Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban

Előszó

E könyv célja az, hogy tömören beszámoljon az olvasóközönségnek a nyugati civilizáció mágikus eszméiró'l és praktikáiról. A könyv jellege miatt az óriási anyagot át kellett rostálnom és le kellett csökkentenem annak meg-feleló'en, hogy mit tartottam a legjellemzőbbnek. Ez a sűrítmény azonban többet közölhet a laikus olvasóval, mint egy ennek a kimeríthetetlen témának szentelt hosszadalmas értekezés.
A mágiát eddig főleg két külöböző módon tárgyalták. A tudósok szakkérdésekkel foglalkozó művei speciális típusokra, szempontokra és korszakokra szorítkoztak; s általában a tudományos igényű olvasónak íródtak. Számtalan olyan vitatható értékű kiadvány van viszont, amely nem tényekre alapozott eszméket ismertet, hanem az igazságot egy sajátságos, szűk rendszerbe tereli: az okkult szektákéba. A mágiáról csak néhány szerző írt a szélesebb olvasóközönségnek, s ez a tény adhat létjogosultságot e könyvnek.
Nem tartok igényt különösebb eredetiségre: vizsgálódásaimat J. G. Frazer, A. von Harnack, G. L. Kittredge, F. J. Boll, L. Thorndike és mások tudományos művei irányították. Ezenfelül könyvtáram mágiáról és boszorkányságról szóló régi könyvei könnyítették meg a kutatást, és tették lehetővé, hogy gazdag illusztrációs anyagot válasszak ki, melyet az olvasó kétségkívül szívesen lát. Mint művész, foglalkoztam a mágia esztétikai értékével, valamint az ember teremtő képzeletére tett hatásával is. Az ősi népek emlékei azt mutatják, hogy a vallásos-mágikus hitek nagy lökést adtak a művészi tevékenységnek, olyan ösztönzést, mely túlélte a pogányságot, és késői virágokat hozott a kereszténység korában.
Szeretném hálámat kifejezni a következő személyeknek, akik segítettek e könyv anyagának összegyűjtésében és rendszerezésében: Miss Henrietta Weigel, Ralph Hyams, Martin James, Miss Edith Porada, Marc Pagano.
Vissza