Magyar alkotmányjog III.

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK
Előszó 13
Első rész: A MAGYAR ALAPJOGI RENDSZER 15
A) Az alapvető jogok szabályozásának kialakulása és az alapvető jogok meghatározása 17
I. Az alkotmányi szabályozás kialakulása a rendszerváltás nyomán 17
II. Az alapvető jogok fogalma 18
B) Az alapvető jogok szabályozása és forrásai 18
I. Az Alkotmány alapjogi normái és az alapjogok szabályozásának jellemzői 18
II. Az alapvető jogok forrásai 20
C) Az Alkotmány alapvető jogokkal kapcsolatos általános rendelkezései 24
I. Az alapjogi jogalanyiság 24
II. Az állam védelmi kötelezettségének terjedelme 27
III. A törvényi szabályozás követelménye 28
IV. A „korlátozás korlátozása" 29
V. Speciális korlátozás 30
D) Az Alkotmány alapjogi katalógusa 31
E) Az alapjogok normativitása 33
I. Az alapjogok érvényesíthetősége a magyar Alkotmány alapján 34
II. Az alapvető jogok garanciái 37
F) Az alapvető jogok értelmezése a magyar alkotmányjogban 37
Második rész: MÉLTÓSÁG 47
1. fejezet: Az élethez és az emberi méltósághoz való jog 53
A) Az élethez és az emberi méltósághoz való jog szabályozása 53
I. Nemzetközi és szupranacionális szabályozás 53
II. Alkotmányi szabályozás 54
B) Az élethez és az emberi méltósághoz való jog elhelyezkedése az alapjogi rendszerben 54
I. Az emberi minőség, az emberi élet és a méltóság fogalma 54
II. Az emberi élethez és az emberi méltósághoz való jog jelentősége és funkciója 56
III. A jogok rendszertani és intézményi értelmezése 58
IV. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog tárgya és tartalma 61
V. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog korlátai 63
2. fejezet: A gyermekek jogai és az ifjúság védelme 75
A) A gyermekek jogainak és az ifjúság védelmének szabályozása 75
I. Nemzetközi és szupranacionális dokumentumok 75
II. Alkotmányi szabályozás 77
B) A gyermeki jogok és az ifjúság védelmének elhelyezkedése az alapjogi rendszerben 79
I. A gyermek és az ifjúság fogalma 79
II. A gyermek alapjogi jogalanyisága 81
III. A gyermekek jogainak rendszertani értelmezése 83
IV. A gyermeki jogok és az ifjúságvédelem tartalmi elemei 85
V. A gyermekek jogainak korlátozása 92
3. fejezet: A magánszférához való jog 101
A) A magánszférához való jog szabályozása 101
B) A magánszférához való jog elhelyezkedése az alapjogi rendszerben 101
I. A jóhírnévhez való jog 102
II. A magántitok védelme 102
III. A magánlakás sérthetetlensége 103
4. fejezet: Az információs önrendelkezéshez való jog 109
A) Az információs önrendelkezés szabályozása 109
I. Az információs önrendelkezés nemzetközi és szupranacionális szabályozása 109
II. Az alkotmányjogi szabályozás 109
B) Az információs önrendelkezéshez való jog elhelyezkedése
az alapjogi rendszerben 110
I. Az információs önrendelkezés intézményi és rendszertani értelmezése 110
II. Az információs önrendelkezés tárgya 111
III. Az információs önrendelkezés tartalma 112
IV. Az információs önrendelkezés garanciái 123
C) Az adatvédelem megvalósulása a Magyar Köztársaságban 126
I. Az adatvédelmi biztos 126
II. Az adatvédelmi nyilvántartás 128
III. A belső adatvédelmi felelős és adatvédelmi szabályzat 129
5. fejezet: A házasság és a család 133
A) A házassághoz való jog és a családalapításhoz való jog szabályozása 134
I. Nemzetközi és szupranacionális szabályozás 134
II. Alkotmányi szabályozás 135
B) A házasság és a család elhelyezkedése az alapjogi rendszerben 137
I. A házasság alkotmányjogi értelemben felfogott fogalma 137
II. Család alkotmányjogi értelemben felfogott fogalma 141
