Magsugárzás a kémiai analízisben

Szerző

Juraj Tölgyessy

Fordító

Dr. Schlager Károlyné

Lektor

Dr. Szarvas Tibor

Budapest

'Juraj Tölgyessy: Magsugárzás a kémiai analízisben ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1965
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	432 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az utóbbi években számos elem radioaktív izotópját alkalmazták az analitikai kémia különféle szakterületein.
A radiokémiai módszerek rendkívüli érzékenysége lehetővé teszi igen kis mennyiségű anyagok vizsgálatát. A radioizotópok használatán alapuló vagy a radioaktív sugárzást hasznosító módszerek sajátossága főleg a mikromennyiségű keverékanyagok, a nagy tisztaságú anyagok, ásványok, kőzetek, meteoritek és egyéb biológiai anyagok meghatározási módszerének kidolgozásához nyújt értékes segítséget.

Tartalom

Előszó	11
Bevezetés	13
Atommagsugárzás (alapismeretek)	15
Az atommagsugárzás fajtái	15
Radioaktív sugárzás	15
Neutronsugárzás	19
Protonsugárzás	20
Deuteronsugárzás	20
A magsugárzás és az anyag kölcsönhatása	21
Alfa-sugárzás	21
Béta-sugárzás	22
Gamma-sugárzás	24
Neutronsugárzás	26
Az atommag-reakciók és a hatáskeresztmetszet	28
Irodalom	30
Az atommagsugárzás mérése (Viliam Kriván)	32
Ionizációs módszerek	32
Ionizációs kamrák	34
Impulzuskamrák	37
Geiger-Müller-számlálók	37
Szcintillációs számlálók	44
Autoradiográfiás módszer	45
A radioaktív sugárzás mérésének statisztikus hibája	46
Neutronsugárzás mérése	47
Irodalom	48
A radioaktív anyagokkal végzett munka sajátosságai (Viliam Kriván)	50
Bevezetés	50
A munkavédelem általános szabályai	51
A radioaktív izotópok osztályozása a radiotoxicitás alapján	52
Radioaktív anyagokkal végzett munkára alkalmas munkahelyek	54
A laboratóriumok különleges berendezései	55
A radioaktív izotóp megválasztása	58
A radiokémiai tisztaság ellenőrzése	60
A fajlagos aktivitás meghatározása	62
A radioaktív oldatok hígítása	64
A legfontosabb radiokémiai műveletek és munkamódszerek	65
Az ampullák kinyitása	65
Pipettázás	65
Csapadékleválasztás	66
A szilárd és folyékony fázis elválasztása	67
Extrahálás	68
A radioaktív anyagok elektrolitikus leválasztása	69
Más munkamódszerek	70
Minták előkészítése aktivitásméréshez	70
Radioaktív hulladékok	73
A szennyezett tárgyak dekontaminálása	73
Radioaktív anyagokkal végzett munka biztonsági előírásai	75
Irodalom	75
Az anyag és a neutron kölcsönhatásán alapuló analízis	77
Elméleti alapfogalmak	77
Neutronok abszorpciója	77
A neutronok szóródása	81
Állandó sebességű neutronok előállítása	82
Mechanikus neutronszelektor	82
Modulált nyalábú ciklotronos szelektor	83
Kristály-monokromátor	84
A neutronok abszorpcióján alapuló elemzés lényege	84
Elemzés különböző energiájú neutronokkal	85
Elemzés meghatározott energiájú neutronokkal	87
Indirekt neutronabszorpciós analízis	88
A neutronabszorpciós analízis gyakorlati alkalmazása	89
A neutronszóródás és neutronlassítás elvén alapuló elemzés	93
Nedvességmeghatározás	94
Szén és hidrogén arányának mérése	95
Új nyersolajtelepek megjelölése és nyersolajfúrások vizsgálata	97
A neutronszóródás és lassítás gyakorlati felhasználása	97
Irodalom	100
A béta-sugárzás abszorpcióján és visszaverődésén alapuló elemzés	104
A béta-sugárzás abszorpciója	104
A béta-sugárzás abszorpciójának gyakorlati felhasználása a kémiai analízisben	106
A béta-sugárzás visszaverődésének alapismeretei	112
A visszaverődés értékének kvantitatív kifejezése	113
A béta-sugárzás visszaverődését befolyásoló tényezők	114
A sugárzást visszaverő anyag	114
A hidrogén anomális viselkedése	117
A visszaverő anyag régegvastagsága	118
A beeső sugárzás energiája	119
Fajsúly és hőmérséklet	120
A béta-sugárzás visszaverődésén alapuló elemzési módszer alapelvei	120
A béta-sugárzás visszaverődésének gyakorlati felhasználása a kémiai elemzésben	123
Irodalom	131
A gamma-sugárzás abszorpcióján és visszaverődésén alapuló analízis	135
A gamma-sugárzás abszorpciójának alapismeretei	135
A gamma-sugárzás abszorpciójának gyakorlati felhasználása a kémiai analízisben	136
A gamma-sugárzás visszaverődésének alapismeretei	141
A gamma-sugárzás visszaverődéseinek gyakorlati felhasználása a kémiai elemzésben	143
Irodalom	144
