kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Politzer Zsigmond és Fia kiadása |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 676 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Révai és Salamon könyvnyomdája nyomása, Budapest. |
Bevezetés | |
Alapfogalmak | |
Egyetemes és különös jogtörténet | 1 |
A magyar alkotmány- és jogtörténet fogalma, tárgya s feladata | 2 |
A magyar alkotmány- és jogtörténet tárgyalási módszere és korszakai | 5 |
I. korszak | |
Az ősi államszervezet kora (A legrégibb időtől az 1000-ik évig.) | |
Magyarország területét érintő államalakulatok és népmozgalmak a honalapítás előtt | 9 |
Az ősi államszervezet és birtokrend | |
Az ősi állami és jogi szervezet ismeretének fontossága és forrásai | 17 |
A magyarok eredete, őshazája és történelmi fellépése | 23 |
A törzsszervezet és a törzsek nemzetté egyesülése. Az ősszerződés | 32 |
A honalapítás | 45 |
A nemzeti kötelék jelentősége és a nemzetgyűlés | 48 |
A vezér és a nemzetbírák jogállása az ősi államszervezetben | 53 |
A törzsi és nemzetségi kötelék jelentősége az ősállamban | 60 |
Azősi birtokrend | 62 |
A szövetkezett és meghódított népek jogállása az ősi államszervezetben. A székelyek eredete | 68 |
A Szent István létesítette államszervezet kora | |
Történeti és jogtörténeti előzmények | |
A harczias nemzeti szellem átalakulása. A keresztény vallás felvétele | 79 |
A nyugati állameszmék és a magyar nemzet közélete. A hűbéri királyság alakulása és lényege | 84 |
A királyság intézménye | |
Az egyeduralmi elv érvényre emelkedése, a királyi hatalom alakulása és lnyege | 92 |
A királyi trón betöltése és a koronázás | 99 |
A királyi hatalom gyöngülése a hűbéri állameszmék behtása következtében. Az alkotmányos irányú fejlődés kezdete | 103 |
A királyi herczegek és az ifjabb királyok | 111 |
A rendi szervezet | |
Az ország lakóinak rendi osztályozása | 115 |
A közjogilag szabadok vagy nemesek rendje | 117 |
A magánjogilag szabadok rendje. A királyi vármegye szervezettel összefüggő népek | 123 |
A rabszolgák rendje | 128 |
A rendi szervezet újabb irányú fejlődése. A nemesi rend kettéválása a birtokarisztokraczia kifejlődése következtében | 133 |
A nem-nemes szabadok rendjének felbomlása és újabb irányú alakulása. A rabszolgarend jelentőségének csökkenése | 140 |
A városok és a polgári rend eredete | 144 |
A királyi kormányzat és törvénykezés | |
A központi királyi kormányzat és törvénykezés. A királyi tanács | 151 |
A király személyes részvétele a bírói hatalom gyakorlásában | 157 |
A központi királyi kormányzat és törvénykezés közegei: a nádor, az udvarbíró, a tárnokmester, és a kanczellár | 160 |
A székesfehérvári törvénykezési napok és egyéb országos gyülekezetek. A törvényhozó hatalom gyakorlása | 172 |
A vidéki kormányzat és törvénykezés | |
A királyi vármegyei szervezet alakulása és lényege | 178 |
A királyi vármegyei szervezet felbomlása. Az autonom vármegyei szervezet első alakulása | 187 |
A városok és a városi önkormányzat | 193 |
Az immunitások és a földesúri hatóság | 202 |
Külön kormányzati és törvénykezési kerületek. A kúnok és a szepesi szászok kormányzata | 207 |
Az erdélyi részek kormányzata | 211 |
Szlavónia-, Horvát- és Dalmátország kormányzata | 216 |
A pénzügy és a hadügy | |
A király pénzügyi jogai és a királyi kincstár jövedelmi forrásai | 222 |
A hadkötelezettség és a hadszervezet | 240 |
A királyság és az egyház | |
Az egyház első szervezése és jogállása. A király egyházi hatalma | 248 |
A király egyházi hatalmának korlátozása. Az investitura-harcz és a kánonszerű választás (electio canonica) | 255 |
A káptalanok jogállása. A király egyetemes kegyúri joga (ius patronatus universale) | 260 |
A nem keresztény hitfelekezetűek jogállása. A zsidók és a mohammedánok | 264 |
