| Előszó | 9 |
| A magyarság politikai szerveződése az államalapítás előtt | |
| A nemzetségi szervezet kora | 13 |
| A társadalmi szerveződés kezdetei | 13 |
| A társadalom alapegységei | 14 |
| A fegyveres demokrácia kora (törzsi és törzsszövetségi korszak) | 18 |
| A katonai demokrácia | 18 |
| Politikai szervek a magyar társadalomban a honfoglalás előtt | 21 |
| Kalandozások | 24 |
| A honfoglalás | 24 |
| A kettős honfoglalás elmélete | 25 |
| Az állami szerveződés kezdetei | 26 |
| A megtelepedés | 26 |
| Az uruszág | 26 |
| Irodalom | 29 |
| Feudális állammodellek Magyarországon | |
| A történeti keretek: megkésettség, periféria, modernizáció | 35 |
| A megkésettség tényezői | 35 |
| A megkésettség következményei | 37 |
| Modernizációs törekvések | 39 |
| A patrimoniális monarchia | 40 |
| A patrimoniális monarchia fogalma | 40 |
| A magyar patrimoniális állam | 41 |
| A patrimoniális állam működése | 41 |
| A rendi-képviseleti monarchia | 44 |
| A patrimoniális monarchia felbomlása | 44 |
| A rendek és a rendiség | 45 |
| A rendi-képviseleti monarchia szervezete | 48 |
| Az abszolút monarchia | 51 |
| Az abszolút monarchia kialakulása és lényege | 52 |
| A Habsburg-abszolutizmus esélyei | 54 |
| A felvilágosult abszolutizmus | 56 |
| Az abszolutizmus államának működése | 57 |
| Speciális állammodellek a feudális korszak fejlődésében | 59 |
| Az Erdélyi Fejedelemség | 59 |
| A kuruc ellenállás államai | 61 |
| Horvát-Szlavónország államisága | 66 |
| Irodalom | 69 |
| A feudális állam szervei | |
| Az országgyűlés | 75 |
| Az országgyűlés az államgépezetben | 5 |
| A magyar országgyűlés előzményei | 75 |
| Az országgyűlési képviselet | 78 |
| Az országgyűlés szervezete | 79 |
| Az országgyűlések tanácskozásai | 80 |
| Az államfő | 84 |
| A király | 85 |
| A hatalom legitimációja; a szentkorona-eszme | 87 |
| A hatalom megszerzése: trónbetöltés | 89 |
| A koronázás | 90 |
| A koronázási jelvények | 90 |
| A király helyettesítése: kormányzó, helytartó | 91 |
| Az erdélyi fejedelem | 93 |
| A vezérlő fejedelem | 95 |
| A központi közigazgatás szervei | 98 |
| A királyi tanács | 99 |
| Országos és udvari méltóságok | 105 |
| A szakkormányzat szervei, dikasztériumok | 110 |
| A vármegyék és a kiváltságos kerületek | 117 |
| A királyi vármegyék és az udvarszervezet | 117 |
| Nemesi vármegyék | 121 |
| Kiváltságos kerületek | 126 |
| Székek, kiváltságolt és nemes községek | 127 |
| Katonai határőrvidékek | 130 |
| Szabad királyi városok és a bányavárosok | 132 |
| A középkori városok | 134 |
| A szabad királyi városok | 139 |
| A bányavárosok | 140 |
| Mezővárosok, uradalmak, falvak | 140 |
| Mezővárosok | 141 |
| Uradalmak, földesúri hatalom | 144 |
| Falvak, községek | 145 |
| Parasztvármegyék | 147 |
| Erdély közigazgatása | 148 |
| A hódoltsági igazgatás | 149 |
| Az igazságszolgáltatás szervei | 149 |
| Törvénykezési szervek | 162 |
| Ügyvédek | 162 |
| Az ügyészségi intézmény | 166 |
| Közhitelességi szervezet | 166 |
| Földkönyv | 169 |
| Az egyház | 171 |
| Az egyházjog | 171 |
