Magda Pál (1770-1841) a statisztikus és társadalomtudós

Előszó

A jövő évben, 1969-ben lesz 150 éve, hogy Magda Pál nagy hatású honismertető statisztikai munkája megjelent. Magda Pál életművével a régebbi - és részben az újabb - magyar statisztikai irodalom is elég behatóan foglalkozott és tudományos munkásságát igen magasra értékelte. Ez volt egyébként a helyzet már élete utolsó évtizedében is, miután a fiatal Magyar Tudományos Akadémia 1834-ben megválasztotta levelező tagjának. Magda Pál munkásságának és életművének vizsgálata az említett régebbi és újabb tanulmányokban azonban nem a magyar statisztikai tudomány fejlődésének folyamatába beágyazva és még kevésbé abban a szélesebb értelemben vett társadalomtudományi és társadalmi fejlődésbe ágyazva történt, amelynek az egész magyar statisztikai tudomány fejlődése is csak egyik, bár lényeges láncszeme volt. Az alábbiakban egy ilyen átfogó, szintetikus értékelésre teszünk kísérletet, elsősorban annak felderítése céljából, hogy mi a magyarázata annak, hogy Magda Pál életművét saját kora és a közvetlen utókor, sőt részben annak hatása alatt egyes mai munkák is, meglehetősen nagyra értékelik. Mindezt annak ellenére, hogy hozzájárulása a magyar statisztikai tudomány fejlődéséhez sem módszertani, sem tartalmi vonatkozásban nem szárnyalja túl, sőt alatta marad, a magyar statisztikai tudomány őt közvetlenül megelőző, vagy követő legkiválóbb képviselőinek teljesítményénél. Mindezt már csak azért is szükségesnek látjuk tisztázni, mert Magda Pál egyik közelmúltban megjelent értékelése, mely kifejezetten az egész életmű átfogására törekedett, nemcsak hogy fenntartotta a magyar reformkorral kapcsolatos nemzeti újjászületés lelkes hazafias légkörének bizonyos fokig elfogult értékelését, - noha az nem annyira tudományos, mint inkább hazafias szempontokon alapult -, de ezeken még sok vonatkozásban túl is ment, midőn azt tudományos érvekkel is alátámasztani igyekezett. Vissza