Előszó | 9 |
A magyarság politikai szerveződése az államalapítás előtt | |
A nemzetségi szervezet kora | 13 |
A társadalmi szerveződés kezdetei | 13 |
A társadalom alapegységei | 14 |
A fegyveres demokrácia kora (törzsi és törzsszövetségi korszak) | 18 |
A katonai demokrácia | 18 |
Politikai szervek a magyar társadalomban a honfoglalás előtt | 21 |
Kalandozások | 24 |
A honfoglalás | 24 |
A kettős honfoglalás elmélete | 25 |
Az állami szerveződés kezdetei | 26 |
A megtelepedés | 26 |
Az uruszág | 26 |
Irodalom | 29 |
Feudális állammodellek Magyarországon | |
A történeti keretek: megkésettség, periféria, modernizáció | 35 |
A megkésettség tényezői | 35 |
A megkésettség következményei | 37 |
Modernizációs törekvések | 39 |
A patrimoniális monarchia | 40 |
A patrimoniális monarchia fogalma | 40 |
A magyar patrimoniális állam | 41 |
A patrimoniális állam működése | 41 |
A rendi-képviseleti monarchia | 44 |
A patrimoniális monarchia felbomlása | 44 |
A rendek és a rendiség | 45 |
A rendi-képviseleti monarchia szervezete | 48 |
Az abszolút monarchia | 51 |
Az abszolút monarchia kialakulása és lényege | 52 |
A Habsburg-abszolutizmus esélyei | 54 |
A felvilágosult abszolutizmus | 56 |
Az abszolutizmus államának működése | 57 |
Speciális állammodellek a feudális korszak fejlődésében | 59 |
Az Erdélyi Fejedelemség | 59 |
A kuruc ellenállás államai | 61 |
Horvát-Szlavónország államisága | 66 |
Irodalom | 69 |
A feudális állam szervei | |
Az országgyűlés | 75 |
Az országgyűlés az államgépezetben | 5 |
A magyar országgyűlés előzményei | 75 |
Az országgyűlési képviselet | 78 |
Az országgyűlés szervezete | 79 |
Az országgyűlések tanácskozásai | 80 |
Az államfő | 84 |
A király | 85 |
A hatalom legitimációja; a szentkorona-eszme | 87 |
A hatalom megszerzése: trónbetöltés | 89 |
A koronázás | 90 |
A koronázási jelvények | 90 |
A király helyettesítése: kormányzó, helytartó | 91 |
Az erdélyi fejedelem | 93 |
A vezérlő fejedelem | 95 |
A központi közigazgatás szervei | 98 |
A királyi tanács | 99 |
Országos és udvari méltóságok | 105 |
A szakkormányzat szervei, dikasztériumok | 110 |
A vármegyék és a kiváltságos kerületek | 117 |
A királyi vármegyék és az udvarszervezet | 117 |
Nemesi vármegyék | 121 |
Kiváltságos kerületek | 126 |
Székek, kiváltságolt és nemes községek | 127 |
Katonai határőrvidékek | 130 |
Szabad királyi városok és a bányavárosok | 132 |
A középkori városok | 134 |
A szabad királyi városok | 139 |
A bányavárosok | 140 |
Mezővárosok, uradalmak, falvak | 140 |
Mezővárosok | 141 |
Uradalmak, földesúri hatalom | 144 |
Falvak, községek | 145 |
Parasztvármegyék | 147 |
Erdély közigazgatása | 148 |
A hódoltsági igazgatás | 149 |
Az igazságszolgáltatás szervei | 149 |
Törvénykezési szervek | 162 |
Ügyvédek | 162 |
Az ügyészségi intézmény | 166 |
Közhitelességi szervezet | 166 |
Földkönyv | 169 |
Az egyház | 171 |
Az egyházjog | 171 |
Egyházszervezet | 171 |
Az állam és az egyház viszonya | 172 |
Az állam és egyház viszonyát szabályozó "állami egyházjog" | 172 |
Irodalom | 177 |
Polgári állammodellek a magyar alkotmánytörténetben | |
A polgári átalakulás Magyarországon | 185 |
Az átmenet kora | 185 |
Az alkotmányos forradalom | 192 |
Az alkotmányos monarchia (1848 alkotmánya) | 193 |
Az alkotmányreform | 193 |
Az áprilisi alkotmány | 194 |
A polgári szabadságjogok alapvetése | 195 |
A szabadságharc kormányforma-kísérletei | 199 |
Felemás polgárosodás - a neoabszolutizmus évei | 200 |
Az elveszített szuverenitás | 200 |
Az "alkotmányfejlődés" jellemzői | 201 |
A törvényhozó és végrehajtó hatalom a neoabszolutizmus államában | 203 |
A parlamentáris monarchia | 206 |
A dualista állam alkotmánya | 206 |
A jogfolytonosság konstrukciója | 218 |
A polgári demokratikus köztársaság | 231 |
Az első polgári demokratikus kísérlet (1918 köztársasága) | 234 |
A második polgári demokratikus kísérlet (1944-1949) | 234 |
Irodalom | 240 |
A magyar polgári állam szervei | |
Az országgyűlés | 249 |
A képviselet tartalmának változásai | 249 |
A népképviseleti választójog | 252 |
A parlament hatásköre | 264 |
A törvényhozás szervezete és működése | 265 |
Az állami ellenőrzés szervezete | 273 |
Az államfő | 275 |
A király | 275 |
A kormányzó | 278 |
A köztársasági elnök | 284 |
A közigazgatás | 294 |
A közigazgatás fogalma | 294 |
A közigazgatási jog | 296 |
A közigazgatás fejlődésének tendenciái | 299 |
A közigazgatás szervei | 304 |
A magyar polgári közigazgatás korszakai | 305 |
A kormány és a kormányzati szervek | 309 |
A területi önkormányzat szervei | 316 |
A testületi önkormányzatok | 324 |
Néptanácsok, katonatanácsok, nemzeti tanácsok | 325 |
Nemzeti bizottságok és vármegyék | 326 |
A közigazgatási bíráskodás | 326 |
A törvénykezés szervei | 329 |
Bíróságok | 329 |
Ügyészi szervezet | 332 |
Ügyvédség | 334 |
Közjegyzőség | 336 |
Telekkönyv | 337 |
Irodalom | 339 |
Diktatórikus berendezkedések a 20. századi magyar alkotmánytörténetben | |
A szovjet típusú diktatúra első kísérlete: A Tanácsköztársaság (1919) | 347 |
Az alkotmányfejlődés jellegzetességei a Tanácsköztársaság időszakában | 347 |
A Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya | 348 |
A Tanácsköztársaság végleges alkotmánya | 348 |
A diktatúra központi szervei | 350 |
A tanácsok | 353 |
A nyilas diktatúra (1944) | 355 |
Magyarország német megszállása | 355 |
Szálasi Ferenc hatalomátvétele | 356 |
A hungarista állam szervezete | 356 |
A szovjet típusú államberendezkedés Magyarországon (1945-1956) | 359 |
A szovjet típusú diktatúra | 359 |
Magyarország a szovjet érdekszférában | 360 |
Az alkotmány és alkotmányosság Magyarországon | 361 |
A bolsevik típusú párt | 364 |
A Magyar Népköztársaság szervei | 366 |
Irodalom | 372 |
Név- és tárgymutató | 375 |
Jogszabálymutató | 399 |