Radioaktív izotópok által kibocsátott röntgensugárzás abszorpcióján alapuló analízis	146
Bevezetés	146
A módszer elméleti alapjai	146
A radioaktív izotópok által kibocsátott röntgensugárzás abszorpcióján alapuló analízis gyakorlati hasznosítása	149
Irodalom	151
Aktivációs analízis	153
Bevezetés	153
Az aktivációs analízis alapelvei	154
Az aktivációs analízis abszolút módszere	156
Az aktivációs analízis relatív módszere	158
Az aktivációs analízis félrelatív módszere	158
Kvalitatív aktivációs analízis	158
Az aktivitás közvetlen mérése és a minta kémiai előkészítése	159
Az aktivációs analízis neutronforrásai - neutronokkal végzett aktiválás	165
Alfa-neutronforrások	167
Fotoneutron-források	167
Gyorsítók alkalmazása	168
Az atommag-reaktor mint neutronforrás	171
Laboratóriumi besugárzóhelyek elrendezése aktivációs analízishez	172
A neutronaktivációs analízis érzékenysége	175
Aktiválás elektromosan töltött részecskékkel	185
Aktiválás gamma-sugárzással	187
Új irányzatok az aktivációs analízisben	188
Gyors neutronokkal végzett aktivációs elemzés	188
Automatizált aktivációs elemzés	191
Áramlásban levő anyagok összetételének ellenőrzése aktivációs elemzéssel	194
Példák az aktivációs analízis gyakorlati felhasználására	196
Lítium, nátrium, kálium, rubídium és cézium meghatározása	196
Réz, ezüst és arany meghatározása	197
Berillium meghatározása	199
Kalcium, stroncium és bárium meghatározása	200
Cink és higany meghatározása	200
Bór, alumínium, gallium, indium, tallium meghatározása	200
Cirkónium, hafnium és tórium meghatározása	202
Vanádium és tantál meghatározása	202
Molibdén, volfrám és urán meghatározása	203
Mangán, technécium és rénium meghatározása	204
Vas, kobalt és nikkel meghatározása	204
Palládium meghatározása	205
Irídium és platina meghatározása	205
Fluor, klór, bróm és jód meghatározása	205
Kén és szelén meghatározása	206
Nitrogén, foszfor, arzén és antimón meghatározása	207
Szén és szilícium meghatározása	208
Deutérium és oxigén meghatározása	209
Ritkaföldfémek meghatározása	209
Bonyolult rendszerek aktivációs elemzése	211
Irodalom	212
A természetes radioaktivitás mérésén alapuló elemzési módszerek	233
Bevezetés	233
Emanométeres analízis	234
Buborékoltatásos módszer	235
Átáramlásos (dinamikus) módszer	235
Szóródásos módszer	235
Kiforralásos módszer	235
Kirázásos módszer	235
Kálium meghatározása	236
Polónium meghatározása	241
Rádium meghatározása	241
Rádiumot tartalmazó minták oldása	242
Rádium meghatározása a vizsgálandó preparátum alfa-aktivitásának mérésével	243
Rádium meghatározása a vizsgálandó preparátum gamma-aktivitásának mérésével	243
A radon, ill. a rádium meghatározása a radon aktivitásának mérésével	245
Rádium és radon meghatározása egymás mellett	246
Aktínium meghatározása	247
Tórium meghatározása	247
A tórium meghatározása a vizsgált preparátum alfa-aktivitásának mérésével	249
A toron, ill. a tórium meghatározása a toron aktivitásának mérésével	249
Radon és toron meghatározása egymás mellett	251
Mezotórium meghatározása	252
Protaktínium meghatározása	252
Urán meghatározása	253
Irodalom	255
Izotóphígításos analízis	262
Bevezetés	262
A módszer alapelve	263
Az izotóphígításos elemzés főbb típusai	264
Egyszerű izotóphígításos módszer (nem aktív anyag mennyiségének meghatározása aktív anyag hozzáadásával)	264
Fordított izotóphígításos módszer (radioaktív anyag mennyiségének meghatározása inaktív anyag hozzáadásával)	266
Radioaktív reagens felhasználásán alapuló izotóphígításos analízis	267
Kettős izotóphígításos analízis	268
Izotóphígításos analízis eltérő radioaktívizotóp indikátor hozzáadásával	269
Többszörös izotóphígításos analízis	270
Az izotóphígításos szubsztöchiometriás módszer	271
Az izotóphígításos módszer pontossága	272
Szervetlen anyagok meghatározása izotóphígításos módszerrel	274
Szerves anyagok meghatározása izotóphígításos analízissel	277
Alkoholok és éterek meghatározása	277
Dibenzil-szulfid, dibenzil-szulfoxid, dibenzil-szulfon meghatározása	278
Penicillin meghatározása	278
Fehérjék, aminosavak és nukleinsavak meghatározása	278
Vitaminok és hormonok meghatározása	281
Egyéb szerves anyagok meghatározása	282
Az izotóphígításos elemzés különleges felhasználási módjai	282
