1.060.389

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar alkotmányjog I.

Kézirat

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Rendőrtiszti Főiskola
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 330 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1970-73 években Magyarországon a több évi előkészitő munka utána az egész állami berendezkedésre kiható alkotmányjogi reformot hajtottak végre. Ezek leglényegesebb szakaszai a választójog reformja... Tovább

Előszó

1970-73 években Magyarországon a több évi előkészitő munka utána az egész állami berendezkedésre kiható alkotmányjogi reformot hajtottak végre. Ezek leglényegesebb szakaszai a választójog reformja (1970. évi III. tv.), az uj tanácstörvény (1971. évi I. tv), az uj birósági és ügyészségi szervezeti törvények és az országgyülés módositott ügyrendje voltak. Ezeket, szinte az egész állami berendezkedést érintő reformokat 1972-ben az alkotmány módositása tetőzte be. Az államjogi, vagy uj elnevezésében alkotmányjogi oktatómunka eredményessége mulik azon, hogy a hallgatóság a hatályos joganyagot tartalmazó tananyagot vehesse kézbe.
A legutóbb kibocsájtott "Magyar államjog" c. tankönyvet 1960-ban adták ki, amely akkor a Müvelődésügyi Miniszter nivódijában részesült. A megirás óta mintegy 15 év telt el és ez alatt az idő alatt a szocialista államjogtudomány jelentős uj eredményeket ért el. A tankönyv eredményeire, az oktatásban szerzett tapasztalatokra, a szocialista jogtudomány ujabb kutatásira támaszkodva a jelen szerzői gárda kisérletet tett a magyar alkotmányreform alapján létrejött alkotmányos berendezkedés olyan feldolgozására, amely a fenti tudományos eredményeket is tartalmazza.
Ennek a kisérletnek kollektiv eredménye ez a jegyzet, amely a tankönyvtől megkivánt mélyebb és sokoldalubb elemző munka előtt, a lehetőségek határain belül gyorsan kisérel meg a hallgatóság kezébe modern alkotmányjogi feldolgozást adni. Vissza

