Előszó a második kiadáshoz | 9 |
Előszó | 11 |
A magyarság politikai szerveződése az államalapítás előtt | |
A nemzetségi szervezet kora | 15 |
A társadalmi szerveződés kezdetei | 15 |
A társadalom alapegységei | 16 |
A fegyveres demokrácia kora (törzsi és törzsszövetségi korszak) | 20 |
A katonai demokrácia | 20 |
Politikai szervek a magyar társadalomban a honfoglalás előtt | 23 |
Kalandozások | 26 |
A honfoglalás | 27 |
A kettős honfoglalás elmélete | 28 |
Az állami szerveződés kezdetei | 29 |
A megtelepedés | 29 |
Az uruszág | 29 |
Irodalom | 32 |
Feudális állammodellek Magyarországon | |
A történeti keretek: megkésettség, periféria, modernizáció | 37 |
A megkésettség tényezői | 37 |
A megkésettség következményei | 39 |
Modernizációs törekvések | 41 |
A patrimoniális monarchia | 42 |
A patrimoniális monarchia fogalma | 42 |
A magyar patrimoniális állam | 43 |
A patrimoniális állam működése | 44 |
A rendi-képviseleti monarchia | 48 |
A patrimoniális monarchia felbomlása | 48 |
A rendek és a rendiség | 50 |
A rendi-képviseleti monarchia szervezete | 52 |
Az abszolút monarchia | 57 |
Az abszolút monarchia kialakulása és lényege | 58 |
A Habsburg-abszolutizmus esélyei | 61 |
A felvilágosult abszolutizmus | 63 |
Az abszolutizmus államának működése | 64 |
Speciális állammodellek a feudális korszak fejlődésében | 66 |
Az Erdélyi Fejedelemség | 66 |
A kuruc ellenállás államai | 68 |
Horvát-Szlavónország államisága | 73 |
Irodalom | 76 |
A feudális állam szervei | |
Az államfő | 81 |
A király | 83 |
A hatalom legitimációja; a szentkorona-eszme | 85 |
A hatalom megszerzése: trónbetöltés | 87 |
A koronázás | 87 |
A koronázási jelvények | 88 |
A király helyettesítése. Kormányzó, helytartó | 89 |
Az erdélyi fejedelem | 92 |
A vezérlő fejedelem | 93 |
Az országgyűlés | 95 |
Az országgyűlés az államgépezetben | 95 |
A magyar országgyűlés előzményei | 95 |
Az országgyűlési képviselet | 95 |
Az országgyűlés szervezete | 98 |
Az országgyűlések tanácskozásai | 99 |
A központi közigazgatás szervei | 106 |
A királyi tanács | 107 |
Országos és udvari méltóságok | 113 |
A szakkormányzat szervei, dikasztériumok | 118 |
A vármegyék és a kiváltságos kerületek | 125 |
A királyi vármegyék és az udvarszervezet | 125 |
Nemesi vármegyék | 129 |
Kiváltságos kerületek | 134 |
Székek, kiváltságolt és nemes községek | 136 |
Katonai határőrvidékek | 138 |
Szabad királyi városok és a bányavárosok | 140 |
A középkori városok | 140 |
A szabad királyi városok | 142 |
A bányavárosok | 147 |
Mezővárosok, uradalmak, falvak | 148 |
Mezővárosok | 148 |
Uradalmak, földesúri hatalom | 149 |
Falvak, községek | 152 |
Parasztvármegyék | 155 |
Erdély közigazgatása | 156 |
A hódoltsági igazgatás | 157 |
Az igazságszolgáltatás szervei | 157 |
Törvénykezési szervek | 171 |
Ügyvédek | 171 |
Az ügyészségi intézmény | 175 |
Közhitelességi szervezet | 175 |
Földkönyv | 178 |
Az egyház | 180 |
Az egyházjog | 180 |
Egyházszervezet | 181 |
Az állam és az egyház viszonya | 181 |
Az állam és egyház viszonyát szabályozó "állami egyházjog" | 186 |
Irodalom | 186 |
Polgári állammodellek a magyar alkotmánytörténetben | |
A polgári átalakulás Magyarországon | 195 |
Az átmenet kora | 195 |
Az alkotmányos forradalom | 202 |
Az alkotmányos monarchia (1848 alkotmánya) | 204 |
Az alkotmányreform | 204 |
Az áprilisi alkotmány | 205 |
A polgári szabadságjogok alapvetése | 206 |
A szabadságharc kormányforma-kísérletei | 210 |
Felemás polgárosodás - a neoabszolutizmus évei | 211 |
Az elveszített szuverenitás | 211 |
Az "alkotmányfejlődés" jellemzői | 212 |
A törvényhozó és végrehajtó hatalom a neoabszolutizmus államában | 214 |
A parlamentáris monarchia | 217 |
A dualista állam alkotmánya | 217 |
A jogfolytonosság konstrukciója | 233 |
A polgári demokratikus köztársaság | 246 |
Az első polgári demokratikus kísérlet (1918 köztársasága) | 246 |
A második polgári demokratikus kísérlet (1944-1949) | 249 |
Irodalom | 255 |
A magyar polgári állam szervei | |
Az országgyűlés | 263 |
A képviselet tartalmának változásai | 263 |
A népképviseleti választójog | 266 |
A parlament hatásköre | 278 |
A törvényhozás szervezete és működése | 285 |
Az állami ellenőrzés szervezete | 287 |
Az államfő | 296 |
A király | 298 |
A kormányzó | 298 |
A köztársasági elnök | 301 |
A közigazgatás | 307 |
A közigazgatás fogalma | 317 |
A közigazgatási jog | 317 |
A közigazgatás fejlődésének tendenciái | 319 |
A közigazgatás szervei | 327 |
A magyar polgári közigazgatás korszakai | 328 |
A kormány és a kormányzati szervek | 333 |
A területi önkormányzat szervei | 339 |
A testületi önkormányzatok | 348 |
Néptanácsok, katonatanácsok, nemzeti tanácsok | 349 |
Nemzeti bizottságok és vármegyék | 350 |
A közigazgatási bíráskodás | 351 |
A törvénykezés szervei | 353 |
Bíróságok | 353 |
Ügyészi szervezet | 358 |
Ügyvédség | 360 |
Közjegyzőség | 362 |
Telekkönyv | 363 |
Irodalom | 363 |
Diktatórikus berendezkedések a 20. századi magyar alkotmánytörténetben | |
A szovjet típusú diktatúra első kísérlete: A Tanácsköztársaság (1919) | 373 |
Az alkotmányfejlődés jellegzetességei a Tanácsköztársaság időszakában | 373 |
A Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya | 374 |
A Tanácsköztársaság végleges alkotmánya | 375 |
A diktatúra központi szervei | 376 |
A tanácsok | 379 |
A nyilas diktatúra (1944) | 381 |
Magyarország német megszállása | 381 |
Szálasi Ferenc hatalomátvétele | 382 |
A hungarista állam szervezete | 382 |
A szovjet típusú államberendezkedés Magyarországon (1945-1956) | 385 |
A szovjet típusú diktatúra | 385 |
Magyarország a szovjet érdekszférában | 386 |
Az alkotmány és alkotmányosság Magyarországon | 387 |
A bolsevik típusú párt | 393 |
A Magyar Népköztársaság szervei | 395 |
Irodalom | 402 |
Név- és tárgymutató | 405 |
Jogszabálymutató | 425 |