| Előszó | |
| Az alkotmányjog alapfogalmai | |
| Az alkotmány polgári fogalma | 19 |
| A polgári alkotmányok kialakulása és alapelvei | 19 |
| A polgári alkotmányfogalom fejlődése a XIX. és XX. század folyamán | 28 |
| Az alkotmányfogalom további kiszélesedése | 31 |
| A szocialista alkotmányfogalom | 33 |
| A szocialista államszervezési elvek és az alkotmány | 33 |
| Az 1918-as szovjet alkotmány létrejötte | 36 |
| A Szovjetunió 1936-os és a népi demokratikus országok alkotmányai | 40 |
| A szocialista alkotmányok alapelvei | 41 |
| Az alkotmányjog fogalma | 45 |
| Az alkotmányjog helye a jogágazatok rendszerében | 45 |
| Tiszta és áttételes alkotmányjogi normák | 51 |
| Alkotmányjog és alkotmányjogtudomány | 53 |
| A magyar alkotmány létrejötte és módositásai | 55 |
| Az alkotmány létrejöttének történelmi előzményei | 55 |
| A népi demokratikus fejlődés első lépései | 56 |
| Az 1946. évi I. tv. | 59 |
| Az 1949. évi XX. tv. létrejötte | 62 |
| Az alkotmány módositásai | 63 |
| A társadalmi rend és alkotmányos szabályozása a Magyar Népköztársaságban | |
| A társadalmi rend alkotmányjogi megközelitése | 69 |
| A társadalom gazdasági rendjére vonatkozó alkotmányi szabályok | 73 |
| A tulajdoni viszonyok szabályozásának alapjai | 73 |
| A népgazdaság tervszerü fejlesztésének elve az alkotmányban | 82 |
| Az elosztási viszonyok alkotmányos szabályozása | 88 |
| Politikai rendszer és alkotmányos szabályozása a Magyar Népköztársaságban | 91 |
| A politikai rendszer alkotmányjogi megközelitése | 91 |
| A marxista-leninista párt vezető szerepének alkotmányos kifejeződése | 94 |
| Társadalmi-politikai szervezetek és alkotmányos szabályozásuk | 97 |
| Az alkotmánynak a társadalmi rendet érintő más irányu rendelkezései | 114 |
| Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei | |
| Az állampolgári jogok megközelitése | 121 |
| Az állampolgári jogok polgári felfogása | 125 |
| Az "emberi jogok" kialakulása | 125 |
| Az "emberi jogok" az első polgári alkotmányokban | 128 |
| Az állampolgári jogok kialakulása - az emberi jogok veresége | 131 |
| Az állampolgári jogok szocialista felfogása | 135 |
| A jogok államelméleti megközelitése | 135 |
| A jogok az első szocialista alkotmányokban | 136 |
| A jogokra vonatkozó nézetek változása az 1950-es évekig | 139 |
| Uj tendenciák az elmult 20 évben | 141 |
| Az állampolgári jogok osztályozása | 147 |
| Az állampolgárok szabadságjogai | 149 |
| Az állampolgárok egyesülési és gyülekezési joga | 151 |
| A szólás- és sajtószabadság | 155 |
| Lelkiismereti és vallásszabadság | 158 |
| Az állampolgárok személyi szabadságjogai | 161 |
| Gazdasági, szociális, kulturális jogok | 164 |
| A munkához és a munka mennyiségének és minőségének megfelelő dijazáshoz való jog | 167 |
| A pihenéshez való jog | 169 |
| Az egészségvédelem és munkaképtelenség esetén a támogatáshoz (társadalombiztositáshoz) való jog | 171 |
| A müvelődéshez való jog | 172 |
| Az alkotmány I. fejezetében szabályozott állampolgári jogok | 173 |
| Az állampolgárok egyenjogusága | 177 |
| Az állampolgárok alapvető kötelezettségei | 183 |
| Az állampolgárság | |
| Az állampolgárság fogalmának meghatározása, az állampolgársági jogviszony alanyai | 187 |
| Az állampolgársági jogviszony tartalma | 191 |
| A magyar állampolgárság történetének vázlata | 197 |
| Az állampolgárság kialakulásáról általában | 197 |
| Az 1879. évi törvény jellemzése | 197 |
| A magyar állampolgárság jogi fejlődése a felszabadulás után | 199 |
| Az állampolgársági jog alakulása 1957-től napjainkig | 201 |
| Az állampolgársági jogviszony hatálya | 203 |
| Az állampolgársági jogviszony időtartama | 203 |
| Az állampolgársági jogviszony területi hatálya | 203 |
| Az állampolgársági törvények hatálya | 204 |
| A magyar állampolgárság keletkezése | 207 |
| A magyar állampolgárság keletkezése, születéssel | 207 |
| A magyar állampolgárság megszerzése honositással és visszahonositással | 209 |
| A magyar állampolgárság megszerzése családjogi ténnyel | 217 |
| A magyar állampolgárság elvesztése | 221 |
| Elbocsájtás | 221 |
| Megfosztás | 223 |
| A kettős állampolgárság kérdései | 225 |
| A kettős állampolgárság kiküszöbölésének utjai | 226 |
| A kettős állampolgárság kiküszöbölésére irányuló egyéb nemzetközi szerződések | 229 |
| A szuverenitás | |
| Az állami szuverenitás | 235 |
| A népszuverenitás | 239 |
| A nemzeti szuverenitás | 243 |
| A nemzeti szuverenitás eszméjének kialakulása | 243 |
| A nemzeti szuverenitás állami-szervezeti formái. Az unitárius és a föderativ állam | 244 |
| A szövetségi köztársaság jellemzői | 248 |
| A szocialista autunomia formái | 249 |
| Az államterület | 251 |
| Az államterület fogalma | 251 |
| Az államterület összetevői | 256 |
| Az állami szervek rendszere a Magyar Népköztársaságban | |
| A képviseleti szervek | 265 |
| Államigazgatási szervek | 267 |
| Biróságok | 269 |
| Az ügyészi szervek | 269 |
| A jogforrások | |
| A jogforrás fogalma | 273 |
| A jogforrás fogalom alkotmányjogi megközelitése | 273 |
| A jogszabályképzés formái és fejlődésének irányai, jellegzetességei | 277 |
| Törvényi jogalkotás | 285 |
| Jogalkotó hatáskör, a jogforrási hierarchia | 285 |
| A jogalkotó szervek és az általuk kibocsájtott jogforrások | 289 |
| A szokásjogi jogalkotás | 305 |
| A szokásjog; a jogalkalmazói jogalkotás általános kérdései | 305 |
| A biró alkotta jog megitélése a magyar jogforrási rendszerben | 308 |
| Más állami szervek gyakorlatának jogforrási jellege | 310 |
| A magyar alkotmányjog forrásai | 313 |
| A jogszabályok érvényessége és hatályossága | 315 |
| A jogforrások érvényessége | 315 |
| A jogforrások hatályossága | 316 |
| A jogszabályok törvényességének biztositékai | 318 |
| A jogszabályok kihirdetése, közlése | 322 |
| A jogszabályok megjelölése | 325 |
| A jogszabályok nyilvántartása | 326 |
| A nemzetközi szerződések jogforrási jellege | 329 |
Folytatás Microsoft-tal