III. Állami kötelezettségek a házasság és a család védelmével kapcsolatban 144
Harmadik rész: SZABADSÁG- ÉS EGYENLŐSÉGI JOGOK 151
6. fejezet: A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog 157
A) A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog szabályozása 157
I. Nemzetközi és szupranacionális szabályozás 157
II. Alkotmányjogi szabályozás 157
B) A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog elhelyezkedése
az alapjogi rendszerben 158
I. Az alapjog rendszertani és intézményi értelmezés 158
II. Tárgy és tartalom - kiterjesztő és megszorító értelmezés 159
III. A magyar habeas corpus (hiányosságai) 161
IV. További garanciák a személyi szabadság védelmében 161
V. A szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog korlátai 162
7. fejezet: A mozgásszabadság 171
A) A mozgásszabadság szabályozása 171
I. Nemzetközi és szupranacionális szabályozás 171
II. Alkotmányjogi szabályozás 172
B) A mozgásszabadság elhelyezkedése az alapjogi rendszerben 173
I. A mozgásszabadság tárgya, intézményi összefüggései és alanya 173
II. A mozgásszabadság tartalma 174
III. A mozgásszabadság korlátai 179
8. fejezet: A menedékjog 189
A) A menedékjog szabályozása 189
B) A menedékjog elhelyezkedése az alapjogi rendszerben 190
I. A menedékjog fogalma és jellege 190
II. A menedékjog alanyai 191 Hl. A menedékjog tartalma 192
IV. A menedékjog korlátozása 194
9. fejezet: Az egyenlőséghez való jog és a diszkrimináció tilalma 197
A) Az egyenlőséghez való jog és a diszkrimináció tilalmának szabályozása 197
I. A nemzetközi és szupranacionális szabályozás 197
II. Az egyenlőséghez való jog és a diszkrimináció tilalmának
alkotmányi szabályozása 198
B) Az egyenlőséghez való jog és a diszkrimináció tilalmának
elhelyezkedése az alapjogi rendszerben 200
I. Az egyenlőségi elv fogalma 200
II. A megkülönböztetés tilalmának tartalma - az egyenlőségi jog határai 202
III. A diszkriminációtilalom érvényesülési köre 205
IV. Az „azonos körbe tartozás" problematikája 206
V. A pozitív diszkrimináció 207
VI. A diszkrimináció tilalmának különös szabályai az Alkotmányban 211
C) Az egyenlőséghez való jog és a diszkrimináció tilalmának megvalósulása
a Magyar Köztársaságban: az egyenlőségi jog törvényi szabályozása 214
I. Az Ebtv. hatálya 214
II. A hátrányos megkülönböztetés az Ebtv. fogalommeghatározása alapján 216
IH. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére miatti
igények érvényesítése 218
IV. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése egyes területeken 228
V. A Köztársasági Esélyegyenlőségi Program 232
10. fejezet: A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai
és a kisebbségek önkormányzatai 243
A) A kisebbségekre vonatkozó szabályozás 243
I. Nemzetközi és szupranacionális szabályozás 243
II. Alkotmányjogi szabályozás 243
B) A kisebbségi jogok elhelyezkedése az alapjogi rendszerben 245
I. A kisebbségi jogok alanya és e jogok jellege 245
II. A kisebbségi jogok tartalma 247
III. A kisebbségi jogok garanciái 253
C) Kisebbségi önkormányzati rendszer 255
I. A kisebbségi önkormányzatok fajtái, választása 256
II. A kisebbségi önkormányzatok jogai, feladatai és hatáskörei 258
III. Vagyon, gazdálkodás 263
11. fejezet: Az eljárási jogok 269
A) A tisztességes eljáráshoz való jog 269
I. A tisztességes eljáráshoz való jog szabályozása 269
II. A tisztességes eljáráshoz való jog elhelyezkedése az alapjogi rendszerben 270
B) Az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog 273
I. Az ártatlanság vélelme 273