Izotóphígításos elemzés stabil izotóp felhasználásával	282
Disszociációs állandók meghatározása	284
Térfogat-meghatározás izotóphígításos elemzéssel	284
Irodalom	286
Radio-papírkromatográfia	294
Papírkromatográfia	294
A radio-papírkromatogramok autoradiográfiás értékelése	297
Fotoanyag	297
Expozíciós idő	298
A radioaktív izotópok tulajdonságai	299
Az autoradiográfia technikája	299
Az autoradiogramok kvantitatív értékelése	300
A radio-papírkromatogramok radiometriás értékelése	301
A papíron levő folt eluciója vagy mineralizálása	301
A közvetlen mérés módszerei papíron	301
Sugárdetektorok	309
A vizsgált alkotórészek mennyiségi és minőségi meghatározása	310
A radio-papírkromatográfia alkalmazása a kémiai analízisben	311
Szervetlen anyagok radiokromatográfiája	312
Szerves vegyületek radiokromatográfiája	315
Vitaminok és hormonok meghatározása	317
Cukrok meghatározása	318
Inzekticidek vizsgálata	318
Egyéb szerves anyagok meghatározása	319
A papírkromatográfia egyéb módszerei	320
Elektrokromatográfia (papír-elektroforézis)	320
Szerves anyagok papír-elektroforézise	322
Foto-radiokromatográfia	323
Irodalom	323
Ioncserélő oszlopon végzett kromatográfia	332
Elméleti alapfogalmak	332
Az ioncserélő radiokromatográfia technikája és berendezése	334
Gyakorlati példák az ioncserélő kromatográfia alkalmazására	340
A természetes és mesterséges radioaktív izotópok osztályozása és elválasztása, valamint felhasználásuk az elválasztási folyamat követésére	340
Új radioaktív elemek elválasztása és azonosítása	343
A szervezetbe jutott radioaktív szennyeződés megállapítása ioncserélős módszerrel	348
Disszociációs állandók meghatározása	348
Irodalom	349
Radio-gázkromatográfia	355
Bevezetés	355
A gázkromatográfia alapelvei	355
A radio-gázkromatográfia technikája és berendezései	357
Szakaszos gázelemzés	357
Folyamatos gázelemzés	358
Sugárdetektorok	359
A radio-gázkromatográfia alkalmazásának gyakorlati példái	361
Irodalom	362
Vékonyréteg-radiokromatográfia	365
Bevezetés	365
A vékonyréteg-kromatográfia elve	365
A vékonyréteg-radiokromatográfia kivitelezése és berendezései	366
Vékonyréteg-radiokromatografogramok autoradiografiás értékelése	367
Vékonyréteg-radiokromatogramok radiometriás értékelése	367
A folt adszorpciós rétegből való elválásának és a szuszpenzióban levő anyagok aktivitásmérésének módszerei	368
Közvetlenül az adszorbens rétegén végrehajtott aktivitásmérés módszerei	368
Vékonyréteg-radiokromatográfia alkalmazása a kémiai analízisben	369
Irodalom	371
Radioaktív reagensekkel végzett elemzés	373
Radiogravimetrie	373
A módszer alapja	373
Meghatározás rádioaktív reagenssel és a szűrlet radioaktivitásának mérésével	373
A vizsgált anyag meghatározása radioaktív indikátoros jelzés után, a csapadék leválasztása és a szűrlet aktivitásának mérése	374
A vizsgált anyag meghatározása radioaktív reagenssel és a csapadék aktivitásának mérése	374
A vizsgált anyag meghatározása ismert mennyiségű radioaktív reagens hozzáadásával	375
Gyakorlati példák a radioaktív reagenssel végzett csapadékos módszer alkalmazására	375
Természetes radioaktív izotópokat tartalmazó radioaktív reagensek	375
Mesterséges radioaktív izotópokat tartalmazó radioaktív reagensek	377
Radiometriás titrálás	379
Csapadékképző reakciók alapján végzett radiometriás titrálás	379
A módszer alapjai	379
A titrálás menete és berendezései	381
Keverékek alkotórészeinek meghatározása radiometriás titrálással	387
Extrakciós a radiometriás titrálás	391
Radiometriás titrálás komplexonnal, nemizotóp indikátort használva heterogén fázisban	394
Oxidációs-redukciós radiometriás titrálás	395
A béta-sugárzás és az anyag kölcsönhatásának felhasználása az egyenértékpont indikálására	396
A béta-sugár szóródásos radiometriás titrálási módszer	397
A béta-sugár abszorpciós radiometirás titrálási módszer	398
A radiometriás titrálás alkalmazása	399
Irodalom	402
Radioaktív izotópok felhasználása az analítikai kémia általános és elméleti kérdéseinek megoldására	407
Bevezetés	407
Lecsapás, együttes lecsapás, elektromos leválasztás és a csapadék kimosása	407
Extrakció	413
Nehezen oldódó anyagok oldhatósága	416
Az oldhatóság meghatározása	416
Az oldhatóság meghatározásának gyakorlati példái	419
Irodalom	420