Magvető

Előszó

KÖSZÖNTJÜK AZ OLVASÓTtI
A magyar irodalom élő könyvét adjuk a magyar Nép és a magyar ifjúság kezébe.
Anonymus és a Halotti Beszéd óta az egész anyagot átforgattuk, megrostáltuk s csak azokat a műveket s a műknek csak azokat a részeit vagy részleteit gyűjtöttük össze, ahol a mai szemmel és szívvel valóban élőnek éreztük az írást. Művészet és termékeny mag. A magyar irodalom a magyar élet mag-termelője, mag-tárolója. Ahogy a leghatalmasabb fa is a mag-szembe menekül télire, úgy a magyar élet a létezését örökíti át az írott igékben. Teljességre csak a csíraképes magvak összegyűjtésében törekedtünk.
A magyar a vérszerződés óta szociális szellemű. Ha Szent István társadalmi forradalmát nem is ismernők fel, utóda, süve, Aba már a királyi székben népvezér és tragikus hőse a népi gondolatnak.
A magyar életet ez a fajon belőli szakadatlan harc teszi politikaivá. A faj karaktere keményítette kővé a falakon belőlieket s a faj géniusza küld állandóan megértő szívhangokat, testvéri kéznyujtást és emberi álomközöséget a falakon át. Az írók szakadatlanul ezt érezték, dedikálták és énekelték. Nem ismerek olyan magyar költőt, aki valaha is mást zengett volna, mint lángoló megértést és szeretetet a szegények, elnyomottak, a reménytelenek felé.
A ma költői alázattal s büszkén tekintenek vissza a hétszáz éves Halotti Beszéd prédikátoráig. Kinek együgyű igéi szintén az egyént és a közösséget dörgik keresztyén és magyar nyelven.
Ez a magyar és krisztusi szociális nemzeti tűz izzik a magyar irodalomban mindenha s mindörökkön.
A magyar Népnek és a teljes magyar Ifjúságnak ajánljuk a magyar irodalomnak ezt a kis bibliáját.
Budapest 1940 május 1. Móricz Zsigmond. Vissza