II. A védelemhez való jog 275
C) A jogorvoslati jog elhelyezkedése az alapjogi rendszerben 278 I. A jogorvoslathoz való jog fogalma és funkciója 278 Ét. A jogorvoslathoz való jog rendszertani értelmezése 279 ül. A jogorvoslati jog megvalósulásának kritériumai 280
Negyedik rész: KOMMUNIKÁCIÓS ÉS RÉSZVÉTELI JOGOK 285
12. fejezet: A szabad véleménynyilvánításhoz való jog 293
A) A véleményszabadság szabályozása 293
I. Nemzetközi és szupranacionális szabályozás 293
II. Alkotmányjogi szabályozás 294
B) A szabad véleménynyilvánításhoz való jog helye az alapjogi rendszerben 295
I. Rendszertani jellemzők 295
II. Intézményi összefüggések 295
III. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog tárgya 296
IV. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog tartalma 296
V. A véleménynyilvánításhoz való jog korlátozása 298
13. fejezet: A sajtószabadság 313
A) A sajtószabadság szabályozása 313
I. A sajtószabadság nemzetközi és szupranacionális szabályozása 313
II. Alkotmányjogi szabályozás 313
B) A sajtószabadság elhelyezkedése az alapjogi rendszerben 314
I. A sajtószabadság jellege és tárgya 314
II. A sajtószabadság tartalma 315
III. Garanciák, az állam intézményvédelmi kötelezettsége 316
IV. A sajtószabadság korlátai 319
C) Az írott sajtó szabadsága 320
I. A sajtó fogalma, feladata 320
II. A sajtó szervezete 321
III. Sajtóigazgatás 322
IV. Sajtójogi felelősség 325
D) A rádiózás és televíziózás szabadsága 328
I. A műsorszolgáltatás alapelvei 328
n. A közszolgálati műsorszolgáltatás alapelvei, szervezete 329
III. A műsorszolgáltatás ellenőrzése 333
14. fejezet: Az információszabadság 339
A) Az információszabadság szabályozása 339
I. Nemzetközi és szupranacionális szabályozás 339
II. Az információszabadság alkotmányjogi szabályozása 339
B) Az információszabadság elhelyezkedése az alapjogi rendszerben 341
I. Az információszabadság fogalma és funkciója 341
II. Az információszabadság rendszertani és intézményi értelmezése 342
III. Az információszabadság tárgya 345
IV. Az információszabadság tartalma 348
V. Garanciák és az állam intézményvédelmi kötelezettsége 349
VI. Az információszabadság korlátai 351
15. fejezet: A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága, illetve az állam
és az egyház viszonya a Magyar Köztársaságban 365
A) A gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság szabályozása 366
I. Nemzetközi és szupranacionális szabályozás 366
II. Alkotmányjogi szabályozás 367
B) A gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság elhelyezkedése
az alapjogi rendszerben 369
I. A gondolatszabadság fogalma 369
II. A lelkiismereti és a vallásszabadság rendszertani értelmezése 370
III. A lelkiismereti és a vallásszabadság intézményi értelmezése 371
IV. A lelkiismereti és a vallásszabadság tartalma és tárgyai 373
V. A gondolat-, a lelkiismereti és vallásszabadság biztosítékai
és az állam intézményvédelmi kötelezettsége 375
VI. A gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság korlátozása 378
C) A vallásszabadság megvalósulása a Magyar Köztársaságban:
az egyházalapítás, a működés és a megszűnés 379
I. Az egyházalapítás 379
II. Az egyház működése 381
III. Az egyházak gazdálkodása 383
IV. Az egyház megszűnése 385
16. fejezet: Az egyesülési jog 393
A) Az egyesülés, az egyesülés szabadsága és az egyesülési jog 393
I. Az egyesülés fogalma 393
II. Az alkotmányjogi értelemben felfogott egyesülés 393
III. Az egyesülési szabadság és az egyesülési jog kapcsolata 396
B) Az egyesülési jog szabályozása 397