Tartalom

Előszó
Az alkotmányjog alapfogalmai
Az alkotmány polgári fogalma19
A polgári alkotmányok kialakulása és alapelvei19
A polgári alkotmányfogalom fejlődése a XIX. és XX. század folyamán28
Az alkotmányfogalom további kiszélesedése31
A szocialista alkotmányfogalom33
A szocialista államszervezési elvek és az alkotmány33
Az 1918-as szovjet alkotmány létrejötte36
A Szovjetunió 1936-os és a népi demokratikus országok alkotmányai40
A szocialista alkotmányok alapelvei41
Az alkotmányjog fogalma45
Az alkotmányjog helye a jogágazatok rendszerében45
Tiszta és áttételes alkotmányjogi normák51
Alkotmányjog és alkotmányjogtudomány53
A magyar alkotmány létrejötte és módositásai55
Az alkotmány létrejöttének történelmi előzményei55
A népi demokratikus fejlődés első lépései56
Az 1946. évi I. tv.59
Az 1949. évi XX. tv. létrejötte62
Az alkotmány módositásai63
A társadalmi rend és alkotmányos szabályozása a Magyar Népköztársaságban
A társadalmi rend alkotmányjogi megközelitése69
A társadalom gazdasági rendjére vonatkozó alkotmányi szabályok73
A tulajdoni viszonyok szabályozásának alapjai73
A népgazdaság tervszerü fejlesztésének elve az alkotmányban82
Az elosztási viszonyok alkotmányos szabályozása88
Politikai rendszer és alkotmányos szabályozása a Magyar Népköztársaságban91
A politikai rendszer alkotmányjogi megközelitése91
A marxista-leninista párt vezető szerepének alkotmányos kifejeződése94
Társadalmi-politikai szervezetek és alkotmányos szabályozásuk97
Az alkotmánynak a társadalmi rendet érintő más irányu rendelkezései114
Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei
Az állampolgári jogok megközelitése121
Az állampolgári jogok polgári felfogása125
Az "emberi jogok" kialakulása125
Az "emberi jogok" az első polgári alkotmányokban128
Az állampolgári jogok kialakulása - az emberi jogok veresége131
Az állampolgári jogok szocialista felfogása135
A jogok államelméleti megközelitése135
A jogok az első szocialista alkotmányokban136
A jogokra vonatkozó nézetek változása az 1950-es évekig139
Uj tendenciák az elmult 20 évben141
Az állampolgári jogok osztályozása147
Az állampolgárok szabadságjogai149
Az állampolgárok egyesülési és gyülekezési joga151
A szólás- és sajtószabadság155
Lelkiismereti és vallásszabadság158
Az állampolgárok személyi szabadságjogai161
Gazdasági, szociális, kulturális jogok164
A munkához és a munka mennyiségének és minőségének megfelelő dijazáshoz való jog167
A pihenéshez való jog169
Az egészségvédelem és munkaképtelenség esetén a támogatáshoz (társadalombiztositáshoz) való jog171
A müvelődéshez való jog172
Az alkotmány I. fejezetében szabályozott állampolgári jogok173
Az állampolgárok egyenjogusága177
Az állampolgárok alapvető kötelezettségei183
Az állampolgárság
Az állampolgárság fogalmának meghatározása, az állampolgársági jogviszony alanyai187
Az állampolgársági jogviszony tartalma191
A magyar állampolgárság történetének vázlata197
Az állampolgárság kialakulásáról általában197
Az 1879. évi törvény jellemzése197
A magyar állampolgárság jogi fejlődése a felszabadulás után199
Az állampolgársági jog alakulása 1957-től napjainkig201
Az állampolgársági jogviszony hatálya203
Az állampolgársági jogviszony időtartama203
Az állampolgársági jogviszony területi hatálya203
Az állampolgársági törvények hatálya204
A magyar állampolgárság keletkezése207
A magyar állampolgárság keletkezése, születéssel207
A magyar állampolgárság megszerzése honositással és visszahonositással209
A magyar állampolgárság megszerzése családjogi ténnyel217
A magyar állampolgárság elvesztése221
Elbocsájtás221
Megfosztás223
A kettős állampolgárság kérdései225
A kettős állampolgárság kiküszöbölésének utjai226
A kettős állampolgárság kiküszöbölésére irányuló egyéb nemzetközi szerződések229
A szuverenitás
Az állami szuverenitás235
A népszuverenitás239
A nemzeti szuverenitás243
A nemzeti szuverenitás eszméjének kialakulása243
A nemzeti szuverenitás állami-szervezeti formái. Az unitárius és a föderativ állam244
A szövetségi köztársaság jellemzői248
A szocialista autunomia formái249
Az államterület251
Az államterület fogalma251
Az államterület összetevői256
Az állami szervek rendszere a Magyar Népköztársaságban
A képviseleti szervek265
Államigazgatási szervek267
Biróságok269
Az ügyészi szervek269
A jogforrások
A jogforrás fogalma273
A jogforrás fogalom alkotmányjogi megközelitése273
A jogszabályképzés formái és fejlődésének irányai, jellegzetességei277
Törvényi jogalkotás285
Jogalkotó hatáskör, a jogforrási hierarchia285
A jogalkotó szervek és az általuk kibocsájtott jogforrások289
A szokásjogi jogalkotás305
A szokásjog; a jogalkalmazói jogalkotás általános kérdései305
A biró alkotta jog megitélése a magyar jogforrási rendszerben308
Más állami szervek gyakorlatának jogforrási jellege310
A magyar alkotmányjog forrásai313
A jogszabályok érvényessége és hatályossága315
A jogforrások érvényessége315
A jogforrások hatályossága316
A jogszabályok törvényességének biztositékai318
A jogszabályok kihirdetése, közlése322
A jogszabályok megjelölése325
A jogszabályok nyilvántartása326
A nemzetközi szerződések jogforrási jellege329
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem