Magyar alkotmányosság az európai integrációban

Tartalom

I. Magyar alkotmányosság és az európai jogrend 13
1. Az integrációs folyamat főbb szakaszai 15
2. Legitimáció - demokrácia - csatlakozás 21
3. Jogforrások - az európai jog hatása - az Országgyűlés és a Kormány megváltozott szerepe 29
4. Közösségi hatáskörök - tagállami szuverenitás 36
5. Az európai közigazgatási tér 40
6. Jogvédelem és a bírói jogalkalmazás 44
7. Alapjogok, alapszabadságok az európai jogban 49
8. Nemzetközi közjogi kollízió 55
II. Legitimáció - demokrácia - csatlakozás 60
1. A csatlakozás alkotmányos és nemzetközi jogi előfeltételei 61
1.1. A nemzetközi és belső jog viszonya 62
1.2. Az uniós jog, az integráció jogi természete 67
1.3. A demokratikus legitimáció 70
1.4. Európai parlamenti és helyi önkormányzati választások 79
1.5. Demokrácia az Európai Unió jogában 83
2. Csatlakozás az Európai Unióhoz 86
2.1. A csatlakozás feltételei az EU szempontjából 87
2.2. A magyar csatlakozási klauzula 88
2.2.1. A csatlakozási klauzula tartalma 89
2.2.1.1. Nemzetközi szerződés alapján 90
2.2.1.2. A hatáskörök gyakorlásáról történő lemondás 90
2.2.1.3. Az Alkotmányból eredő hatáskörök és a „szükséges mérték" kérdése 93
a) A közhatalom alapjogi kötöttsége 97
b) A Kormány felhatalmazása - államszervezeti kérdések 103
3. A csatlakozás egyes nemzetközi jogi kérdései 105
3.1. Jogalanyiság 105
3.2. A tagállamok mint a „Szerződések urai" 107
III. Jogforrási rendszer-jogalkotás 113
1. A közösségi jogforrási rendszer 114
1.1. Uniós és közösségi jog 114
1.2. Az európai jog alapvető strukturális jellemzői 119
2. Az elsődleges jog 123
2.1. Alapító szerződések 123
2.2. Jegyzőkönyvek 124
2.3. Csatlakozási szerződések 125
2.4. Nyilatkozatok 125
2.5. A közösségi jog általános elvei 126
3. Nemzetközi jogi megállapodások és a közösségi jog 132
3.1. A nemzetközi szerződések közvetlen alkalmazhatósága 134
4. A másodlagos európai jog 137
4.1. Másodlagos uniós jog 138
4.2. Másodlagos közösségi jog . 140
4.2.1. Rendelet 141
4.2.2. Irányelv 144
4.2.2.1. Az irányelvek átültetési kötelezettsége . 145
4.2.2.2. A nem vagy csak hibásan átültetett irányelvekből fakadó másodlagos kötelezettségek 148
a) Az irányelv közvetlen alkalmazhatósága 148
b) Az irányelv szellemében történő értelmezés ..153
c) Államfelelősségi igény 154
4.2.3. Határozat 159
4.2.4. Ajánlások és vélemények 161
4.2.5. Egyéb jogi aktusok 162
4.2.5.1. Intézményközi megállapodások 163
4.2.5.2. Sui generis határozatok 163
4.2.5.3. Állásfoglalások 164
4.2.5.4. Egyoldalú nyilatkozatok 165
4.2.5.5. Az EKB sajátságos jogi aktusai 165
5. A nemzeti és az európai jog kapcsolata 166
5.1. A nemzeti és európai jog kapcsolata európai jogi nézőpontból 166
5.1.1. A közösségi jog elsőbbsége 166
5.1.2. A közösségi jog közvetlen hatálya és alkalmazhatósága 169
5.1.3. A közösségi jog elsőbbségéből, közvetlen hatályából és alkalmazandóságából fakadó következmények 171
5.2. A közösségi jog elsőbbségének tagállami elismerése 178
5.2.1. Németország 178
5.2.2. Franciaország 181
5.2.3. Spanyolország 183
5.2.4. Magyarország 186
6. Kormány és Országgyűlés viszonya a közösségi jogalkotásban 189
6.1. A közösségi jogalkotási eljárás vázlata 189
6.2. A demokráciadeficit az európai integrációban 194
6.3. Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködése 198
IV. Uniós és közösségi hatáskörök 203
1. Hatáskörök fogalma 204
2. A közösségi hatáskörök 206
2.1. A korlátozott eseti felhatalmazottság elve 206
2.2. A hatáskör-alapítás a közösségi jogban 211
2.2.1. Írott hatáskörök 211
2.2.2. Íratlan hatáskörök 213
2.2.2.1. Íratlan hatáskörök a külügyekben 215
3. A hatáskörök jellemzői 218
4. Kizárólagos, konkuráló és párhuzamos hatáskörök 224
4.1. Kizárólagos hatáskörök 224
4.2. Komplementer hatáskörök 227
4.3. Konkuráló hatáskörök 228
4.4. Párhuzamos hatáskörök 230
4.5. A közösség extern hatáskörei 231
5. A hatáskörök gyakorlásának feltételei: a szubszidiaritás és az arányosság elve 237
5.1. A szubszidiaritás elve 237
5.2. Az arányosság elve 240
6. Hatásköri normák és a tagállamok mozgástere 242