I. Az egyesülési jog a nemzetközi és szupranacionális dokumentumokban 397
II. Az egyesülési szabadság alkotmányjogi szabályozása 398
C) Az egyesülési jog elhelyezkedése az alapjogi rendszerben 401
I. Az egyesülési jog fogalma és funkciója 401
II. Az egyesülési jog rendszertani és intézményi értelmezése 402
III. Az egyesülési jog tartalma 405
IV. Az egyesülési jog tárgya 407
V. Biztosítékok és az állam intézményvédelmi kötelezettsége 408
VI. Az egyesülési jog korlátai 408 D) Az egyesülési jog megvalósulása a Magyar Köztársaságban: a társadalmi szervezet 410
I. A társadalmi szervezet fogalma és létrehozása 410
II. A társadalmi szervezetek szövetségei 411
III. A társadalmi szervezet működése 412
IV. A társadalmi szervezet felügyelete 414
V. A társadalmi szervezet gazdálkodása 414
VI. A társadalmi szervezet megszűnése 415
17. fejezet: A gyülekezési jog 423
A) A gyülekezés, a gyülekezés szabadsága és a gyülekezési jog 423
I. A gyülekezés 423
II. A gyülekezés szabadsága és a gyülekezési jog elhatárolása 423
B) A gyülekezési jog szabályozása 424
I. Nemzetközi és szupranacionális szabályozás 424
II. A gyülekezési jog alkotmányjogi szabályozása 425
C) A gyülekezési jog elhelyezkedése az alapjogi rendszerben 426
I. A gyülekezési jog fogalma és funkciója 426
II. A gyülekezési szabadság (és jog) rendszertani értelmezése 428 Hl. A gyülekezési szabadság (és jog) tartalma és tárgya 431
IV. Biztosítékok és az állam intézményvédelmi kötelezettsége 432
V. Korlátok 433
D) A gyülekezési szabadság és a gyülekezési jog megvalósulása
a Magyar Köztársaságban 435
I. A rendezvény szervezésének szabadsága 435
II. A gyülekezésben való részvétel szabadsága: a gyülekezés formái
és a törvény hatálya 435
III. A szervező' rendezvénnyel kapcsolatos kötelezettségei 436
IV. A gyülekezési joggal kapcsolatos jogorvoslatok 438
18. fejezet: A petíciós jog 443
A) A petíciós jog szabályozása 443
B) A petíciós jog elhelyezkedése az alapjogi rendszerben 444
I. A petíciós jog rendszertani és intézményi értelmezése 444
II. A petíciós jog tárgya 444
III. A petíciós jog tartalma 445
IV. A petíciós jog garanciái 447
V. A petíciós jogra vonatkozó korlátozások 448
VI. A petíciós jog fogalmi körén kívül eső jelzési lehetőségek 448
Ötödik rész: GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS
ÉS KULTURÁLIS ALAPJOGOK 453
19. fejezet: A piacgazdaság és a versenyszabadság 463
A) Szupranacionális és alkotmányi szabályozás 464
B) Az gazdasági, szociális és kulturális alapjogok környezete 465
I. A piacgazdaság értelmezése és jellemzői 465
II. A piacgazdaság tartalma 467
III. A versenyszabadság jelentősége 467
IV. Az állam feladata a piacgazdaságban 469
V. A gazdasági alapjogok a piacgazdaságban 470
20. fejezet: A szerződési szabadság 477
A) A szerződési szabadság szabályozása 477
B) A szerződési szabadság helye az alapjogi rendszerben 478
C) A szerződési szabadság korlátozása 480
21. fejezet: A tulajdonhoz való jog 485
A) A tulajdonhoz való jog szabályozása 485
I. Nemzetközi és szupranacionális szabályozás 485
II. Alkotmányjogi szabályozás 486
III. Az alkotmányjogi szabályozás jellemzői 487
B) Tulajdoni formák az Alkotmányban 488
C) A tulajdonhoz való jog elhelyezkedése az alapjogi rendszerben 490
I. A tulajdonhoz való jog fogalma 491
II. A tulajdonhoz való jog funkciója 492
III. A tulajdonhoz való jog rendszertani értelmezése 493
IV. A tulajdonhoz való jog tárgya 493
V. A tulajdonhoz való jog szociális kötöttsége 495
VI. A tulajdonhoz való jog korlátozása 496
