Az alkotmányjog alapfogalma | 7 |
Az alkotmány polgári fogalma | 9 |
A polgári alkotmányok kialakulása és alapelvei | 9 |
A polgári alkotmányfogalom fejlődése a XIX. és XX. század folyamán | 15 |
Az alkotmányfogalom további kiszélesedése | 17 |
A szocialista alkotmányfogalom | 19 |
A szocialista államszervezési elvek és az alkotmány | 19 |
Az 1918-as szovjet alkotmány létrejötte | 21 |
A Szovjetunió 1936-os alkotmánya és a népi demokratikus országok alkotmányai | 24 |
A szocialista alkotmányok alapelvei | 24 |
Az alkotmányjog fogalma | 27 |
Az alkotmányjog helye a jogágazataok rendszerében | 27 |
Tiszta és áttételes alkotmányjogi normák | 30 |
Alkotmányjog és alkotmány-jogtudomány | 32 |
A Magyar Alkotmány létrejötte és módosításai | 33 |
Az alkotmány létrejöttének történeti előzményei | 33 |
A népi demokratikus fejlődés első lépései | 34 |
Az 1946. évi I. törvény | 36 |
Az 1949. évi XX. tv. létrejötte | 38 |
Az alkotmány módosításai | 38 |
A társadalmi rend és alkotmányos szabályozása a Magyar Népköztársaságban | 41 |
A társadalmi rend alkotmányjogi megközelítése | 43 |
A társadalom gazdasági rendjére vonatkozó alkotmányi szabályok | 46 |
A tulajdoni viszonyok szabályozásának alapjai | 46 |
A népgazdaság tervszerű fejlesztésének elve az alkotmányban | 53 |
Az elosztási viszonyok alkotmányos szabályozása | 56 |
Politikai rendszer és alkotmányos szabályozása a Magyar Népköztársaságban | 58 |
A politikai rendszer alkotmányjogi megközelítése | 58 |
A marxista - leninista párt vezető szerepének alkotmányos kifejeződése | 60 |
Társadalmi-politikai szerveztek és alkotmányos szabályozásuk | 62 |
Az alkománynak a társadalmi rendet érintő más irányú rendelkezései | 72 |
Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei | 73 |
Az állampolgári jogok megközelítése | 75 |
Az állampolgári jogok polgári felfogása | 77 |
Az "emberi jogok" kialakulása | 77 |
Az "emberi jogok" az első polgári alkotmányban | 79 |
Az állampolgári jogok kialakulása az emberi jogok veresége | 81 |
A állampolgári jogok szocialista felfogása | 83 |
A jogok államelméleti megközelítése | 83 |
Állampolgári jogok az első szocialista alkotmányokban | 84 |
Állampolgári jogok az 1936. évi szovjet alkotmányokban | 86 |
Új tendenciák az 1950-es években | 87 |
Az állampolgári jogok csoportosítása | 91 |
Az állampolgárok szabadságjogai | 92 |
Az állampolgárok egyesülési és gyülekezési joga | 93 |
A szólás- és sajtószabadság | 96 |
A lelkiismereti- és vallásszabadság | 98 |
Az állampolgárok személyi szabadságjogai | 100 |
Gazdasági, szociális, kulturális jogok | 102 |
A munkához és a munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazáshoz való jog | 104 |
A pihenéshez való jog | 105 |
Az egészségvédelem és munkaképtelenség esetén a támogatáshoz (társadalombiztosításhoz) való jog | 106 |
Az alkotmány első fejezetében szabályozott állampolgári jogok | 107 |
Az állampolgárok egyenjogúsága | 110 |
Az állampolgárok alapvető kötelezettségei | 114 |
Az állampolgárság | 117 |
Az állampolgárság fogalmának meghatározása, az állampolgársági jogviszony alanyai | 119 |
Az állampolgársági jogviszony tartalma | 121 |
A magyar állampolgárság történetének vázlata | 125 |