6.1. Gazdaságpolitika 244
6.2. Külpolitika 250
V. Az európai közigazgatási tér 253
1. Az igazgatási szervezetrendszer 253
1.1. Az EK-adminisztráció 253
1.2. A tagállami igazgatási szervezet 256
2. Az eljárási típusok 256
2.1. A közvetlen közösségi végrehajtás 257
2.2. Tagállami végrehajtás 257
2.2.1. „Mindenki magáért" az európai közigazgatás tagállami alapmodellje 258
2.2.2. „Egy először" - a tagállamok elismerési kötelezettsége 259
2.2.3. „Egy mindenkiért" - transznacionális eljárások 262
2.3. Párhuzamos végrehajtás 264
3. Transznacionális közigazgatási aktus 266
3.1. A kiváltott joghatás alapján transznacionális aktusok 267
3.2. A címzetti kör alapján transznacionális aktusok 270
3.3. A határon átnyúló hatósági tevékenység alapján transznacionális aktusok 271
4. Az európai közigazgatási jog komponensei 272
5. A közösségi közigazgatás hatásai és problémái 277
VI. Jogvédelem és a bírói hatalmi ág a közösségi jogban 279
1. A Bíróság funkciói a hatáskörei alapján 280
1.1. Alkotmánybíróság 280
1.2. Közigazgatási bíróság 282
1.3. Polgári bíróság 282
1.4. Büntető bíróság 283
1.5. Egyéb funkciók 284
2. Az európai bírói fórum előtti fontosabb eljárások 284
2.1. Az eljárások vázlata 284
2.2. A különféle keresettípusok 287
2.2.1. A tagállami kötelezettségszegés megállapítására irányuló kereset 287
2.2.2. A megsemmisítés iránti kereset 290
2.2.3. Az intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset 295
2.2.4. Az előzetes döntéshozatali eljárás 295
VII. Alapjogok, alapszabadságok és védelmük az európai jogban 312
1. Alapjogok az Európa Tanácsban 313
1.1. A konvenció anyagi jogi rendelkezései 316
1.2. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárás vázlata 317
1.2.1. Az eljárási rend történeti vázlata 317
1.2.2. A Bíróság szervezete 319
1.2.3. Az eljárás 319
2. Alapszabadságok az uniós jogban 323
2.1. Az alapszabadságok, mint alanyi közjogok 325
2.2. Az alapszabadságok, mint ;a megkülönböztetés tilalma 325
2.3. A személyek gazdasági tevékenységtől független szabad mozgása 328
2.4. Alapjogi dogmatika - módszertani megoldások 328
3. Az uniós polgárság 331
4. Alapjogok kialakulása az Európai Közösségben 335
5. Alapjogok az Európai Bíróság metodikájában 344
6. A közösségi alapjogok alkalmazhatósága 352
7. A közösségi alapjogok írásba foglalása 360
7.1. A bírósági gyakorlat hatása 360
7.2. Az Alapjogi Charta 361
8. Az EU csatlakozása az emberi jogi konvencióhoz 365
9. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az európai jog 367
9.1. Az elsődleges jog és az EJEB - Matthews-ügy 368
9.2. Az EK szervei és a másodlagos jog ellenőrzése 369
10. Három úr szolgája? - a közhatalom három jogrend keresztmetszetében 375
VIII. Nemzetközi közjogi kollízió 378
1. A kollízió fogalma, a közjogi kollízió 381
2. A közjogi kollízió létrejötte 383
3. Közjogi kollíziós tényállások 384
3.1. Látszólagos nemzetközi kollíziós helyzetek 384
3.2. Külföldi határozatok elismerése 385
3.3. Transznacionális jogi hatású közigazgatási aktusok 386
3.4. Az idegen jog részleges elismerése 388
3.5. Idegen jog belföldi végrehajtása külföldi hatóság által 389
3.6. Magyar jog alkalmazása külföldön 390
3.7. Belföldi jog extraterritoriális alkalmazása 390
4. Egy- és többoldalú kollíziós normák 391
5. Joghatóság és főbb kapcsoló elvek 393
5.1. Jurisdiction to prescribe 394
5.1.1. Kapcsolóelvek 394
5.1.1.1. Területi elv 394
5.1.1.2. Személyi elv 396
5.1.1.3. Univerzalitás elve 398
5.1.1.4. Védelmi elv 398
5.1.1.5. Hatáselv 399
5.1.1.6. Főhatalmi elv 399
5.1.2. A joghatósági elvek ütközése 401
5.2. Jurisdiction to enforce 403
6. A beszámítás 405
6.1. A szuverenitási jogok átengedése - a szuverenitás vertikális megnyitása 406
6.2. A szuverenitási jogok korlátozása - a szuverenitás horizontális megnyitása 408
6.3. Az eljárás feletti uralom és az eljárásért viselt felelősség 415
7. A törvényi kötöttség elve 422
8. Összefoglalás és példák 431
8.1. Ne bis in idem és a közösségi versenyjog végrehajtása 432
8.2. Szankciók, vizsgálatok és Központi Bankok Európai Rendszere 434

Témakörök