Magyar alkotmánytörténet

Tartalom

TARTALOM
ELŐSZÓ 9
I. RÉSZ
A magyarság törzsi szerveződése és a nomád állammodell
1. A NEMZETSÉGI SZERVEZET KORA 13
A társadalmi szerveződés kezdetei 13
A társadalom alapegységei 14
2. A FEGYVERES DEMOKRÁCIA KORA
(TÖRZSI ÉS TÖRZSSZÖVETSÉGI KORSZAK) 18
A törzsi demokrácia 18
A fejedelemség 21
A honfoglalás 25
A megtelepedés 27
Az uruszág 27
IRODALOM 30
II. RÉSZ
Feudális állammodellek Magyarországon
1. CSATLAKOZÁS EURÓPÁHOZ 35
A „szélső nemzetté" válás okai 35
A szélső nemzeti lét jellemzői 37
2. A PATRIMONIÁLIS MONARCHIA 40
A patrimoniális monarchia fogalma 40
A magyar patrimoniális állam 42
A patrimoniális állam működése 43
3. A RENDI-KÉPVISELETI MONARCHIA 46
A patrimoniális monarchia felbomlása 46
A rendek és a rendiség 48
A rendi-képviseleti monarchia szervezete 50
4. AZ ABSZOLÚT MONARCHIA 55
Az abszolút monarchia kialakulása és lényege 56
A Habsburg-abszolutizmus esélyei 60
Az abszolutizmus államának működése 62
5. SPECIÁLIS ÁLLAMMODELLEK A FEUDÁLIS KORSZAK FEJLŐDÉSÉBEN 64
Az Erdélyi Fejedelemség 64
A kuruc ellenállás államai 66
Horvát-Szlavónország államisága 71
IRODALOM 74
III. RÉSZ
A feudális állam szervei
1. AZ ÁLLAMFŐ 79
A király 81
A hatalom legitimációja; a szentkorona-eszme 83
A hatalom megszerzése: trónbetöltés 85
A koronázás 86
A koronázási jelvények 86
A király helyettesítése. Kormányzó, helytartó 87
Az erdélyi fejedelem 90
A vezérlő fejedelem 91
2. AZ ORSZÁGGYŰLÉS 93
Az országgyűlés az államgépezetben 93
A magyar országgyűlés előzményei 93
Az országgyűlési képviselet 96
Az országgyűlés szervezete 97
Az országgyűlések tanácskozásai 98
Országgyűlések a fejedelmi Erdélyben 102
3. A KÖZPONTI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 104
A királyi tanács 105
Országos és udvari méltóságok 111
A szakkormányzat szervei, dikasztériumok 116
4. A VÁRMEGYÉK ÉS A KIVÁLTSÁGOS KERÜLETEK 123
A királyi vármegyék 123
A nemesi vármegyék 125
A kiváltságos kerületek 131
Székek, kiváltságolt és nemes községek 133
Katonai határőrvidékek 135
5. SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK ÉS A BÁNYAVÁROSOK 137
A középkori városok 137
A szabad királyi városok 139
A bányavárosok 144
6. MEZŐVÁROSOK, URADALMAK, FALVAK 145
Mezővárosok 145
Uradalmak, földesúri hatalom 146
Falvak, községek 149
A parasztvármegyék 150
7. ERDÉLY KÖZIGAZGATÁSA 152
8. A HÓDOLTSÁGI IGAZGATÁS 153
9. A TÖRVÉNYKEZÉS SZERVEI 154
Bíróságok 154
Ügyvédek 168
Az ügyészi intézmény 172
Közhitelességi szervezet 172
Földkönyv 175
10. AZ EGYHÁZ 177
Az egyházjog fogalma 177
Egyházszervezet 178
Az állam és az egyház viszonya 182
Az állam és a római katolikus egyházon kívüli vallásos mozgalmak és egyházak 187
IRODALOM 192
IV. RÉSZ
Polgári állammodellek a magyar alkotmánytörténetben
1. A POLGÁRI ÁTALAKULÁS MAGYARORSZÁGON 201
Az átmenet kora 201
Az alkotmányos forradalom 208
2. AZ ALKOTMÁNYOS MONARCHIA (1848 ALKOTMÁNYA) 210
Az alkotmányreform 210
Az áprilisi alkotmány 211
A polgári szabadságjogok alapvetése 212
A szabadságharc kormányforma-kísérletei 217
3. FELEMÁS POLGÁROSODÁS - A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI 218
Az elveszített szuverenitás 218
Az „alkotmányfejlődés" jellemzői 219
A törvényhozó és végrehajtó hatalom a neoabszolutizmus államában 221
4. A PARLAMENTÁRIS MONARCHIA 224
A dualista állam alkotmánya 224
A jogfolytonosság konstrukciója: a trianoni Magyarország alkotmánya 240
5. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG 253
Az első polgári demokratikus kísérlet (1918 köztársasága) 253
A második polgári demokratikus kísérlet (1944-1949) 256
IRODALOM 262
V. RÉSZ
A magyar polgári állam szervei
1. AZ ORSZÁGGYŰLÉS 271
Parlamentáris változások 271
A népképviseleti választójog 274
A képviselő jogállása 286
A parlament hatásköre 293
A törvényhozás szervezete és működése 295
Az állami ellenőrzés szervezete 304
2. AZ ÁLLAMFŐ 306
A király 306
A kormányzó 309
A köztársasági elnök 315
3. A KÖZIGAZGATÁS 325
A közigazgatás fogalma 325
A közigazgatási jog 327
A közigazgatás fejlődésének tendenciái 330
4. A KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 335
A magyar polgári közigazgatás korszakai 336
A kormány és a kormányzati szervek 341
A területi önkormányzat szervei 347
A testületi önkormányzatok 357
Néptanácsok, katonatanácsok, nemzeti tanácsok 358
Nemzeti bizottságok és vármegyék 359
A közigazgatási bíráskodás 359
5. A TÖRVÉNYKEZÉS SZERVEI 362
Bíróságok 362
Ügyészi szervezet 365
Ügyvédség 367
Közjegyzőség 369
Telekkönyv 371
IRODALOM 372
VI. RÉSZ
Diktatórikus berendezkedések
a 20. századi magyar alkotmánytörténetben
1. A SZOVJET TÍPUSÚ DIKTATÚRA ELSŐ KÍSÉRLETE:
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG (1919) 381
Az alkotmányfejlődés jellegzetességei a Tanácsköztársaság időszakában 381
A Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya 382
A Tanácsköztársaság végleges alkotmánya 383
A diktatúra központi szervei 384
A tanácsok 387
2. A NYILAS DIKTATÚRA (1944) 389
Magyarország német megszállása 389
A hungarista hatalomátvétel 390
A Hungarista Munkaállam szervezete 391
3. A SZOVJET TÍPUSÚ ÁLLAMBERENDEZKEDÉS
MAGYARORSZÁGON (1949-1956) 395
A szovjet típusú diktatúra 395
Az alkotmány és alkotmányosság Magyarországon 399
A párt 405
A Magyar Népköztársaság szervei 406
IRODALOM 413
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 415
JOGSZABÁLYMUTATÓ 435

Témakörök