Az állampolgárság kialakulásáról általában | 125 |
Az 1879. évi törvény jellemzése | 125 |
A magyar állampolgárság jog fejlődése a felszabadulás után | 126 |
Az állampolgársági jogviszony hatálya | 128 |
Az állampolgársági jogviszony időtartama | 129 |
Az állampolgársági jogviszony területi hatálya | 129 |
Az állampolgársági törvények hatálya | 129 |
A magyar állampolgárság keletkezése | 130 |
Magyar állampolgárság keletkezése születéssel | 132 |
Magyar állampolgárság megszerzése honosítással és visszahonosítással | 134 |
A magyar állampolgárság megszerzése családjogi ténnyel | 138 |
A magyar állampolgárság elvesztése | 140 |
Az állampolgári kötelékből elbocsátás | 140 |
Megfosztás a magyar állampolgárságtól | 141 |
Az állampolgársági ügyekben eljáró szervek, az állampolgársági bizonyítványok | 143 |
Az állampolgársági ügyekben eljáró szervek a felszabadulás előtt és a felszabadulás után | 143 |
Az állampolgársági bizonyítványok | 145 |
A kettős állampolgárság kérdései | 146 |
A kettős állampolgárság megszüntetésének, keletkezése megakadályozásának útjai | 147 |
A kettős állampolgárság csökkentésére irányuló egyéb nemzetközi szerződések | 149 |
A szuverenitás | 151 |
Az állami szuverenitás | 153 |
A népszuverenitás | 155 |
A nemzeti szuverenitás | 158 |
A nemzeti szuverenitás eszméjének kialakulása | 158 |
A nemzeti szuverenitás állami-szervezeti formái | 159 |
A szövetségi köztársaság jellemzői | 161 |
Az államterület | 162 |
Az államterület fogalma | 164 |
Az államterület összetevői | 164 |
Az állami szervek rendszere a Magyar Népköztársaságban | 169 |
Az állami szervek rendszere | 171 |
A képviseleti szervek | 174 |
Államigazgatási szervek | 175 |
A bíróságok | 176 |
Az ügyészi szervek | 177 |
A jogforrások | 179 |
A jogforrás fogalma | 181 |
A jogforrás fogalom alkotmányjogi megközelítése | 181 |
A jogszabályképzés formái, fejlődésének irányai, jellegzetességei | 183 |
A törvényi jogalkotás | 188 |
A jogalkotó hatáskör, a jogforrási hierarchia | 188 |
A jogalkotó szervek és az általuk kibocsátott jogforrások | 191 |
A szokásjogi jogalkotás | 203 |
A szokásjog és a jogalkalmazói jogalkotás általános kérdései | 203 |
A bíró alkotta jog megítélése a magyar jogforrási rendszerben | 205 |
Más állami szervek gyakorlatának jogforrási jellege | 206 |
A magyar alkotmányjog forrásai | 208 |
A jogszabályok érvényessége és hatályossága | 209 |
A jogforrások érvényessége | 209 |
A jogszabályok hatálya | 210 |
A jogszabályok törvényességének biztosítékai | 212 |
A jogszabályok kihirdetése, közlése | 214 |
A jogszabályok megjelölése | 216 |
A jogszabályok nyilvántartása | 217 |
A nemzetközi szerződések jogforrási jellege | 219 |
A kormányformák | 221 |
Kormányzati tevékenység - kormányzati szervek | 223 |
A polgári kormányformák | 225 |
Az államfői kormányformák | 226 |
A parlamentáris kormányformák | 232 |
A direktoriális (kollegiális-képviseleti) kormányformák | 234 |
A burzsoá kormányformák és a fasiszta politikai rendszer | 235 |
A szocialista kormánynormák | 237 |
A legfelsőbb képviselet a szocialista kormányzati szervek rendszerében | 239 |
A legfelsőbb képviselet helyettesítő szerv | 241 |
A kormány | 243 |