22. fejezet: A foglalkozás szabadsága és a kapcsolódó alapjogok 505
A) A foglalkozás szabadságának szabályozása 505
I. Nemzetközi és szupranacionális szabályozás 505
II. Alkotmányjogi szabályozás 506
B) A foglalkozás szabadsága az alapjogi rendszerben 508
I. A munkához való jog meghatározása 508
II. A munka és a foglalkozás szabad megválasztása 509
III. A foglalkozás szabadságának tárgya 510
IV. A foglalkozás szabadságának rendszertani és intézményi értelmezése 512
V. A foglalkozás szabadságának korlátozása, és a korlátozás korlátozása 514
VI. A foglalkozás szabadságához kapcsolódó tartalmi elemek (alapjogok) 518
23. fejezet: A szociális biztonsághoz való jog 535
A) A szociális jogok szabályozása 535
I. A szociális jogok nemzetközi és szupranacionális szabályozása 535
II. A szociális jogok alkotmányi szabályozása 536
B) A szociális biztonsághoz való jog az alapjogi rendszerben 538
I. A szociális biztonsághoz való jog funkciója (széles értelemben) 538
II. A 17. § és a 70/E. § értelmezése 539
III. A szociális biztonsághoz való jog alanya és jellege 541
IV. A szociális biztonsághoz való jog tartalma az alkotmánybírósági gyakorlatban 542
V. A szociális biztonsághoz való jog korlátozása 547
24. fejezet: Az egészséghez és az egészséges környezethez való jog 553
A) Az egészséghez és az egészséges környezethez való jog szabályozása 553
I. Nemzetközi és szupranacionális szabályozás 553
II. Alkotmányi szabályozás 554
B) Az egészséghez és az egészséges környezethez való jog elhelyezése
az alapjogi rendszerben 556
I. Az egészséghez és az egészséges környezethez való jog funkciója 556
II. A jogok rendszertani és intézményi értelmezése 557
III. Az egészséghez és az egészséges környezethez való jog tartalma 559
IV. Az egészséghez és az egészséges környezethez való jog korlátai 566
25. fejezet: Az oktatáshoz való jog 573
A) Az oktatáshoz való jog szabályozása 573
I. Nemzetközi és szupranacionális szabályozás 573
II. Alkotmányi szabályozás 574
B) Az oktatáshoz való jog az alapjogi rendszerben 576
I. Az oktatáshoz való jog rendszertani értelmezése 576
II. Az oktatáshoz való jog tartalma 578
III. Az oktatáshoz való jog korlátai 584
26. fejezet: A tudomány és a művészet szabadsága 591
A) A tudomány és a művészet szabadságának szabályozása 591
I. Nemzetközi és szupranacionális szabályozás 591
II. Alkotmányjogi szabályozás 591
B) A tudomány és a művészet szabadságának elhelyezkedése az alapjogi rendszerben 593
I. A tudomány és a művészet szabadságának fogalma és funkciója 593
II. A tudomány és a művészet szabadságának rendszertani
és intézményi értelmezése 595
ül. A tudomány és a művészet szabadságának tárgya 597
IV. A tudomány és a művészet szabadságának tartalma 597
V. Biztosítékok, az állam intézményvédelmi kötelezettsége 599
VI. A tudomány és művészet szabadságának korlátai 600
Hatodik rész: ALAPKÖTELEZETTSÉGEK 605
27. fejezet: Az alapvető' kötelezettségek 611
A) Az Alkotmányban kifejezett állampolgári kötelezettségek:
a honvédelmi kötelezettség 611
I. A honvédelmi kötelezettség alanyai/kötelezettei 612
II. A honvédelmi kötelezettség részkötelezettségei:
a személyes honvédelmi kötelezettség 612
III. A honvédelmi kötelezettség részkötelezettségei:
a vagyoni szolgáltatási kötelezettség 615
VI. Az honvédelmi kötelezettséggel összefüggő' állami kötelesség 615
B) Nem állampolgársághoz kötött alkotmányos alapkötelezettségek 616
I. Az Alkotmány és a jogszabályok megtartásának kötelessége 616
II. A közteherviselés kötelezettsége 617
III. A tankötelezettség 620

Témakörök