A jogintézmények a középkorban | |
A jogforrások | |
A jogforrásokról általában. A jogszokás | 271 |
A királyi decretumok | 277 |
Kiváltságok. Helyhatósági szabályok. Bírói ítéletek. Okiratok és formulák | 284 |
Az idegen jogok behatása a magyar jogéletre. A jogi oktatás kezdete | 289 |
A magánjog | |
A nemzetségi kötelék és a családatyai hatalom | 296 |
A jogképesség és a cselekvési képesség. Szabadok, rabszolgák és idegenek | 303 |
A házasságkötés jog | 308 |
A házasság jogi hatása. A házassági vagyonjog | 315 |
A szabadbirtok eredete. A szállásbirtok és az adománybirtok | 322 |
Az adományrendszer alapelvei | 330 |
A szabad vagy nemesi birtokjog tartalma és átruházása. A bevallás (fassio) | 337 |
A nem-nemesi birtok eredete. A közöségi földközösség. A jobbágyi és a városi birtokjog | 344 |
A birtokvédelem | 350 |
A nemesi öröklési jog | 353 |
A nem-nemesi öröklési jog | 361 |
A szerződési jog és a zálogjog | 366 |
A büntetőjog | |
A büntetőjog alapelvei és rendszere | 378 |
A büntetések | 393 |
A bűntettek | 406 |
A perjog | |
A bírói hatalom és a bírósági szervezet | 428 |
A peres eljárás általános jellemzése. A perben álló felek és az idézés | 435 |
A bizonyítási jog és a bizonyítási eljárás | 441 |
A bírói ítélet. A végrehajtás. A peregyezség és a perorvoslatok | 454 |
A szent korona államszervezet kora (1308-1608) | |
Jogtörténeti előzmények | |
Az új államszervezet alapelvei | 463 |
A királyság és a szent korona intézménye | |
A királyi hatalom és a szent korona elmélete | 469 |
A királyi trón betöltése. A trónöröklés és a választás | 480 |
A koronázás alkotmányjogi jelentősége. A koronázási eskü és a hitlevél. A koronázás szertartásai | 487 |
A szent korona és a koronázási jelvények őrizete. A koronaőri tisztség eredete | 496 |
A király székhelye. A királyi udvartartás szervezete. A lovagrendek | 501 |
A rendi szervezet | |
Az ősiségen és a szent korona közjogi fogalmán felépülő új birtokrend, mint a rendi szervezet alapja | 510 |
A nemesi rend. A főpapok és az igazi bárók. Az örökös főrendiség (főnemesség) eredete | 516 |
A nemesi rend. (Folytatás) Jómódú és egytelkes nemesek. Praedialisták. Jászok és kúnok. Székelyek | 528 |
A nemesi rendbe való felvétel. A nemesek előjogai. A czímer | 534 |
A városi rend. A városi polgárok jogállása | 548 |
A jobbágyság vagy a parasztrend. A földesúri hatalom | 553 |
A törvényhozó hatalom és az országgyűlések | |
A törvényhozó hatalom megosztottsága a király és a nemzet között. A törvény fogalmának kifejlődése. Az országgyűlés hatásköre | 562 |
Az országgyűlésen való részvétel. A rendi képviselet kifejlődése | 574 |
Az országgyűlés összehívása, helye, ideje és tartama. A mentelmi jog | 582 |
Az országgyűlés alkatelemei és tárgyalási rendje. A törvények formája | 587 |
A magyar jog kodifikácziójának első kísérletei. (A Decretum Majus, A Tripartitum és a Corpus Juris Hungarici) | 587 |
A végrehajtó hatalom szervezete. A kormányzat és a törvénykezés | |
A központi vagy országos kormányzat és törvénykezés általában. A királyi tanács szervezete. A tanácsosok felelőssége, mint a parlamentáris kormányzat előzménye | 604 |
A központi kormányzat és a törvénykezés egyes közegei. A nádor | 615 |
Az országbíró. A királyi bíróságok szervezete. Az ország rendes bírái (Judices regni ordinarii) | 628 |
A tárnokmester és a főkincstartó. A kamara-rendszer életbeléptetése | 636 |
A főkanczellár és a titkos kanczellár. A kisebb királyi kanczellária eredete | 643 |
A vidéki kormányzat és törvénykezés. A megyék. A megyei önkormányzat és autonomia kifejlődése | 646 |
A megyei önkormányzat szervezete. A tisztikar | 659 |
A városok jogállása. A városi önkormányzat | 670 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.