A népképviselet és a választójog | 245 |
A választási rendszer fogalma | 247 |
A választási alapelvek | 250 |
A választójog általánossága | 250 |
A választójog egyenlősége | 255 |
A választójog közvetlensége | 265 |
A szavazás titkossága | 266 |
A képviselet és a választójog fejlődése a felszabadulás után | 268 |
Többpártrendszerű képviselet a felszabadulás után | 269 |
A képviselet és választójog fejlődése a fordulat éve után | 271 |
A hatályos választási rendszer kialakulása | 274 |
Az egyéni választókerületekre való áttérés | 274 |
Az egyéni kerületi választási rendszer hatása a képviselet tartalmára | 275 |
Az érdek és a képviselet | 276 |
Új tendenciák az 1970. évi III. törvényben | 278 |
A választási eljárás egyes szabályai | 283 |
A választók névjegyzékének összeállítása | 283 |
A választást lebonyolító szervezet | 285 |
A szavazás módjára és eredményének megállapítására vonatkozó rendelkezések | 287 |
A fővárosi és a megyei tanácstagok választása | 288 |
A Magyar Népköztársaság Országgyűlése | 289 |
Az országgyűlés feladatai és hatásköre | 291 |
Az alkotmány rendelkezése az országgyűlés feladatairól | 292 |
Az országgyűlés hatáskörének jogi korlátlansága | 294 |
Az országgyűlés kizárólagos hatásköre | 296 |
Az országgyűlés szervezete és működése | 300 |
Az országgyűlés alakuló ülése | 300 |
Az országgyűlés elnöke | 301 |
Országgyűlési bizottságok | 305 |
Az országgyűlés tanácskozási rendje | 307 |
A törvényjavaslat tárgyalása | 309 |
Az interpelláció | 312 |
Az országgyülési képviselők jogai és kötelességei | 314 |
A mentelmi jog | 317 |
A képviselői összeféhetetlenség | 321 |
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa | 325 |
A prezidiális szervek kialakulása | 327 |
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának szervezete, működése | 331 |
Az Elnöki Tanács feladata, hatásköre | 333 |
Az Elnöki Tanács saját hatásköre | 335 |
Az Elnöki Tanács feladatai az országgyűlés működésével kapcsolatban | 335 |
A népszavazás elrendelése | 336 |
A külügyi tevékenység | 337 |
A kegyelmezési jog | 339 |
A hivatalos bírák választása és felmentése | 341 |
A kinevezési hatáskörök | 341 |
Kitüntetések és címek alapítása, adományozása, hozzájárulás külföldi kitüntetések és címek viseléséhez | 342 |
Alkotmány végrehajtásának ellenőrzése | 344 |
A tanácsok alkotmányos felügyelete | 344 |
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa | 347 |
A kormány alkotmányos helyzetének elméleti, történeti megközelítése | 349 |
A burzsoá kormányok alkotmányjogi helyzete | 349 |
A kormány helyzete Magyarországon a felszabadulást megelőző időszakban | 355 |
A Minisztertanács feladatai és szervezete | 355 |
A Minisztertanács kormányzati tevékenysége | 361 |
Az államigazgatás legfelső irányítása | 368 |
A Minisztertanács aktusai | 372 |
Az alkotmány rendelkezése a minisztériumok létrehozásáról | 374 |
A miniszterek és az államtitkárok felelőssége | 378 |
Az államtitkár alkotmányos helyzete | 381 |
A helyi képviseleti és igazgatási szervek | 385 |
A helyi képviseleti és igazgatási szervek kialakulása | 387 |
A burzsoá önkormányzatok | 387 |
A burzsoá magyar önkormányzatok | 390 |
A helyi szervek a szocialista államban | 392 |
