellengérre állítás 281
c) Az ünnepélyes megkövetés 281
d) A nemesség, közhivatal, rendjelek stb. elvesztése 281
5. A szabadságbüntetések 281
a) A száműzés, kiutasítás, kitiltás 282
b) A tömlöc- vagy börtönbüntetés 282
6. A vagyoni büntetések 282
a) A jószágvesztés 282
b) Pénzbüntetések 283
c) A nyugdíj, kegypénz vagy más javadalom elvesztése 283
D) Kodifikációs kísérletek a magyar büntető törvénykönyv megalkotására 283
3. A perjog a 13. század derekától 1848-ig 284
A) A peres eljárás főbb jellegzetességei 284
B) A per lefolyása 285
1. A perbehívás 286
2. A perfelvétel és a perbebocsátkozás 286
3. A bizonyítási eszközök 287
a) Az oklevélbizonyítás 287
b) A tanúbizonyítás vagy tudományvétel 287
ba) Az egyszerű tanúbizonyítás 287
bb) A közös tanúbizonyítás 288
c) Az eskü 288
4. Az ítélet és a végrehajtás 289
5. A per befejezésének egyéb módjai 289
6. A perorvoslatok 290
C) Változások a peres eljárásban a késői és a hanyatló feudalizmus idején 290
1. A polgári peres eljárás 290
a) Az írásbeli per 291
b) A szóbeli per 292
2. A büntető peres eljárás 292
a) Az írásbeli büntetőper 293
b) A szóbeli büntetőper 294
c) Kivételes eljárások 294
Források és irodalom a II. rész III. fejezetéhez 296

Témakörök