Magasépítési acélszerkezetek 2.

Előszó

E jegyzet a szerkezetépítőmérnöki szak tantervének megfelelően az acélvázas épületek tartószerkezeteinek méretezési és szerkezeti kialakítási sajátosságalt Ismerteti olyan részletességgel, hogy ennek alapján - a vonatkozó szakirodalom felhasználásával - a hallgatók konkrét tervezési feladat megoldásához vagy a kivitelezéshez szükséges mélységig bővíthessék Ismereteiket. Többszintes acélvázas épületeket, magasházakat a múlt század utolsó két évtizedében kezdtek építeni az USA-ban. E szerkezetfajta kifejlődését több tényező együttesen segítette elő: egyrészt a rohamosan fejlődő nagyvárosok központjaiban a telekárak rendkívül magasra emelkedtek; másrészt az acélipar eljutott olyan fejlettségi fokra, hogy a tervezett magasházak megépítése nem okozott különösebb nehézséget; ezenkívül az építésre szóbajövő városokban kitűnő alapozási feltételek adódtak (több helyen sziklatalaj már viszonylag kis mélységben) és nem utolsó sorban az üzleti életben megnyilvánuló versengés Is serkentőleg hatott minél magasabb épületek létrehozására. [11] részletesen Ismerteti a fejlődést (a szögletes zárójelben lévő számok a jegyzet végén található Irodalomjegyzékre utalnak). A XX. század elején Európában is megjelentek az első acélvázas épületek; a nyugateurópai országokban a két világháború között számos 10-25 emeletes magasház épült acélvázzal. Ugyanez az Időszak az USAban mára felhőkarcolók építését jelenti. New Yorkban 1931-ben fejezték be az Empire State Building-et, mely 381 m magasságával és 102 emeletével hosszú Időn keresztül a legnagyobb felhőkarcoló volt. Acélvázas magasházak építése terén Európában a II. világháború után következett be hatalmas fellendülés. A Szovjetunióban a 16-32 szintes magasházak a nagyvárosok városképének jellegzetes alkotóelemei, újabban 4-6-10 emeletes épületek Is készülnek acélvázzal - mint ezt Budapesten is láthatjuk- éppen jelentős előnyeik miatt (könnyűszerkezetes építés egyik formája). A magasházak építészeti, funkcionális és épületszerkezeti problémáit megfelelő szakkönyvek részletesen tárgyalják, ilyen pl. [5] és [11]. Ezért a továbbiakban elsősorban tartószerkezeti kérdésekkel foglalkozunk, feltételezve a Magasépítési acélszerkezetek c. jegyzet 1. füzete anyagának ismeretét. E jegyzet tartalmilag összhangban van az 1981. január 1-én érvényes méretezési szabványokkal. Vissza