A tanácsok megalakulása és fejlődése | 394 |
A tanácsokra és szerveikre vonatkozó elvi rendelkezések | 397 |
A tanácsok a szocialista államszervezet alkotórészei | 397 |
A tanácsok népképviseleti szervek | 398 |
A tanácsok önkormányzati jellege | 399 |
A tanácsi szervezet államigazgatási jellege | 401 |
A tanácsok rendszere | 402 |
A területi-szervezeti beosztás | 402 |
A tanácsok országos rendszere | 403 |
A területi-szervezeti beosztás megváltoztatásának szabályai | 405 |
A tanácsok feladatai és hatásköre | 409 |
A feladatkör és hatáskör szabályozása | 409 |
A tanácsok általános feladatai | 411 |
A különböző tanácsi szintek feladatai és hatásköre | 414 |
A helyi tanácsok feladatai | 414 |
A Fővárosi Tanács feladatai | 415 |
A megyei tanács feladatai és hatásköre | 416 |
A hatáskörök átruházása | 417 |
A tanácsok gazdasági szervező munkája | 419 |
A tanácsok tervei | 420 |
A tanácsok költségvetése | 420 |
A fejlesztési alappal történő gazdálkodás | 422 |
A tanácsi vállalatgazdálkodás | 423 |
A tanács gazdasági koordinációs szerepe | 424 |
A tanácsok szervezete és működése | 426 |
A tanács testületi működése. A tanács tagjai | 428 |
A végrehajtó bizottság | 431 |
A tisztségviselők | 433 |
A tanács bizottságai | 434 |
A szakigazgatási szervek | 435 |
Az igazságszolgáltatás szervezete | 437 |
A bíróság a burzsoá állami szervek renszerében | 439 |
A bíróság Magyarországon a felszabadulás előtt | 440 |
A bíróságok Magyarországon a felszabadulás után | 442 |
A bíróságok feladata | 444 |
A magyar szocialista igazságszolgáltatás alapelvei | 446 |
Az igazságszolgáltatás kizárólag a bíróságok útján | 446 |
Az igazságszolgáltatás egysége | 446 |
A társasbíráskodás | 447 |
A népi ülnökök részvétele | 447 |
A bírák választása és a bírói függetlenség | 448 |
A védelem joga | 450 |
A nyilvánosság | 450 |
Az anyanyelv használatának biztosítása | 450 |
A jogorvoslati jogosultság | 451 |
A Magyar Népköztársaság bírósági szervezete | 452 |
A járásbíróság | 452 |
A megyei bíróság | 453 |
A munkaügyiu bíróság | 453 |
A katonai bíróság | 454 |
A Legfelsőbb Bíróság | 455 |
A Legfelsőbb Bíróság szervei | 456 |
A bíróságok keretében működő egyéb szervek | 457 |
A társadalmi bíráskodás | 458 |
Az igazságügyi igazgatóság | 459 |
Az ügyészség szervezte és tevékenysége | 461 |
Az ügyészségek kialakulásának történeti áttekintése | 463 |
Az ügyészség a tőkés államokban | 463 |
Az ügyészség Magyarországon a felszabadulás előtt | 463 |
A szocialista ügyészség kialakulása | 464 |
A szocialista ügyészség kialakulásas és fejlődése Magyarországon | 465 |
Az ügyészség szervezete | 467 |
Az ügyészi szervezet az állami szervek rendszerében | 467 |
A Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészsége | 468 |
Megyei főügyészségek, illetve a Fővárosi Főügyészség | 469 |
A járási, városi, fővárosi kerületi ügyészségek | 469 |
A katonai ügyészi szervezete | 470 |
Az ügyészség tevékenysége | 471 |
A nyomozás törvényessége feletti felügyelet | 471 |
Az ügyész részvétele a bírósági eljárásban | 472 |
A büntetésvégrehajtás törvényességének felügyelete | 473 |
Az általános törvényességi felügyelet | 474 |
Az ügyészi munka módszerei | 476 |
Az ügyészek jogállása | 478 |