| Egyházszervezet | 171 |
| Az állam és az egyház viszonya | 172 |
| Az állam és egyház viszonyát szabályozó "állami egyházjog" | 172 |
| Irodalom | 177 |
| Polgári állammodellek a magyar alkotmánytörténetben | |
| A polgári átalakulás Magyarországon | 185 |
| Az átmenet kora | 185 |
| Az alkotmányos forradalom | 192 |
| Az alkotmányos monarchia (1848 alkotmánya) | 193 |
| Az alkotmányreform | 193 |
| Az áprilisi alkotmány | 194 |
| A polgári szabadságjogok alapvetése | 195 |
| A szabadságharc kormányforma-kísérletei | 199 |
| Felemás polgárosodás - a neoabszolutizmus évei | 200 |
| Az elveszített szuverenitás | 200 |
| Az "alkotmányfejlődés" jellemzői | 201 |
| A törvényhozó és végrehajtó hatalom a neoabszolutizmus államában | 203 |
| A parlamentáris monarchia | 206 |
| A dualista állam alkotmánya | 206 |
| A jogfolytonosság konstrukciója | 218 |
| A polgári demokratikus köztársaság | 231 |
| Az első polgári demokratikus kísérlet (1918 köztársasága) | 234 |
| A második polgári demokratikus kísérlet (1944-1949) | 234 |
| Irodalom | 240 |
| A magyar polgári állam szervei | |
| Az országgyűlés | 249 |
| A képviselet tartalmának változásai | 249 |
| A népképviseleti választójog | 252 |
| A parlament hatásköre | 264 |
| A törvényhozás szervezete és működése | 265 |
| Az állami ellenőrzés szervezete | 273 |
| Az államfő | 275 |
| A király | 275 |
| A kormányzó | 278 |
| A köztársasági elnök | 284 |
| A közigazgatás | 294 |
| A közigazgatás fogalma | 294 |
| A közigazgatási jog | 296 |
| A közigazgatás fejlődésének tendenciái | 299 |
| A közigazgatás szervei | 304 |
| A magyar polgári közigazgatás korszakai | 305 |
| A kormány és a kormányzati szervek | 309 |
| A területi önkormányzat szervei | 316 |
| A testületi önkormányzatok | 324 |
| Néptanácsok, katonatanácsok, nemzeti tanácsok | 325 |
| Nemzeti bizottságok és vármegyék | 326 |
| A közigazgatási bíráskodás | 326 |
| A törvénykezés szervei | 329 |
| Bíróságok | 329 |
| Ügyészi szervezet | 332 |
| Ügyvédség | 334 |
| Közjegyzőség | 336 |
| Telekkönyv | 337 |
| Irodalom | 339 |
| Diktatórikus berendezkedések a 20. századi magyar alkotmánytörténetben | |
| A szovjet típusú diktatúra első kísérlete: A Tanácsköztársaság (1919) | 347 |
| Az alkotmányfejlődés jellegzetességei a Tanácsköztársaság időszakában | 347 |
| A Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya | 348 |
| A Tanácsköztársaság végleges alkotmánya | 348 |
| A diktatúra központi szervei | 350 |
| A tanácsok | 353 |
| A nyilas diktatúra (1944) | 355 |
| Magyarország német megszállása | 355 |
| Szálasi Ferenc hatalomátvétele | 356 |
| A hungarista állam szervezete | 356 |
| A szovjet típusú államberendezkedés Magyarországon (1945-1956) | 359 |
| A szovjet típusú diktatúra | 359 |
| Magyarország a szovjet érdekszférában | 360 |
| Az alkotmány és alkotmányosság Magyarországon | 361 |
| A bolsevik típusú párt | 364 |
| A Magyar Népköztársaság szervei | 366 |
| Irodalom | 372 |
| Név- és tárgymutató | 375 |
| Jogszabálymutató | 399 |
Folytatás Microsoft-tal